A házasság, mint kincsesláda
- Dátum: 2017.11.13., 19:51
- Martinka Dia
- bensőséges kapcsolat, családi problémák, családtagok, egyet nem értés, érzelmi sérülések, feleség, férj, hangoskodás, házasság, kapcsolat, kedvesség, kihűlt kapcsolat, kincsesláda, látszatharmónia, megoldás, statisztika, szakember, személyiség, szerelem, szeretet, társas magány, válás, veszekedés, vita
"Magyarországon sajnos minden második házasság válással végződik."- olvasom a világhálón. "A második házasságok 60%-a, a harmadik házasságok 75%-a jut ugyan erre a sorsra." Ez a hivatalos adat, ám arról nincsen statisztika, hogy hány feleség vagy férj életében van társas magány, hányan élnek kiüresedett, kihűlt kapcsolatban. Vajon mi az oka ennek a szomorú kimutatásnak?
Talán az, hogy nem értjük a másikat, vagy nem értjük meg, nem tudjuk az ő szemszögéből nézni a dolgokat.
Mindannyian különböző személyiségek vagyunk, és más-más érzelmi előtörténettel kerülünk egy kapcsolatba. Máshogy látunk dolgokat, más az értékrendünk, de nagyon fontos, hogy vigyázzunk arra, hogy a különbözőségek ne álljanak kettőnk közé, hisz megfelelő kommunikációval mindent meg tudunk beszélni.
A kedvenc idézetem arról szól, hogy azt hisszük, a házasság olyan, mint egy kincsesláda. Mindent megtalálunk benne, kedvességet, szerelmet, bensőséges kapcsolatot, figyelmességet, s ebből a csodaládából mindezt kivehetjük, mindez jár nekünk. Az igazság azonban az, hogy ez a láda üres. Ebbe tenni kell valamit, mielőtt bármit kivehetnénk. Szerelmet, odaadást, törődést, szeretet, így telik meg a ládikó. Ha többet veszünk ki, mint amennyit beleteszünk, a láda kiürül. Pontról pontra így van. Az esküvőnk után kitettem a faliújságunkra és soha többé nem vettem le onnan, hogy akár nap mint nap elolvashassam ezt a sok bölcsességet tartalmazó gondolatsort.
A párkapcsolatot folyamatosan építeni kell. Ha nem működtetjük ezt az intézményt, akkor idővel elmúlik a kommunikáció és utána sorban elmúlik a szeretet többi apró jele és beüt a társas magány állapota. A szeretet öt nyelvének ismerete is hasznos eszköz (Gary Chapman könyveiben találhatunk hasznis információkat).
A családi problémákat gyakran sokáig titkoljuk. Sok esetben sikerül éveken át leplezni a gondokat mások előtt, de a látszatharmóniát csak meghatározott ideig lehet fenntartani, tovább nem. Saját magától működő kapcsolatok, házasságok nem léteznek!
Természetesen a jó családokban is előfordulhat hangoskodás, vita, de ezek nem válhatnak mindennapossá. Olykor-olykor előfordulnak, de aztán szépen elsimulnak. A jó családban a kölcsönös tisztelet, szeretet, megbecsülés fűzi össze a családtagokat.
A rosszul működő családban a feszültség, a kiabálás, az indulat, az agresszió mindennapos lehet. Sajnos sok olyan család van, ahol felborulnak a szerepek és a gyerek vigyáz a szülőre, aki alkoholista vagy magatehetetlen, de mindenképp magát sajnálja és elfelejtkezik a felelősségéről. Az érzelmi sérülések nagy része sajnos ebben a közegben jön létre.
"Az egymásra hangolódás a szeretet nyelve." Szép gondolat. Találó hasonlat, hogy a házasság olyan, mint a szívritmus: vannak magasabb és mélyebb vonulatok benne, ez a természetes, hiszen az semmiképp sem jó, ha egy egyenes vonallal jellemezhetjük, mert akkor unalmas lenne. Nem az a probléma, ha van veszekedés, egyet nem értés. A baj az, ha inkább kiszállunk a házasságból, minthogy közösen megkeressük a megoldást.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?