A nemesen egyszerű aszalás
- Dátum: 2017.08.18., 21:22
- aszalás, gyümölcs, házi, környezetbarát, zöldség
A gyümölcsök nagyszerű tartósítási módjai a hagyományos házi befőzés és lekvárfőzés. Zöldségek is befőzhetők. Nekem ez túl macerás, és a lekvárban amúgy is túl sok a cukor. A fagyasztás nagyszerű, de jó ha tudjuk, hogy az efféle tárolás igen energiaigényes. Véleményem szerint a leginkább környezetbarát tartósítási mód az aszalás. Ehhez nem kell cukor(gyár), nem kell gáz és áram, elég hozzá a nyári és őszi napfény a kertben vagy az erkélyen.
Az internet szerencsére tele van ötletes és környezettudatos emberekkel és csoportokkal. Így aztán az "aszaló" vagy "aszaló házilag" kulcsszavakra azonnal igen elmés megoldásokat találhatunk - például aszaló készítése sörösdobozokból házilag. Áttekintve azt láttam, hogy egy-egy ilyen szerkezet elkészítése pofon egyszerű, csupán egy kis időt igényel. Az persze drága, de az aszalt gyümölcs és zöldség is az.

Az aszalt gyümölcsben és zöldségben amellett, hogy "környezetbarát" és finom, az a jó, hogy megmarad benne a legtöbb értékes aromaanyag (akár a fagyasztottban), ami a friss gyümölcsben van. Csak arra kell figyelni, hogy az aszalás (voltaképp szárítás) közvetlen napfénytől védett helyen és legfeljebb 55 °C-on történjen.
Az aszaló belsejében ideális esetben éppen ilyenek a körülmények, a meleg levegő pedig áramlik. Az aszalás továbbá házilag is rácson történik, így a zöldség-gyümölcs egyenletesen tud kiszáradni. Érdemes annak is utánanézni, ha valaki aszalásba vág bele, hogy egy-egy gyümölcs vagy zöldségfajtát milyen vékony szeletekre célszerű felvágni a legjobb eredmény érdekében.

Az aszalt és szárított termékek sokunknak túl szárazak lehetnek. Ezt orvosolandó, érdemes azokat fogyasztás előtt 10-15 percre beáztatni kevés (!), enyhén (!) cukros (gyümölcsök esetében) vagy enyhén sós (zöldségeknél, gombáknál) langyos vízbe.
Érdekes és hasznos tudni, hogy vékonyra szelt kész húsok is aszalhatók. Jó szórakozást!
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?