Menü

A fiatalító elixír – olajfa vagy olajfűz?

Az interneten és étrend-kiegészítőket forgalmazó boltokban számtalan fiatalító hatást ígérő, vitalizáló termékkel találkozhatunk. Ezek közé tartoznak az olajfa különböző formában kínált kivonatai is. Mennyiben hihetünk az ilyen termékeknek, milyen anyagokat érdemes használnunk a sejtek fiatalságának megőrzéséhez?

Természetesen a megelőzés a leghatékonyabb fiatalító módszer, mely kiterjed az egészséges táplálkozásra, sok testmozgásra és a stresszt kerülő életre. Ha valaki mégis szívesen használna néhány természetes eredetű segédanyagot, annak kis kutakodással talán segíthetünk.

A népi gyógyászatban évszázadok óta ismert több mediterrán országban az olajfa fiatalító hatása. A népi megfigyelések természetesen csak a közvetlen hatásokat tudják igazán jól detektálni, a csak hosszú távon mutatkozó összefüggéseket kutatásokkal könnyebb felderíteni. Nagyon szívderítő viszont, amikor a kettő módszer találkozik. Az olajfában található oleuroperinről laboratóriumi vizsgálatokkal is kimutatták, hogy a sejtek élettartamát akár 30%-kal is meghosszabbítja. Megköti a szabadgyököket, segíti a tisztulási folyamatokat, s jelenléte mellett az öregedésre jellemző folyamatok később indulnak be, a daganatos megbetegedések kialakulásának pedig kisebb az esélye. A népi hagyomány megfigyeléseit tehát igazolta a tudomány is. Sőt, sok esetben a tudományos kutatások irányát is a népgyógyászati ismeretek határozzák meg, ezek adnak ötletet a kutatók számára.

Mielőtt azonban keresni kezdenénk természeti sétáink során az olajfát, fontos tudnunk, hogy a köznyelvi elnevezések igencsak félrevezetőek lehetnek ezen fafaj kapcsán. Magyarországon nagyon gyakran a keskenylevelű ezüstfát (elaeagnus angustifolia) nevezik olajfának, valószínűleg hasonló habitusú bogyótermése miatt. Az „olajfűz” - szintén félrevezető elnevezés - is használatos erre a fajra. A keskenylevelű ezüstfa kis-ázsiai eredetű fa, nem azonos az olajfával, még csak nem is ugyanabba a nemzetségbe tartoznak. A vékony leveleinek fonákja ezüstös árnyalatú, így valóban emlékeztet a fűzfélékre is. Az ezüstfa hazánk síkvidéki területein inváziós fajnak számít, mely az őshonos növényzet rovására terjeszkedik. Gyógyhatást ugyan szintén tulajdonítanak neki, de ez a növény más területen tud segíteni. Fiatal hajtásait, leveleit langyos vízben áztatják akár egész éjszakára, s az így nyert teát magas vérnyomás csökkentésére használják.

Érdemes hát körültekintőnek lennünk az egyes gyógyhatású növények vagy készítmények használatakor, s mind a népgyógyászati, mind a biológiai és orvostudományi oldal nézőpontját megismerni, hiszen ezek nem zárják ki egymást, inkább – ideális esetben – újabb és újabb szeleteket adnak hozzá a teljes képhez.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Mire figyeljünk sampon választáskor?

Ahogy bőrünket, úgy hajunkat is illik tisztán tartanunk, de nem mindegy, hogy azt milyen samponnal tesszük.

Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága

A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.