Menü

Így kerülheted el a rossz leheletet

A rossz lehelet meglepően gyakori probléma, ami különböző okokból jöhet létre. Lehet csupán átmeneti, de a tartósan rossz lehelet a lakosság mintegy harmadánál fordul elő, ezért érdemes felhívni ré a figyelmet, hiszen akár súlyos, általános megbetegedés is meghúzódhat a háttérben.

Leggyakrabban az átmeneti rossz lehelettel találkozunk, amit jellegzetes szagú élelmiszerek (hagyma, fokhagyma) elfogyasztása után a fogak közt megrekedt kis ételmaradékok okoznak. A dohányzás önmagában is jellegzetes lehelettel jár, de a dohányzás következtében kialakuló szájszárazság egyébként is súlyosbíthatja a helyzetet, hiszen a természetes „átöblítési” mechanizmus kiesik, ezért könnyebben képződnek lepedékek. Természetesen ugyanez igaz a vízhajtó szedése, a túlzott sófogyasztás, vagy az alacsony folyadékbevitel esetén is. Sőt, a reggeli rossz lehelet oka is az éjszaka során csökkent nyáltermelődés miatti szájszárazság.

Mivel a kellemetlen szájszagot elsősorban a szájüregi mikroorganizmusok által lepedékekben található ételmaradékok lebontása okozza. Ezek a mikroorganizmusok természetesen is jelen vannak a szájüregben. Legnagyobb számban a nyelven találhatóak, ezért nagyon fontos, hogy fogmosáskor a nyelvünket is mindig tisztítsuk. A legtöbb fogkefének már nem csak a sörtés oldala használható, hanem annak hátoldala is. Az ott kialakított barázdák ideálisan tisztítják a nyelvet. Ha a fogkefénken ilyen nincs, és sima a fej másik oldala, akkor a tisztításhoz felhelyezzük a fogkefe sörtéit keresztben nyelvünkre és forgató mozdulattal, a sörtékkel „leseperjük” a nyelvet. Még a szájhigiénére egyébként adó embereknél is sokszor elmarad a nyelv ilyetén tisztítása, pedig ez a szájszag leggyakoribb oka. A 80-as években a fogmosás oktatásakor ugyanis ere nem fektettek hangsúlyt, még a fogselyem használata sem volt elterjedt hazánkban, ezért a ma középkorú népesség nagy százaléka nem ismeri a helyes fogmosás folyamatát, szájhigiénéje hiányos.

A napi rendszeres (min 2/nap, 3 percnél tovább tartó) fogmosás, fogselymezés, nyelvtisztítás hiányában így gyulladás, fogágybetegség alakul ki, ami még jóval azelőtt, hogy panaszt okozna, szinte uralhatatlan rossz lehelettel hívja fel magára a figyelmet. Érdemes ere figyelnünk, hiszen a látszólag ép fogak mellett tisztíthatatlan zugok, tasakok fejlődnek, melyek először az ínyszélt, majd annak összes szövetét, végül a fogakat körülvevő fogmeder csontját érintik, és súlyos esetben a fogak megmozdulásához vezethetnek. Ezért aztán ne szégyelljünk segítséget kérni fogorvosunktól, ha mi magunk nem tudunk úrrá lenni a kellemetlen szájszagon!

Bár a tartósan fennálló rossz leheletnek leggyakrabban a felszaporodó, kénhidrogéneket termelő baktériumok okozzák, a fentebb említett fogászati megbetegedés mellett súlyosabb általános kórkép is állhat a hátterében (tüdő-, máj- és vesebetegségek, cukorbetegség, de akár rák is.) Ezért a fogorvosi kezelés mellett előfordulhat, hogy más szakorvos bevonására is szükség lehet. A fogorvos meg tudja mondani, hogy fog eredetű-e a problémánk, meg tudja-e oldani, vagy további vizsgálatokat tart szükségesnek. Ha tehát nem lenne elég, hogy nincs az a sűrű fogmosás, vagy cukorka, szájspray, ami huzamosabb ideig biztosítaná a kellemes leheletet, akkor gondoljunk erre is!

Ilyenkor az emberek fejében két fő gondolat fordul meg általában. Egyrészt az, hogy ez ciki, ilyesmivel miért mennék fogorvoshoz. Másrészt pedig a mit tudna ő csinálni ezzel gondolat. Mindkettő hibás. A fentebb részletezett okok miatt el kell mennünk orvoshoz. És igen, segíteni is tud. Ha ínygyulladásunk van, enyhe esetben otthoni használatra ad ecsetelőt, súlyosabb esetben mechanikailag kitisztítja a fognyaknál lévő tasakokat, megszabadítva minket a könnyen bomlásnak induló ételmaradékok „búvóhelyétől”, megmentve azt a későbbi kihullástól. Ha pedig úgy ítéli meg, hogy nem fogászati probléma okozza a szájszagot, akkor javaslatot tesz, hogy milyen másik orvost érdemes felkeresnünk. Csodálatos, hogy külön szűrővizsgálat nélkül fény derülhet ilyesmire, nem? Egyszerűen csak figyelnünk kell a jelekre, és keresni a miérteket.

Mivel az esetek több, mint két harmadában a nem megfelelő szájhigiéne miatt alakul ki a rossz lehelet, ezért első körben az alapos fogmosásra(3 percig tartó, alapos fogmosásra min. napi kétszer szükség van!), nyelvtisztításra és a megfelelő folyadékbevitelre (kb napi 2,5-3 l) helyezzük a hangsúlyt.

Mire figyeljenek a cukorbetegek karácsonykor?

Mit tehet, aki betegség miatt nem fogyaszthat kedvére az ünnepi ínycsiklandó falatokból, édességekből?

Elalvás előtti rángatózás okai

Stressz, az izmok természetes rándulása és az alkohol is okozhatja a kellemetlen rángatózást, amit egyesek elalváskor tapasztalnak - már ha felébrednek rá. Mindezen túl azonban súlyos betegség előjele is lehet, ha rendszeresen előfordul.

Cirkadián ritmus – te figyelsz rá?

Hogyan telik egy napod? Van hozzá egy megszokott ritmusod, amit követsz, vagy csak sodródsz az árral? Tudod, hogy a napszakok befolyásolják tested működését?

Téli depresszió és a fényhiány

A télen jelentkező depressziós panaszok hasonlóak az év más részében kialakulókhoz. A depresszió legfőbb tünetei többek közt: alvászavar, fáradékonyság, a mozgás, beszéd, gondolkodás lassulása, feledékenység, szorongás, szomorú, nyomott hangulat, közömbösség. Mit tehetünk a téli depresszió ellen?

Elment a hangod? – Így kezeld

Biztosan sokan ismerik az érzést, amikor elmegy a hangjuk, de azért nem kell megijedni, pár nap alatt rendeződik, viszont érdemes pár praktikát kipróbálni, hogy segítsük a gyógyulást.