Menü

Torkoskodás okosan

A torkos csütörtök a farsang egy különleges napja, a farsang farkának is nevezték, ezt, a böjti időszakba nyúló a farsang minden jellemzőjét (torkoskodás, mulatozás) magában hordozó napot. A XX. század második felében bekövetkező politikai változások miatt jellemzően nem megtartott böjt miatt a torkos csütörtök hagyománya is elhomályosodott.

A néprajzkutatók egyes csoportjai feltételezik, hogy eredetileg a hamvazó szerda előtti csütörtök volt a torkos csütörtök. Azzal érvelnek, hogy azon európai országokban (pl. Olaszországban/giovedígrasso/, és, Németországban /Fetter Donnerstag/, ahol hagyománya folyamatos, ma is ekkor tartják, és a magyar hagyományok szerinti farsang farkának, a karneváli időszaknak (böjt előtti hétvégének) a bevezetőjeként szolgált. Az ezt követő pénteki napon - mivel a régi katolikus szabályok szerint minden pénteki napon Jézus halálának emlékére böjtöltek - a lendület alább hagyott, szombattól kezdve azonban egészen hétfő éjjelig, kedd reggelig tarthatták a mulatságokat. Kedden este - nehogy véletlenül is átlépjék az éjfélt, és így hamvazó szerda napján bálozzanak - már nem volt különösebb ünneplés.A népi elnevezések (kisfarsang, csonka csütörtök, halottak húshagyata) viszont arra utalnak, hogy hazánkban, a régebbi időkben is a jelenleg használatos időpontban, hamvazó szerdát követően tarthatták meg.

A hivatalos álláspont is ez, a Magyar Néprajzi Lexikon szerint is torkos csütörtök, a húshagyó keddet követő böjti időszak második napja, amikor még lehetőség van a megmaradt húsok, tojások, tojásos, kényeztető ételek (pl. fánk) elfogyasztására. Erről a következő nap (nagyböjt első pénteki napja) már szó sem lehet. Az elkövetkezendő negyven napban pedig az előírásoknak megfelelően megtartották a böjti napokat Mit látunk tehát? Volt egy hosszabb (vízkereszttől hamvazó szerdáig tartó) lazább időszak, aztán egy hamvazószerdai szigorú böjti napot követően jöhetett a torkos csütörtök keretében az az ereszd el a hajamat, amit az első böjti péntek szigorú böjtje követett. A ciklikusság megtartásával szépen kiegyensúlyozták a testi és lelki szükségleteket egyaránt. Így nem csak a spirituális töltet, hanem megjelenő erős testi hiányérzetet minimalizáló váltakozó étrend segítette át őket az éhezéses napokon.

És mit csinálunk ma? Minden lehetséges alkalmat megragadunk a mértéktelen evésre. Az éhezéses periódusokat kihagyva. Ránk, magyarokra különösen jellemző, hogy minden ünnepünkön roskadásig pakoljuk az asztalt és aztán a bendőnket is, persze. Karácsony vagy Húsvét alkalmával szinte kötelezően pukkadásig eszi magát mindenki. Régen sem volt ez sokkal másképpen, csakhogy akkoriban az ünnep előtti böjtöt is tartották, másrészt az ellátottság sem volt olyan, mint napjainkban. Ilyen mennyiségű étel, még ünnepnapokon sem került az asztalra, egy átlagos hétköznap pedig pláne nem kerülhetett mindenbe cukor, vagy nagyobb mennyiségű zsiradék, tehát a nem böjti napok is mértéktartóbbak voltak, mint napjainkban.

Térjünk át a gyakorlati részre, hogy akkor most mi is legyen torkos csütörtökön a menetrend? Úgy látom, több lehetőség is van.

A) Önsajnálattal vegyes büszkeséggel azt mondod, hogy hiába mentek el minden évben torkoskodni, most nem fogsz, mert te márpedig betartod az új életmódod diktálta szabályokat. Vagy elmész és literszámra iszod a szénsavmentes vizet, hogy nehogy „félreegyél” .

B) Elmész és torkoskodsz, ahogy szoktál, hisz egyszer egy évben csak megengedheted magadnak. Meg. De mintha ezt az egy évben egyszer dolgot nemrég hallottam volna a bejglik mellől!

C) Elmész, és csak azért, mert fél áron van, nem eszel dupla annyit, mint máskor.Ez például ideális lehetőség, hogy megkóstolj olyan ételeket vagy kipróbálj helyeket, amit egyébként az árfekvése miatt nem tudsz. Figyelve a mennyiségre, a szokásos arányokat betartva eszel.

Ahhoz, hogy az egészséges életmód valóban életmóddá váljon és ne csak egy néhány hetes fellángolás legyen, muszáj kompromisszumokat hozni, és az ilyen napokat okosan beépíteni a diétánkba is. A „flexible dieting” részben ezt teszi lehetővé. Hidd el jobb, hónapokig, évekig (egy életen át ?) 75%-osan betartott diétát vinni, mint 2-3 hétig 100 %-osat. Ne csak szélsőségekben gondolkodj! Ha emellett idén megpróbálod betartani a Nagyböjt ajánlásait, akkor teljesen jó vagy.

Na, ugye, hogy nem is olyan élhetetlen, áldozatokkal teli dolog ez az egészséges életmód?!

Egy új trend, a Brecka-diéta

Rengeteg diétát ismerünk, mindenki azt választaj, ami egyénileg hatásos, vagy amire szüksége van. A TikTokon az év elején egy újabb trend ütötte fel a fejét, ez a Brecka-diéta.

A narancs jótékony hatásai

Ha a narancs előnyeiről van szó, mindenkinek az ugrik be, hogy ez az élénk színű gyümölcs remek C-vitamin-forrás. Pedig számtalan pozitív egészségügyi hatása van még, amiért érdemes gyakrabban fogyasztani. Mutatjuk, melyek ezek.

Tibeti fokhagyma kúra

A népi gyógyászat természetesen nem csak Magyarországon híres, hanem más kontinensek, más országok lakosságában is évezredek óta bevált módszer. A tibetiektől is tanulhatunk, erre jó példa a fokhagyma kúra.

Hogyan készítsünk chutneyt? Ez most lekvár vagy savanyúság?

Se nem lekvár, se nem savanyúság, még csak nem is mártás, sem nem szósz. Vagy egy kicsit mindegyik együtt, de az biztos, hogy húsok mellé zseniális! Azok, akik szeretnek kipróbálni új ízeket és textúrákat, ők biztosan szeretni fogják a „chutney”-t.

Vitaminok fontossága ősszel

Beköszöntött az ősz, sőt már a hűvöseb idő is utolért bennünket! Ilyenkor érdemes odafigyelni arra, hogy ne betegedjünk meg, és karban tartsuk az immunrendszerünket. Ennek az alapja a megfelelő táplálkozás és vitaminbevitel.