Menü

Téli leárazások vagy átverés?

„Menjünk innen, mielőtt még veszek valamit drágán, amiről azt hiszem, hogy akciós!”-mondta Niki barátnőm a minap, egy hatalmas árzuhanást és téli készletkisöprést, 70%-os óriási kiárusítást messziről hirdető boltban. Beindult a nagy téli leárazási szezon.

Az őszi végkiárusítás és a nagy nyárvégi leárazások után már meg sem lepődöm, mikor olyan feliratokba ütközöm, amelyek harsányan hirdetik: itt bizony 20, 30 és 50 vagy akár még 70 százalékos téli árkedvezménnyel is vásárolhatok! Naná, hogy bevágódom az üzletbe, remélvén, hogy jó áron néhány új holmira tehetek szert, de csalódom. Nem látom, hol az akció?

Akadnak már olyan boltok is, amelyek a karácsonyt megelőző időszakban is árengedményeket adnak, mintha meg akarnának szabadulni bizonyos szezonális termékektől. Nyilván a január és a február elég gyenge hónap a kereskedelem szempontjából, s a kedvezmények, leárazások kiváló vásárló-csalogatók, de biztosan annyira leakciózzák az árakat, ahogy hirdetik?

Anyukám mondása sokszor eszembe jut, mikor méregdrága – pedig leértékelt – árut lát a kirakatokban. Ilyenkor közli: „Ezek a leárazások úgy történnek, hogy mögé írnak egy nullát, aztán áthúzzák!”. Ez talán túlzás, de voltam olyan 70%-os árengedményt messziről hirdető üzletben, ahol nem találtam pénztárcámnak való leértékelt árat, mert szinte olyan magas volt, mint máshol az eredeti.

A rengeteg reklám gyakran csalódássá válik. A beharangozott óriási kedvezmények helyett sok helyen csak 10-20 százalékos kedvezményt ígérnek, ennyit pedig az év többi napjaiban is látni. Sokszor azt gyanítom, hogy az áruházak tipikus trükkje, 50-70%-os akcióval reklámozni termékeket, miközben csak 20-30%-kal árazzák le őket, valószínűleg megtévesztve ezzel a vásárlókat.

Nem azt mondom, hogy nem jön jól néhány karácsonyi utáni leárazás, egy-két kozmetikai szett vagy parfüm fél áron. Azt hiszem érdemes figyelni és kihasználni a valódi januári akciókat, de azért nem árt tájékozódni előtte, pontosan mi mennyibe kerül. Ne hagyjuk megtéveszteni magunkat jól hangzó, csábító feliratokkal és csalogató, ám nem teljesen korrekt reklámokkal, vagy marketingfogásokkal.

Időtlen csavargás – Hogyan veszítjük el az időérzékünket vásárlás közben?

Tegnap a barátnőimmel igazi csajos napot tartottunk: kávé, nevetés, turizás, egy kis plázázás, aztán még „csak egy utolsó bolt”. Ismerős? Dél körül indultunk, és mire észbe kaptunk, már sötét volt. Meglepődve néztünk össze: hová tűnt az idő? A vásárlás sokszor úgy szippant be, hogy szinte megszűnik a külvilág. Ez nem véletlen.

Tanítsuk önállóságra: kell-e a gyereknek házimunkát végeznie?

Sok szülőben felmerül a kérdés: vajon használunk vagy ártunk gyermekünknek azzal, ha bevonjuk a háztartási feladatokba? A mai világban, amikor az iskoláskorú gyerekek jelentős terhelés alatt állnak, rengeteg a tanulnivaló és kevés az igazán felszabadult szabadidő, érthető a dilemma.

Az edzőtermi szorongás lélektana

Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.

Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?

A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?