Menü

A megfázás okairól kicsit másképpen

A hasfájás után talán a nátha az első betegség, amivel már gyermekként megismerkedik mindenki. Mindannyian ismerjük a tüneteit. Tulajdonképpen az ezeket okozó vírusos megbetegedéseket hívjuk összefoglalóan megfázásnak. Lássuk, hogy a vírusokon kívül mi járul még hozzá a megfázáshoz?

A megfázás, nátha tüneteit leggyakrabban az ún. rhinovírusok okozzák. De ha vírusoktól leszünk, betegek, akkor nem is attól, hogy szabadon van a torkunk, vagy fázunk, esetleg leizzadva hideg ér minket. No de akkor az előbb felsoroltaktól miért óvott mindig anyánk, és ha mégis megtörtént, hogy így fáztunk meg, miért lettünk TÉNYLEG betegek?

A dolog nagyon egyszerű. A különböző kórokozókkal immunrendszerünk veszi fel a harcot. Az immunsejtek a testfolyadékokban, nyálban, vérben „közlekednek”. A hidegnek kitett területeken az áramlás lassabb, így az immunsejtek nehezebben jutnak el az ilyen helyekre, s a kórokozók könnyebben bejutnak a szervezetbe és betegítik meg az embert. Ez tehát valóban elősegíti a fertőzés kialakulását ugyanúgy, ahogy más, immunrendszert gyengítő folyamatok (stressz, vitaminhiány, dohányzás, stb).

Hasonlóan meghatározó azonban maga a tudat is, hogy ez így „nem jó”. A hitrendszerünkben az szerepel, hogy aki sál nélkül megy ki hidegben, annak fájni fog a torka, így az elme kicsit rá is segít, hogy kialakuljon a betegségállapot. Tudat alatt mindenki meg akar felelni az elvárásoknak. Az elvárás pedig itt az, hogy ettől megbetegedjünk. Tehát érdekes módon gyakran némi pszichoszomatikai komponens is társul a megfázásunkhoz. A különböző hitrendszerek hatása nagyon jelentős, a szoktatáson túl ez is hozzájárul ahhoz, hogy más kultúrákban azonos körülmények nem ugyanazt a reakciót vátják ki az egyébként azonos testfelépítésű emberekből.

Gondoljunk csak az oroszországi gyerekekre, akik a hóban fürdenek iskolaszünetben! Ezt a hitrendszert módosítani tudatos odafigyeléssel, önmagunkon végzett hosszas munkával tudjuk. Amíg meggyőzzük magunkat és végképp tudatosítjuk, hogy a hideg beköszönte, a heves szél, nem okoz feltétlenül meghűlést, célszerűbb inkább a lehetséges fizikai megelőzésre (megfelelő öltözék és vitaminbevitel), illetve a megfelelő kezelésre koncentrálni.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.