Menü

Ételallergia vagy ételintolerancia?

Sokan nem tudják mi a különbség az ételallergia és ételintollerancia között. Ne aggódjon a kedves olvasó, nem az Önök híbája! Valóban van olyan tényező, ami miatt hajlamosak vagyunk keverni a kettőt, vagy nehezen elhatárolni. Nézzük akkor mi is a különbség és mi az, ami miatt nem világos a két fogalom elhatárolása.

Az ételallergia az immunrendszer működési zavara miatt létrejövő állapot. Csakúgy, mint az egyéb allergiák esetében, gyorsan kialakuló reakcióról van szó, ami gyakorta csalánkiütéssel, az érintett terület bedagadásával jár. A gyorsan kialakuló állapot már az allergizáló étel első falatja után elindulhat az arc és a torok bedagadásával,(fulladás veszély!) légzési nehézséggel, szédüléssel, hányingerrel, súlyos esetben anafilaxiás sokkal. A leggyakoribb allergének: tej, tojás, szója, dió- mogyorófélék, zeller hal, rák. Az allergének általában fehérje természetű anyagok, ezért például az intoleranciát is okozó tej esetében allergiában a laktózmentes tej sem fogyasztható, teljes tejmentességre van szükség.

Az ételintolerancia kialakulása az emésztőrendszerhez kapcsolódik. Tünetei sem olyan gyorsan kialakulók és súlyosak, mint az allergiának, azonkívül sokszor nem is jellegzetesek, sok betegség képében manifesztálódhatnak. Tipikus esetben órákkal vagy akár egy-két nappal az adott alapanyag vagy étel elfogyasztása után jelentkeznek. Leggyakrabban puffadás, gyomorbántalmak, bélpanaszok, hasmenés vagy székrekedés, formájában, de előfordulhatnak bőrtünetek és fejfájás is, sőt régóta fennálló ízületi fájdalmak hátterében is állhat ételintolerancia. A reakció függ az elfogyasztott mennyiségtől is, a „nyomokban tartalmazhat” megjelölésű élelmiszer sok ételintoleranciával küzdő embernél még nem okoz tünetet. Ellentétben az allergiával, aminek tüneteit a legkisebb mennyiség is kiváltja. A leggyakoribb ételintoleranciák közé tartozik a laktóz-intolerancia, vagy laktóz- érzékenység (ha valaki a tejcukor lebontására képtelen), a gluténérzékenység (régi nevén lisztérzékenység), de a gyümölcscukor lebontásának képtelensége is, ami a fruktóz-intolerancia is.

A két fogalom összemosódása valószínűleg abból ered, hogy az élelmiszereken az allergiát és intoleranciát okozó anyagokat is allergén információ néven említik. Ha diagnózist kapunk figyeljünk a pontos névre, hogy allergiáról, vagy intoleranciáról van-e szó, és a diétás ajánlásokat annak megfelelően tartsuk be.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.