Ételallergia vagy ételintolerancia?
- Dátum: 2018.02.23., 20:42
- diéta, érzékenység, étel, ételallergia, ételérzékenység, glutén, gluténérzékeny, intolerancia, laktóz, laktózmentes, nyomokban, szója, tej, tojás
Sokan nem tudják mi a különbség az ételallergia és ételintollerancia között. Ne aggódjon a kedves olvasó, nem az Önök híbája! Valóban van olyan tényező, ami miatt hajlamosak vagyunk keverni a kettőt, vagy nehezen elhatárolni. Nézzük akkor mi is a különbség és mi az, ami miatt nem világos a két fogalom elhatárolása.
Az ételallergia az immunrendszer működési zavara miatt létrejövő állapot. Csakúgy, mint az egyéb allergiák esetében, gyorsan kialakuló reakcióról van szó, ami gyakorta csalánkiütéssel, az érintett terület bedagadásával jár. A gyorsan kialakuló állapot már az allergizáló étel első falatja után elindulhat az arc és a torok bedagadásával,(fulladás veszély!) légzési nehézséggel, szédüléssel, hányingerrel, súlyos esetben anafilaxiás sokkal. A leggyakoribb allergének: tej, tojás, szója, dió- mogyorófélék, zeller hal, rák. Az allergének általában fehérje természetű anyagok, ezért például az intoleranciát is okozó tej esetében allergiában a laktózmentes tej sem fogyasztható, teljes tejmentességre van szükség.

Az ételintolerancia kialakulása az emésztőrendszerhez kapcsolódik. Tünetei sem olyan gyorsan kialakulók és súlyosak, mint az allergiának, azonkívül sokszor nem is jellegzetesek, sok betegség képében manifesztálódhatnak. Tipikus esetben órákkal vagy akár egy-két nappal az adott alapanyag vagy étel elfogyasztása után jelentkeznek. Leggyakrabban puffadás, gyomorbántalmak, bélpanaszok, hasmenés vagy székrekedés, formájában, de előfordulhatnak bőrtünetek és fejfájás is, sőt régóta fennálló ízületi fájdalmak hátterében is állhat ételintolerancia. A reakció függ az elfogyasztott mennyiségtől is, a „nyomokban tartalmazhat” megjelölésű élelmiszer sok ételintoleranciával küzdő embernél még nem okoz tünetet. Ellentétben az allergiával, aminek tüneteit a legkisebb mennyiség is kiváltja. A leggyakoribb ételintoleranciák közé tartozik a laktóz-intolerancia, vagy laktóz- érzékenység (ha valaki a tejcukor lebontására képtelen), a gluténérzékenység (régi nevén lisztérzékenység), de a gyümölcscukor lebontásának képtelensége is, ami a fruktóz-intolerancia is.
A két fogalom összemosódása valószínűleg abból ered, hogy az élelmiszereken az allergiát és intoleranciát okozó anyagokat is allergén információ néven említik. Ha diagnózist kapunk figyeljünk a pontos névre, hogy allergiáról, vagy intoleranciáról van-e szó, és a diétás ajánlásokat annak megfelelően tartsuk be.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.