Menü

Jó nekünk a "mindenmentesség"?

A mindenmentes szó hallatán szinte hallom lelki füleimmel, ahogy Besenyő Pista bácsi azt mondja: a mindenmentes, az a semmi, ami mindentől mentes az nem, hogy nem étel, de amiben nincs semmi az a semmi. Hát noormális? Lássuk, mit is takar ez a megfogalmazás, és miért olyan népszerű mostanában.

A mindenmentes kifejezés cunamiként tört be a diétapiacra. A kezdetben igényre megjelenő, hiánypótló recept és termékpaletta mára szinte az egészség, az egészségesség, egészséges táplálkozás szinonimájává vált.

A mindenmentes jelző tulajdonképpen a cukortól és a legfőbb allergénektől (glutén, tej, tojás, szója, mogyoró-mogyorófélék) mentes élelmiszerek megjelölésére használatos. Egyszerű azt mondani valamire, hogy gluténmentes, laktóz/tejmentes, vagy szója, ill. cukormentes. De ennyit felsorolni már bajos. Ezt hidalja át a nyelvészeti szempontból kicsit talán szerencsétlen „mindenmentes” elnevezés. Elsősorban nem az egészséges táplálkozás híveinek, hanem az összetett táplálékallergiásoknak kerültek kifejlesztésre.

A gluténérzékenyeknek már több gyártó kínál gluténmentes termékeket, lisztektől a kész pékárukon át a mirelit termékekig. Ezeket a gluténmentes liszteket, vagy azokat tartalmazó termékeket azonban többnyire a hagyományos búzaliszthez hasonlóan használják, a megfelelő állag (és íz) eléréséhez tojást (esetenként tejet) használva, így azok, akik nem csak lisztérzékenyek (gluténérzékenyek), hanem pl. tojást sem ehetnek, nem használhatják a szimplán gluténmentes termékeket. Az ő életük megkönnyítésére (és persze az egyre népszerűbb vegán és paleolit étkezés követőinek kiszolgálására) kerültek kidolgozásra ezek az alapanyagok, és ezért készül már nagyon sok diétás gasztroblog mindenmentes receptekkel is követőinek.

Tekintettel arra, hogy a fent említett két életmód követői azok szuperegészségességét kommunikálják minden létező fórumon, egyre elterjedtebb ez a szemlélet. Ráadásul az egyik, elsősorban diétás, fogyást támogató termékeivel piacra betörő gyártó maga is a mindenmentes irányba ment el, így az őt követő tömegek is ezt az életformát igyekeznek követni. A reklámpszichológia régóta alapoz a hirdetővel való azonosulás vágyára. Ha látom, hogy az idolom ezt vagy azt eszik/hord, én is azt akarok enni/ hordani. Hátha én is olyan karcsú leszek, mint ő. Ez teljesen természetesen lejátszódik a fejünkben (akkor is, ha oda van írva, hogy szponzorált tartalom J ) Ha pedig ez a példakép még ki is mondja, hogy, amikor így táplálkozik, akkor érzi magát legjobban, akkor fogy, akkor végképp természetes, hogy ez a kép alakul ki a fejünkben .

Így vált mára az egészséges táplálék szinonimájává a mindenmentes élelmiszer. Táplálkozási szakemberek ugyanakkor, nem támogatják ezt a típusú étkezést. Bár bevihető mellette minden szükséges tápanyag, a vegánok fehérjekomplettálásához hasonló odafigyelést igényel, hogy ne váljon hiánytáplálkozássá.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?