Menü

Hogy beszéljünk a gyerekkel a válásról?

Veszekedhetünk a gyerek előtt? Hogyan mondjuk el neki, hogy válni készülünk? Meg lehet számára könnyíteni ezt az időszakot? Vekerdy Tamás többek közt ezekre a kérdésekre adott választ az ÉVA Psziché Esten tartott előadásában. A szakértő szerint Magyarországon jellemző, hogy halogatjuk a rossz hír közlését, sőt sokszor „kegyes hazugságokkal” próbáljuk áltatni a gyerekeket és saját magunkat – azonban szerinte ez a lehető legrosszabb forgatókönyv. Vekerdy rámutatott, mik a legfontosabb pillérei a válás túlélésének, és hogy mik azok a tipikus hibák, amibe ilyenkor hajlamosak beleesni a „válótársak”.

Vekerdy szerint mi magyarok rendszeresen hazudozunk a gyerekeinknek, miközben azzal áltatjuk magunkat, hogy ez az ő érdekükben történik, azonban így súlyos nyomásnak tesszük ki őket. „A válásról nehéz beszélni, így a férfiaknak gyakran támad az az ötlete, hogy „még ne mondjuk el a gyereknek”. Ebbe a játékba a nő is sokszor belemegy, és egy ideig eljátsszák, hogy minden rendben van. Egy kapcsolatban, egy családban viszont a titok tabu, mert rombol. Még ha nem is tudatos szinten, de a gyerekek érzékelik, hogy valami nincs rendben, érzik a feszültséget, és nem tudnak vele mit kezdeni. Oda kell tudni állni a gyerek elé, és őszintén elmondani, hogy mi történik. Ekkor persze felmerül a kérdés, mégis hogyan?” – Vekerdy Tamás legutóbb az ÉVA Psziché Esten járta körül a témát, hogyan lehetséges a válást úgy végigcsinálni, hogy a gyerekeket a lehető legkevésbé viselje meg ez a helyzet. A magazin legnépszerűbb rovata, a Psziché idén először életre kelt, az est központi témái a párkapcsolat, a házasság és a válás voltak.

Vekerdy Tamás felhívta rá a szülők figyelmét, hogy sose hazudjanak a gyerekeknek, sőt a legjobb, ha még az érzelmeiket sem titkolják el előlük. Nem könnyű, de őszintén kell közölni a velük a rossz hírt. „Leültök - akár az egész család együtt - és el lehet mondani, például, hogy „anyu és apu nagyon szerettek volna veletek egy családként együtt élni, de sajnos nem úgy mentek a dolgok, ahogy elterveztük”. Nem kell bezárkózni a fürdőszobába sírni, miután a gyerek elaludt. Ki kell adni az érzelmeket, a fájdalmat is meg kell élni, az adott pillanatban, mert felszabadító is lehet egy közös sírás” – mondta el a szakértő.

A feszültség megélése és kiadása a szakértő szerint mentálhigiénés szempontból is nagyon fontos. Az olaszok temperamentumos természetét hozta fel példának. „Míg mi, magyarok inkább napokig elnyomjuk a rossz érzéseket, magunkban fortyogunk, majd egy, a harag tárgyától teljesen eltérő dolgon fakadunk ki, addig az olaszok azonnal belemennek a vitába és hangot adnak nem tetszésüknek. Ez a gyerekek szempontjából is fontos, persze az sem jó, ha állandóan ordibálunk előttük, de még mindig kevésbé roncsoló ez a helyzet, mint mikor napokig szinte tapintani lehet a feszültséget a levegőben.”

A pszichológus felhívta a figyelmet a kongruens magatartás fontosságára is, tehát, hogy szinkronban kell lennie a viselkedésnek és a kommunikációnak. Vekerdy szerint a legjobb, ha kimondjuk, amit érzünk - az olyan szenzitív helyzetekben, mint a válás, ezt még inkább szem előtt kell tartani.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.