Menü

Tudják-e a férfiak, hol van a nők vaginája? És a nők?

Gyakran lehet olvasni még a 21. században, az állítólagos női emancipáció idején is a közösségi oldalakon olyan megjegyzéseket, illetve hozzászólásokat a nőkre vonatkozóan, hogy „tyúkagyú” vagy „a gyengébbik nem”. Vessünk most egy pillantásra a férfiak női fizikumáról alkotott tudására!

Egy kutatásból kiderült ugyanis, hogy a férfiak 50%-a egy női test térképén nem tudja pontosan megjelölni, hol van a nő vaginája. (Na, de kérem uraim…!)

A kutatásban ezer férfi vett részt, az eredmény így született. A csoport az egész vizsgálatot azért kezdte, mert aggasztotta őket, ahogy a férfiak a nőgyógyászati problémákat megközelítik. Sokan bevallották, a legfőbb problémájuk, hogy kellemetlenül érzik magukat, ha ilyen témáról kell beszélniük, ami a 18 és 44 év közötti résztvevők esetében azt jelentette, hogy zavarban vannak, ha a „titkos női dolgok” megbeszélésére kerül a sor.

A kutatók, illetve az érintettek azt szeretnék elérni, hogy a férfiak szemében se legyen tabu a nőgyógyászati daganatokról beszélni, hiszen a mellrákról beszélni nem az. A dolog hátterében állítólag az iskolai években kapott kevés edukáció, illetve a nők testének ismeretét övező stigma rejlik.

Az elmúlt évben egy olyan felmérés is született, amelyben a nők 44%-a nem tudta meghatározni a vagina elhelyezkedését, és 60% még a szeméremajkakat sem tudta identifikálni. (Úgy tűnik hölgyeim, mi sem vagyunk ma született bárányok… :) )

A férfiaknak kifejezett szerepe lehetne abban, hogy a téma tabuként való kezelése megszűnjön. A daganatok megelőzése érdekében nagyon fontos, hogy figyeljünk a testünk (és partnerünk testének!) változásaira.

Tanuljunk magunkról és egymásról, uraim, támogassuk a hölgytársadalmat, hogy nekik se kelljen titkolózniuk!

Felhasznált irodalom: innen

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Feszültséglevezetés? - Mire jó a stressz?

Azt hihetjük, hogy szükségünk van a stresszre, de közben mégis egyfajta negatív tényezőként gondolunk rá. Holott ha épp megfelelő nyomás helyezkedik ránk, az erőforrásainkat is jobban tudjuk beosztani. Nem utolsó sorban, a stresszes légkörben elért sikereink azok, amelyekre szívesen visszagondolunk: ezek a legnagyobb győzelmeink.

Amit a hosszú COVID jelenségről tudni érdemes

A COVID-19 világjárvány óta több millió ember fertőződött meg a hivatalos nevén SARS-CoV-2 vírussal. Míg sokan felépülnek a fertőzésből néhány héten belül, egyeseknél hosszabb távú tünetek jelentkeznek, amelyeket összefoglaló néven long COVID-nak nevezünk. Ebben a cikkben ezen jelenségről, annak tüneteiről, hatásairól és kezelési lehetőségeiről tudhatunk meg többet.

Vigyázzunk anyajegyeinkre nyáron!

Mindenki testén vannak anyajegyek. Van belőlük kisebb, nagyobb, kinek több, kinek kevesebb, de mindenkinek van. Általában a világos bőrűeknek több anyajegyük van, nekik 10-40 anyajegy is lehet a bőrükön, ami teljesen normális. Az anyajegyektől nem kell megijedni, de a rendszeres önvizsgálat, vizsgálat és szűrés nagyon fontos.