Így kerülheted el a rossz leheletet
- Dátum: 2017.11.28., 16:37
- fog, fogágybetegség, fogmosás, fogorvos, fogselyem, folyadék, folyadékbevitel, ínygyulladás, ivás, lehelet, nyelv, rossz lehelet, szájhigéne, szájszag
A rossz lehelet meglepően gyakori probléma, ami különböző okokból jöhet létre. Lehet csupán átmeneti, de a tartósan rossz lehelet a lakosság mintegy harmadánál fordul elő, ezért érdemes felhívni ré a figyelmet, hiszen akár súlyos, általános megbetegedés is meghúzódhat a háttérben.
Leggyakrabban az átmeneti rossz lehelettel találkozunk, amit jellegzetes szagú élelmiszerek (hagyma, fokhagyma) elfogyasztása után a fogak közt megrekedt kis ételmaradékok okoznak. A dohányzás önmagában is jellegzetes lehelettel jár, de a dohányzás következtében kialakuló szájszárazság egyébként is súlyosbíthatja a helyzetet, hiszen a természetes „átöblítési” mechanizmus kiesik, ezért könnyebben képződnek lepedékek. Természetesen ugyanez igaz a vízhajtó szedése, a túlzott sófogyasztás, vagy az alacsony folyadékbevitel esetén is. Sőt, a reggeli rossz lehelet oka is az éjszaka során csökkent nyáltermelődés miatti szájszárazság.
Mivel a kellemetlen szájszagot elsősorban a szájüregi mikroorganizmusok által lepedékekben található ételmaradékok lebontása okozza. Ezek a mikroorganizmusok természetesen is jelen vannak a szájüregben. Legnagyobb számban a nyelven találhatóak, ezért nagyon fontos, hogy fogmosáskor a nyelvünket is mindig tisztítsuk. A legtöbb fogkefének már nem csak a sörtés oldala használható, hanem annak hátoldala is. Az ott kialakított barázdák ideálisan tisztítják a nyelvet. Ha a fogkefénken ilyen nincs, és sima a fej másik oldala, akkor a tisztításhoz felhelyezzük a fogkefe sörtéit keresztben nyelvünkre és forgató mozdulattal, a sörtékkel „leseperjük” a nyelvet. Még a szájhigiénére egyébként adó embereknél is sokszor elmarad a nyelv ilyetén tisztítása, pedig ez a szájszag leggyakoribb oka. A 80-as években a fogmosás oktatásakor ugyanis ere nem fektettek hangsúlyt, még a fogselyem használata sem volt elterjedt hazánkban, ezért a ma középkorú népesség nagy százaléka nem ismeri a helyes fogmosás folyamatát, szájhigiénéje hiányos.
A napi rendszeres (min 2/nap, 3 percnél tovább tartó) fogmosás, fogselymezés, nyelvtisztítás hiányában így gyulladás, fogágybetegség alakul ki, ami még jóval azelőtt, hogy panaszt okozna, szinte uralhatatlan rossz lehelettel hívja fel magára a figyelmet. Érdemes ere figyelnünk, hiszen a látszólag ép fogak mellett tisztíthatatlan zugok, tasakok fejlődnek, melyek először az ínyszélt, majd annak összes szövetét, végül a fogakat körülvevő fogmeder csontját érintik, és súlyos esetben a fogak megmozdulásához vezethetnek. Ezért aztán ne szégyelljünk segítséget kérni fogorvosunktól, ha mi magunk nem tudunk úrrá lenni a kellemetlen szájszagon!
Bár a tartósan fennálló rossz leheletnek leggyakrabban a felszaporodó, kénhidrogéneket termelő baktériumok okozzák, a fentebb említett fogászati megbetegedés mellett súlyosabb általános kórkép is állhat a hátterében (tüdő-, máj- és vesebetegségek, cukorbetegség, de akár rák is.) Ezért a fogorvosi kezelés mellett előfordulhat, hogy más szakorvos bevonására is szükség lehet. A fogorvos meg tudja mondani, hogy fog eredetű-e a problémánk, meg tudja-e oldani, vagy további vizsgálatokat tart szükségesnek. Ha tehát nem lenne elég, hogy nincs az a sűrű fogmosás, vagy cukorka, szájspray, ami huzamosabb ideig biztosítaná a kellemes leheletet, akkor gondoljunk erre is!
Ilyenkor az emberek fejében két fő gondolat fordul meg általában. Egyrészt az, hogy ez ciki, ilyesmivel miért mennék fogorvoshoz. Másrészt pedig a mit tudna ő csinálni ezzel gondolat. Mindkettő hibás. A fentebb részletezett okok miatt el kell mennünk orvoshoz. És igen, segíteni is tud. Ha ínygyulladásunk van, enyhe esetben otthoni használatra ad ecsetelőt, súlyosabb esetben mechanikailag kitisztítja a fognyaknál lévő tasakokat, megszabadítva minket a könnyen bomlásnak induló ételmaradékok „búvóhelyétől”, megmentve azt a későbbi kihullástól. Ha pedig úgy ítéli meg, hogy nem fogászati probléma okozza a szájszagot, akkor javaslatot tesz, hogy milyen másik orvost érdemes felkeresnünk. Csodálatos, hogy külön szűrővizsgálat nélkül fény derülhet ilyesmire, nem? Egyszerűen csak figyelnünk kell a jelekre, és keresni a miérteket.
Mivel az esetek több, mint két harmadában a nem megfelelő szájhigiéne miatt alakul ki a rossz lehelet, ezért első körben az alapos fogmosásra(3 percig tartó, alapos fogmosásra min. napi kétszer szükség van!), nyelvtisztításra és a megfelelő folyadékbevitelre (kb napi 2,5-3 l) helyezzük a hangsúlyt.
Naptej kisokos

A naptej nem csupán a strandon hasznos – egész évben érdemes odafigyelni a fényvédelemre. Tudod, mit jelent az SPF, hogyan kell helyesen alkalmazni a naptejet, és milyen típust válassz a bőrtípusodhoz? Ebben a cikkben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk, hogy biztonságosan élvezhesd a napsütést.
Miért érint egyre több fiatalt a frontérzékenység?

A klímaváltozás hatásai egyre több területen érezhetők, és az időjárási frontokhoz kapcsolódó panaszok – amelyek korábban főként az idősebb generációkat érintették – egyre gyakrabban jelennek meg már fiatalabb korban is. Melyek ezek a tényezők, és milyen panaszokat okozhatnak?
Fogászati kisokos

Fontos tisztáznunk, hogy a fog ápolásának a célja, hogy megvédjük fogainkat a különböző betegségektől, emellett szép és ápolt fogaink legyenek. Amit otthon tehetünk ennek érdekében az a megfelelően végzett, rendszeres fogmosás, szájvízhasználat, fogorvosi kontrollvizsgálat.
Fehérjehiány, te felismered?

Mindenhonnan azt halljuk, hogy mennyire fontos a fehérje a szervezetünk számára, de sokan nem is tudják, hogy mi az, vagy, hogy milyen tünetekkel jár a hiánya.
Az ülés új dohányzás? Az ülőmunka rejtett veszélyei és a megoldások

A modern életmód – amelyet laptopok, e-mailek és véget nem érő Zoom-hívások, értekezletek bűvöletében élünk lassan, de biztosan átalakítja testünket és ezáltal az egészségünket is. Nem épp a legjobb irányba.