Menü

Karácsonyi menütervezés

Valami különleges izgalom lengi körül a karácsonyi menütervezést. Szeretnénk, ha minden családtagunk és vendégünk is elégedett lenne, mindenkinek jutna olyan étel, amire vágyik, de szeretnénk új, érdekes recepteket is kipróbálni. Ezt gondosan meg kell tervezni, hogy sikerüljön! Néhány ötlettel szolgálunk, hogy sikerre vihesd a projektet.

Először is gondoljuk át, hogy mikorra és hány főre kell terveznünk. Szentestére a 4 fős családnak vagy a nagy családnak, ahol van laktózérzékeny, vagy más diétát követő is? Mi várható 25-én, 26-án? Van-e olyasmi, amihez ragaszkodnak (halászlé, borleves, rántott hal, krumpli saláta, bármi egyéb), hagyományos menüt akarunk vagy nyitottak lesznek a reform vonalra is? S mi mit szeretnénk? A szűk családdal ezt természetesen meg is kell beszélni. A többiekkel nem nagyon lesz lehetőségünk, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján gondolkodhatunk az ő fejükkel is.

Nagy családi összejöveteleknél általában az évek óta felszolgált, családi hagyományoknak megfelelő menüsorra számít mindenki, a háziasszonynak és úrnak tervezés szempontjából ez a legegyszerűbb, hisz régi jól bevált receptek ismert alapanyagokkal, mennyiségekkel szerepelnek benne, gondolkodni se kell az összeállításon, hogy mit mivel párosítsunk. Ha van egy étel, amit mindenképp el kell készítenünk, akkor a köré szervezzük a többi fogást. Ha például halászlé az első fogás, akkor nem feltétlenül kell a főfogásnál halnak szerepelni, egy különlegesebb szárnyas étel (pl. gesztenyével töltött pulyka, borban párolt aszalt szilvával, vagy áfonyás-diós csirkemell vele sült zöldségekkel, vegyes salátával) is jó választás lehet.

Ha a társaság a rántott halhoz ragaszkodik, akkor indíthatunk valami könnyebb zöldséglevessel, egy gyömbéres-narancsos sütőtökkrémlevessel, vagy gesztenyés gombakrémlevessel, de a klasszikus karácsonyi édes leves, a borleves is jó választás lehet. Ilyenkor viszont próbáljunk kevesebb tejszínt használni a leveshez, hiszen a benne lévő tojás és tejszín együttese már egy zsírban gazdag fogássá teszi, ami mellé a szintén magas zsírtartalmú bundázott étel már nem szolgálja feltétlenül egészségünket. Alacsonyabb zsír- és kalóriaértéket érhetünk el rizstejszín használatával, aminek kellőképpen semleges az íze is, így nem okoz majd csalódást senkinek a vele készült étel, és az esetlegesen ételérzékeny családtagok is bátran fogyaszthatják.

Cukor helyett használjunk eritritet. Ez a természetes édesítőszer mellékízmentes, 0 kcal energia és 0 ch tartalmú, nem okoz gyomor-bélrendszeri panaszokat, így bátran használhatjuk. Persze a karácsony nem a fogyókúra ideje, nem is erről van szó, csak az egészségünkre való odafigyelés ilyenkor is fontos. Főleg ha egyébként is odafigyelünk az egészséges táplálkozásra, hiszen akkor szinte sokkoljuk a szervezetünket a magasabb energiatartalmú ételekkel. Ennek pedig a gyomorrontástól a hasnyálmirigy-gyulladásig sok negatív következménye lehet. Persze ha a család szeret enni, akkor mindegyiket el kell készíteni, aztán aki akar, majd odafigyel, s aki akar, az meg eszik mindent.

Írjuk össze, mit szeretnénk főzni, hány főre, és készítsünk listát, hogy milyen és mennyi alapanyagra lesz szükségünk. Készítsünk ütemtervet, hogy mikor mi készüljön ezekben a napokban. A köreteket elkészíthetjük már előző nap is, ez nem fog a minőségükön rontani. Ne szégyelljük azt sem, ha nem főzünk, hanem rendeljük a karácsonyi fogásokat. Természetes, hogy mi is szeretnénk szépen felöltözni, netán a 24-ét megelőző héten még ajándékot venni, csomagolni, nem csak konyhára ítélten létezni.

Akármi is lesz a menü, kívánom, hogy mindenki megelégedésére szolgáljon, és jó hangulatban teljen az étkezés!

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.