Menü

Tudják-e a férfiak, hol van a nők vaginája? És a nők?

Gyakran lehet olvasni még a 21. században, az állítólagos női emancipáció idején is a közösségi oldalakon olyan megjegyzéseket, illetve hozzászólásokat a nőkre vonatkozóan, hogy „tyúkagyú” vagy „a gyengébbik nem”. Vessünk most egy pillantásra a férfiak női fizikumáról alkotott tudására!

Egy kutatásból kiderült ugyanis, hogy a férfiak 50%-a egy női test térképén nem tudja pontosan megjelölni, hol van a nő vaginája. (Na, de kérem uraim…!)

A kutatásban ezer férfi vett részt, az eredmény így született. A csoport az egész vizsgálatot azért kezdte, mert aggasztotta őket, ahogy a férfiak a nőgyógyászati problémákat megközelítik. Sokan bevallották, a legfőbb problémájuk, hogy kellemetlenül érzik magukat, ha ilyen témáról kell beszélniük, ami a 18 és 44 év közötti résztvevők esetében azt jelentette, hogy zavarban vannak, ha a „titkos női dolgok” megbeszélésére kerül a sor.

A kutatók, illetve az érintettek azt szeretnék elérni, hogy a férfiak szemében se legyen tabu a nőgyógyászati daganatokról beszélni, hiszen a mellrákról beszélni nem az. A dolog hátterében állítólag az iskolai években kapott kevés edukáció, illetve a nők testének ismeretét övező stigma rejlik.

Az elmúlt évben egy olyan felmérés is született, amelyben a nők 44%-a nem tudta meghatározni a vagina elhelyezkedését, és 60% még a szeméremajkakat sem tudta identifikálni. (Úgy tűnik hölgyeim, mi sem vagyunk ma született bárányok… :) )

A férfiaknak kifejezett szerepe lehetne abban, hogy a téma tabuként való kezelése megszűnjön. A daganatok megelőzése érdekében nagyon fontos, hogy figyeljünk a testünk (és partnerünk testének!) változásaira.

Tanuljunk magunkról és egymásról, uraim, támogassuk a hölgytársadalmat, hogy nekik se kelljen titkolózniuk!

Felhasznált irodalom: innen

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.