Menü

A házasság, mint kincsesláda

"Magyarországon sajnos minden második házasság válással végződik."- olvasom a világhálón. "A második házasságok 60%-a, a harmadik házasságok 75%-a jut ugyan erre a sorsra." Ez a hivatalos adat, ám arról nincsen statisztika, hogy hány feleség vagy férj életében van társas magány, hányan élnek kiüresedett, kihűlt kapcsolatban. Vajon mi az oka ennek a szomorú kimutatásnak?

Talán az, hogy nem értjük a másikat, vagy nem értjük meg, nem tudjuk az ő szemszögéből nézni a dolgokat.

Mindannyian különböző személyiségek vagyunk, és más-más érzelmi előtörténettel kerülünk egy kapcsolatba. Máshogy látunk dolgokat, más az értékrendünk, de nagyon fontos, hogy vigyázzunk arra, hogy a különbözőségek ne álljanak kettőnk közé, hisz megfelelő kommunikációval mindent meg tudunk beszélni.

A kedvenc idézetem arról szól, hogy azt hisszük, a házasság olyan, mint egy kincsesláda. Mindent megtalálunk benne, kedvességet, szerelmet, bensőséges kapcsolatot, figyelmességet, s ebből a csodaládából mindezt kivehetjük, mindez jár nekünk. Az igazság azonban az, hogy ez a láda üres. Ebbe tenni kell valamit, mielőtt bármit kivehetnénk. Szerelmet, odaadást, törődést, szeretet, így telik meg a ládikó. Ha többet veszünk ki, mint amennyit beleteszünk, a láda kiürül. Pontról pontra így van. Az esküvőnk után kitettem a faliújságunkra és soha többé nem vettem le onnan, hogy akár nap mint nap elolvashassam ezt a sok bölcsességet tartalmazó gondolatsort.

A párkapcsolatot folyamatosan építeni kell. Ha nem működtetjük ezt az intézményt, akkor idővel elmúlik a kommunikáció és utána sorban elmúlik a szeretet többi apró jele és beüt a társas magány állapota. A szeretet öt nyelvének ismerete is hasznos eszköz (Gary Chapman könyveiben találhatunk hasznis információkat).

A családi problémákat gyakran sokáig titkoljuk. Sok esetben sikerül éveken át leplezni a gondokat mások előtt, de a látszatharmóniát csak meghatározott ideig lehet fenntartani, tovább nem. Saját magától működő kapcsolatok, házasságok nem léteznek!

Természetesen a jó családokban is előfordulhat hangoskodás, vita, de ezek nem válhatnak mindennapossá. Olykor-olykor előfordulnak, de aztán szépen elsimulnak. A jó családban a kölcsönös tisztelet, szeretet, megbecsülés fűzi össze a családtagokat.

A rosszul működő családban a feszültség, a kiabálás, az indulat, az agresszió mindennapos lehet. Sajnos sok olyan család van, ahol felborulnak a szerepek és a gyerek vigyáz a szülőre, aki alkoholista vagy magatehetetlen, de mindenképp magát sajnálja és elfelejtkezik a felelősségéről. Az érzelmi sérülések nagy része sajnos ebben a közegben jön létre.

"Az egymásra hangolódás a szeretet nyelve." Szép gondolat. Találó hasonlat, hogy a házasság olyan, mint a szívritmus: vannak magasabb és mélyebb vonulatok benne, ez a természetes, hiszen az semmiképp sem jó, ha egy egyenes vonallal jellemezhetjük, mert akkor unalmas lenne. Nem az a probléma, ha van veszekedés, egyet nem értés. A baj az, ha inkább kiszállunk a házasságból, minthogy közösen megkeressük a megoldást.

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

A család, mint biztos háttér

A család az első közösség, ahová tartozunk. Itt tanuljuk meg az alapvető értékeket, a szeretetet, a támogatást, és azt, hogy mit jelent felelősséget vállalni. Egy támogató családi háttér rengeteget számít az élet más területein is, például a tanulásban vagy a sportban.

Az állásinterjú mint próbatétel

Az állásinterjú, sőt már a munkakeresés is sokakban feszültséget, szorongást generáló élethelyzet. Miért olyan stresszes szituáció ez a legtöbbünk számára? Miért befolyásolhatja – ha akár csak rövid ideig is – önértékelésünket egy sikertelen felvételi beszélgetés élménye? Ebben az írásban az állásinterjúkkal kapcsolatos negatív és stresszes gondolatokról tudhatunk meg többet.

Burnout szindróma: a kiégés tünetei, megelőzése és kezelése

A burnout szindróma, azaz kiégés a modern társadalom egyik leggyakoribb és legveszélyesebb problémája. A tünetegyüttes, amely mind a fizikai, mind mentális és érzelmi egészségünket fenyegeti.

ADHD vagy csak túl sok inger? Hol húzódik a határ?

Ha az ADHD, vagyis a figyelemhiányos-hiperaktivitási zavar kerül szóba, a legtöbb embernek rögtön egy rendkívül aktív, fókuszálni képtelen, örökmozgó, viselkedési zavaros kisfiú jut az eszébe – nagyon sokáig ilyen kép élt ugyanis a fejekben. Azonban a probléma lányokat és nőket is érinthet, csak a gyerekek nem mindig ugyanazokat a tüneteket mutatják és a jellemzők sok személyre ráhúzhatóak.