Menü

Az ekcémáról röviden

Az ekcéma (eczema) egy autoimmun betegség, amely bárkinél kialakulhat. A tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de kezelhető. Hagyományosan előbb nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel kezelik, aztán ha azok nem használnak, akkor szteroidos készítményekkel. Emellett az ekcéma néhány praktikával egészen jól karban tartható.

Ekcéma kialakulásakor immunsejtjeink olyan fehérjéinkkel találkoznak, amelyeket valamiért "ellenségesnek" ismernek fel. Ekkor az érintett bőrfelület gyulladásos tüneteit látjuk. A felület lehet hólyagos vagy száraz, de mindenképp viszket. Ilyenkor tömegével érkeznek immunsejtek az ekcémás, ún. "reaktív" területre.

Az ekcéma sokszor a kézen alakul ki, általában a nem megfelelő bőrfiziológia következtében. Ilyen az oldószerek bőrre kerülése, a kézbőr kiszáradása, túlzott lehűlése, kisebesedése, a mikrosérülésekbe kerülő szennyező anyagok, stb. Azt már korábban is tudták, hogy az ekcéma (és a pikkelysömör, vagyis psoriasis) karbantartására valamiért jó a napfény. Sok vizsgálódás után kiderült, hogy miből fakad e jótékony hatás. A konkrét válasszal magyar kutatók álltak elő, melyet kísérletesen is bizonyítottak: a napfény egy része (bizonyos hullámhosszú sugártartománya) eljut a sekély bőrrétegekbe, ahol a problémát okozó, gyulladáskeltő immunsejteket egyszerűen megsüti. Növelhető az ilyen kezelés hatékonysága azzal, ha a gyógyulni vágyó olajjal bekeni az érintett bőrfelületet napozáshoz, ez ugyanis megkönnyíti a napsugarak bejutását a bőrbe.

Mint sok minden más is, az ekcéma is ún. pszichoszomatikus betegség, vagyis aktivitása függ a lelkiállapottól. Reaktiválódását nagymértékben előmozdítja a lelki stressz, érzelmi instabilitás és a fizikai túlhajszoltság.

Akinek tehát ekcémája van, az napoztassa azt! Mindenki ügyeljen továbbá arra (megelőzés gyanánt is), hogy kézbőre mindig gondosan hidratált legyen. Ősztől tavaszig hordjon kesztyűt, mert az ekcéma reaktiválódásának (és aktiválódásának) kedvez a hideg és az ezzel járó bőrszárazság. És végül, de leginkább elsősorban találjon módot arra, hogy megfelelően levezesse a feszültséget!

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.