Ötletek téli depresszió ellen
- Dátum: 2018.01.13., 19:08
- Martinka Dia
- apró örömök, arcpakolás, boldogsághormon, célok, D-vitamin, depresszió, diéta sport, edzésterv, egészség, feladatok, fényhiány, fényterápia, film, fogadalmak, fogyókúra, fürdő, gőzfürdő, gyümölcs, hétköznapok, hideg, illóolaj, kedvetlenség, kocogás, közösségi oldalak, krémek, levertség, melankólia, mókuskerék, mozgás, nappal, napsütés, nyaralás, olvasás, omega-3, programok, pszichológus, reggeli, reggeli edzés, rendrakás, rohanás, rosszkedv, séta, stressz, szabadság, szakember, szálláshely, szauna, szolárium, szünet, szürkeség, tea, teendők, telefon, tervezés, új év, újévi fogadalmak, ünnepek, üresség, vásárlás, vércukor, vitamin, zöldség
Szürke januári üresség, ködös reggelek. Hideg. Az ünnepek elmúlta. Mókuskerék. Fogadalmak, fogyókúrák, iskola-óvoda, dolgos hétköznapok, rohanás. Ismerős?
Januárban nem nehéz depresszióssá válni. A napok rövidek és sötétek, alig süt a nap, az ünnepek elmúltak, a karácsonyfát lebontottuk, a szilveszteri buli véget ért. Az év végi stressz és a fényhiány okozhat levertséget, rossz hangulatot, depressziót. Télen lemerül a szervezet energiaszintje, jellemző a fáradékonyság, a nyomott hangulat, a kedvetlenség. Azonban nem kell feltétlenül ebben a melankóliában elkezdeni a 2018-as esztendőt, az új évet, a januárt, a téli hétfőket. Lássunk néhány ötletet, amivel fel tudjuk dobni téli hétköznapjainkat!
Legyen könnyebb visszatérni a munkánkhoz! Kezdjük rendrakással, takarítással a munkát, takarítsuk ki az ünnepek felhalmozódott e-maileket, reklámleveleket, majd írjunk egy listát, az elvégezendő dolgainkról, s osszuk be az időnket. Jó érzés látni a kipipált feladatokat a teendők listáján, s kevésbé érezzük azt, hogy összecsapnak a hullámok a fejünk felett.
Gondoljunk a következő vakációra, szünetre, szabadságra! Nézzünk szálláshelyeket, programokat a neten a tavaszra, foglaljunk le nyaralást, tervezzünk és élvezzük, hogy válogathatunk a lehetőségek között.
Szánjunk magunkra időt! Telefon, közösségi oldalak kizárva, legyünk lusták, olvassunk órákon át, hagyjuk a takarítást, tegyünk fel egy arcpakolást, nézzünk egy jó filmet, igyuk a kedvenc teánkat, vásároljunk valamit, amire vágyunk, legyünk kicsit önzőek, s foglalkozzunk csak magunkkal.
Gondoljuk végig az újévi fogadalmainkat, s tegyünk érte! Tervezzük meg a diétát, írjunk célokat, keressünk a neten edzéstervet, fogjunk bele az áhított vállalkozásba, írjunk könyvet, gyakorlatilag bármiről is álmodunk, a megvalósulás első lépését senki nem teheti meg helyettünk. Itt az idő! Szenteljünk időt a terveinknek!
Elő a boldogsághormonokkal! A fizikai tevékenység kiváló módja annak, hogy boldogabbak legyünk, kezdjünk hát sportolni! Lehet könnyű mozgás, kellemes esti séta, vagy reggeli kocogás, vezessük le a stresszt és hagyjuk, hogy boldogsághormonok által jobban érezzük magunkat!
Szedjünk vitaminokat! A nagy dózisú D-vitamin bevitele a téli depresszió tüneteit is csillapítja, fogyasszunk több omega 3-at, együnk sok halat, zöldséget, kevés gyümölcsöt. Keressünk fel a lakóhelyünkhöz legközelebbi fürdőt, töltsünk el egy kis időt a szaunában, alkalmazzuk a fényterápiát, próbáljuk ki a gőzfürdőt, mértékkel használva nyugodtan vegyük igénybe a szoláriumot, otthon párologtassunk illóolajat, használjunk fürdősókat, gyújtsunk mellé illatos teamécsest.
Reggelizzünk! Kezdhettem volna ezzel is a cikket, annyira fontos! Egy vitamin- és tápanyag dús reggeli rengeteget segíthet az immunrendszerünk szinten tartásában, illetve a kedvünk javításában, emellett a megfelelően összeállított tápláló és egészséges reggeli egész napra rendben tartja a vércukorszintünket.
Szeretek korábban kelni, s ezért is merem javasolni, hogy ha legalább fél órával előbb felkelünk, sokkal nyugodtabb a reggeli készülődés, elkerülhetjük a kapkodást, s akár egy kis könnyű edzés is belefér az időnkbe.
Törekedjünk arra, hogy értékeljük az élet apró örömeit: érdemes minden este végiggondolni, hogy aznap milyen jó dolgok történtek velünk. Ha a fent említett tippek nem segítenek, s nem javul a helyzet, a probléma súlyosbodik, ne szégyelljünk szakembertől segítséget kérni.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?