Nulladik levél a fiamnak
- Dátum: 2017.12.25., 21:46
- babavárás, gyermek, Karácsony, kétség, levél, személyes, szeretet, terhesség, várandósság, váratlan
Karácsony alkalmából egy nagyon őszinte, személyes hangvételű írásomat osztom meg az Olvasókkal, 7 hónapos terhesen. Mit mondhatok a fiamnak, aki még csak most készülődik a világra, és magam is csak most próbálok felkészülni az érkezésére...?
Drága Kisfiam,
Itt vagy bennem. Még nem láttalak. Még nem fogtalak. Még nem ismerlek.
De már most nagyon sok mindent szeretnék Neked mondani.
Kérlek, ne haragudj rám.
Még talán nem vagyok kész rá, hogy anyuka legyek. Talán túl váratlanul és korán jöttél nekem.
Néha úgy éreztem, nem akarlak Téged.
Néha pedig mindennél boldogabb voltam, hogy Te itt vagy bennem, nekem: a legédesebb teher.
Sok hibát elkövettem és talán fogok is. Úgy érzem, nem én leszek a világ legjobb anyukája.
Kérlek, ezért se haragudj rám.
De Te már most különleges vagy nekem!
A legszebb emlék vagy Olaszországból, ahol fogantál.
A legváratlanabb ajándék vagy, amit hozhattam onnan.
A lehető legtöbb és legszebb helyekre vittelek el magammal, melyekre születésed után szeretnék Veled majd visszatérni.
Remélem sokat fogsz majd utazni, szép helyeken járni, még többet, mint én.
Talán Te vagy az egyetlen, aki igazán szeret engem és akit igazán szeretek.
Amikor nagyon magányosnak éreztem magam, Te akkor is velem voltál. Remélem, Te soha nem leszel magányos.
Egyszerre gyönyörű és félelmetes, hogy Te létezel.
Nagyon sok mindent szeretnék majd tanítani, átadni Neked; és elmondani olyan dolgokat is, amiket megbántam és nem szeretném, hogy te elkövess.
Remélem, pár dologban igen és sok dologban nem fogsz rám hasonlítani; hiszem, hogy Te több dologra fogsz engem majd tanítani.
Remélem, nálam jobb ember leszel. Nem tökéletes, de ügyesebben és nyitottabban fogod majd élni az életed, mint ahogyan eddig én éltem.
Szeretettel: leendő Édesanyád
Gősi Gabriella
Út a szabadságba
A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.
Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben
Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.
Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!
A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.
Mi az az önszabotázs, és miért csináljuk egyáltalán?
Sokszor hallani, hogy saját magunk ellenségei vagy akadályai vagyunk, de pontosan mit is jelent ez?
Szertefoszló ígéretek a kapcsolatokban
A bizalom és a tisztelet nem jár alanyi jogon sem egy barátságban, sem egy párkapcsolatban. Idő kell hozzá, következetesség és az a tapasztalat, hogy a másik szavai mögött valódi cselekvés áll. A szóbeli vállalások tartópillérei a hétköznapi kötődéseknek. Amikor ezek megrepednek, az lassú, csendes erózióval jár, amely idővel mindent átformál.