Menü

A megfázás okairól kicsit másképpen

A hasfájás után talán a nátha az első betegség, amivel már gyermekként megismerkedik mindenki. Mindannyian ismerjük a tüneteit. Tulajdonképpen az ezeket okozó vírusos megbetegedéseket hívjuk összefoglalóan megfázásnak. Lássuk, hogy a vírusokon kívül mi járul még hozzá a megfázáshoz?

A megfázás, nátha tüneteit leggyakrabban az ún. rhinovírusok okozzák. De ha vírusoktól leszünk, betegek, akkor nem is attól, hogy szabadon van a torkunk, vagy fázunk, esetleg leizzadva hideg ér minket. No de akkor az előbb felsoroltaktól miért óvott mindig anyánk, és ha mégis megtörtént, hogy így fáztunk meg, miért lettünk TÉNYLEG betegek?

A dolog nagyon egyszerű. A különböző kórokozókkal immunrendszerünk veszi fel a harcot. Az immunsejtek a testfolyadékokban, nyálban, vérben „közlekednek”. A hidegnek kitett területeken az áramlás lassabb, így az immunsejtek nehezebben jutnak el az ilyen helyekre, s a kórokozók könnyebben bejutnak a szervezetbe és betegítik meg az embert. Ez tehát valóban elősegíti a fertőzés kialakulását ugyanúgy, ahogy más, immunrendszert gyengítő folyamatok (stressz, vitaminhiány, dohányzás, stb).

Hasonlóan meghatározó azonban maga a tudat is, hogy ez így „nem jó”. A hitrendszerünkben az szerepel, hogy aki sál nélkül megy ki hidegben, annak fájni fog a torka, így az elme kicsit rá is segít, hogy kialakuljon a betegségállapot. Tudat alatt mindenki meg akar felelni az elvárásoknak. Az elvárás pedig itt az, hogy ettől megbetegedjünk. Tehát érdekes módon gyakran némi pszichoszomatikai komponens is társul a megfázásunkhoz. A különböző hitrendszerek hatása nagyon jelentős, a szoktatáson túl ez is hozzájárul ahhoz, hogy más kultúrákban azonos körülmények nem ugyanazt a reakciót vátják ki az egyébként azonos testfelépítésű emberekből.

Gondoljunk csak az oroszországi gyerekekre, akik a hóban fürdenek iskolaszünetben! Ezt a hitrendszert módosítani tudatos odafigyeléssel, önmagunkon végzett hosszas munkával tudjuk. Amíg meggyőzzük magunkat és végképp tudatosítjuk, hogy a hideg beköszönte, a heves szél, nem okoz feltétlenül meghűlést, célszerűbb inkább a lehetséges fizikai megelőzésre (megfelelő öltözék és vitaminbevitel), illetve a megfelelő kezelésre koncentrálni.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.