Menü

A házasság, mint kincsesláda

"Magyarországon sajnos minden második házasság válással végződik."- olvasom a világhálón. "A második házasságok 60%-a, a harmadik házasságok 75%-a jut ugyan erre a sorsra." Ez a hivatalos adat, ám arról nincsen statisztika, hogy hány feleség vagy férj életében van társas magány, hányan élnek kiüresedett, kihűlt kapcsolatban. Vajon mi az oka ennek a szomorú kimutatásnak?

Talán az, hogy nem értjük a másikat, vagy nem értjük meg, nem tudjuk az ő szemszögéből nézni a dolgokat.

Mindannyian különböző személyiségek vagyunk, és más-más érzelmi előtörténettel kerülünk egy kapcsolatba. Máshogy látunk dolgokat, más az értékrendünk, de nagyon fontos, hogy vigyázzunk arra, hogy a különbözőségek ne álljanak kettőnk közé, hisz megfelelő kommunikációval mindent meg tudunk beszélni.

A kedvenc idézetem arról szól, hogy azt hisszük, a házasság olyan, mint egy kincsesláda. Mindent megtalálunk benne, kedvességet, szerelmet, bensőséges kapcsolatot, figyelmességet, s ebből a csodaládából mindezt kivehetjük, mindez jár nekünk. Az igazság azonban az, hogy ez a láda üres. Ebbe tenni kell valamit, mielőtt bármit kivehetnénk. Szerelmet, odaadást, törődést, szeretet, így telik meg a ládikó. Ha többet veszünk ki, mint amennyit beleteszünk, a láda kiürül. Pontról pontra így van. Az esküvőnk után kitettem a faliújságunkra és soha többé nem vettem le onnan, hogy akár nap mint nap elolvashassam ezt a sok bölcsességet tartalmazó gondolatsort.

A párkapcsolatot folyamatosan építeni kell. Ha nem működtetjük ezt az intézményt, akkor idővel elmúlik a kommunikáció és utána sorban elmúlik a szeretet többi apró jele és beüt a társas magány állapota. A szeretet öt nyelvének ismerete is hasznos eszköz (Gary Chapman könyveiben találhatunk hasznis információkat).

A családi problémákat gyakran sokáig titkoljuk. Sok esetben sikerül éveken át leplezni a gondokat mások előtt, de a látszatharmóniát csak meghatározott ideig lehet fenntartani, tovább nem. Saját magától működő kapcsolatok, házasságok nem léteznek!

Természetesen a jó családokban is előfordulhat hangoskodás, vita, de ezek nem válhatnak mindennapossá. Olykor-olykor előfordulnak, de aztán szépen elsimulnak. A jó családban a kölcsönös tisztelet, szeretet, megbecsülés fűzi össze a családtagokat.

A rosszul működő családban a feszültség, a kiabálás, az indulat, az agresszió mindennapos lehet. Sajnos sok olyan család van, ahol felborulnak a szerepek és a gyerek vigyáz a szülőre, aki alkoholista vagy magatehetetlen, de mindenképp magát sajnálja és elfelejtkezik a felelősségéről. Az érzelmi sérülések nagy része sajnos ebben a közegben jön létre.

"Az egymásra hangolódás a szeretet nyelve." Szép gondolat. Találó hasonlat, hogy a házasság olyan, mint a szívritmus: vannak magasabb és mélyebb vonulatok benne, ez a természetes, hiszen az semmiképp sem jó, ha egy egyenes vonallal jellemezhetjük, mert akkor unalmas lenne. Nem az a probléma, ha van veszekedés, egyet nem értés. A baj az, ha inkább kiszállunk a házasságból, minthogy közösen megkeressük a megoldást.

Amikor az emberi személyiségnek több formája van

Mélyen szorongunk, stresszelünk a mindennapokban. Az egyén egy ideig el tudja egyfajta álarccal fedni a valódi érzéseit az életben, mikor a munkahelyén, baráti társaságban van. Azonban a hamis szelf nem a valódi arcunk, sokkal inkább egy álarc vagy pajzs, amely az egyén valós énjét védi.

Mosolygós depresszió – így ismered fel

Nagyon sok ember küzd valamilyen nehézséggel, főleg lelki nyomait látni ennek. Van, akin azonnal látni lehet, ha gond van, de van olyan, akiről a környezete meg sem mondaná.

Ünnep egyedül, de nem magányosan!

Az ünnepekre minden körülmények között fel kell készülni. Azoknak is, akik tudják, hogy szeretteik körében fogják őket eltölteni, és azoknak is, akik egyedül.

A halál belső ügyünk lett

A modern társadalom nem tud mit kezdeni a halál gondolatával és az erre való készülődéssel. Eltávolítja, elkendőzi a problémát, és még a haldoklónak is hazudik. Az élők számára az elmúlás témaköre, az ezzel kapcsolatos lelki megnyilvánulások egyfajta tabuk lettek. Miközben a médiában mégis egyre gyakrabban jelenik meg a gondolata.

A mese hatása a pszichére

Rengeteg gyermekekkel foglalkozó szakember, coach, pszichológus és pedagógus használja a meséket terápiás céllal. Ezért is alakult ki a meseterápia fogalma.