Ételallergia vagy ételintolerancia?
- Dátum: 2018.02.23., 20:42
- diéta, érzékenység, étel, ételallergia, ételérzékenység, glutén, gluténérzékeny, intolerancia, laktóz, laktózmentes, nyomokban, szója, tej, tojás
Sokan nem tudják mi a különbség az ételallergia és ételintollerancia között. Ne aggódjon a kedves olvasó, nem az Önök híbája! Valóban van olyan tényező, ami miatt hajlamosak vagyunk keverni a kettőt, vagy nehezen elhatárolni. Nézzük akkor mi is a különbség és mi az, ami miatt nem világos a két fogalom elhatárolása.
Az ételallergia az immunrendszer működési zavara miatt létrejövő állapot. Csakúgy, mint az egyéb allergiák esetében, gyorsan kialakuló reakcióról van szó, ami gyakorta csalánkiütéssel, az érintett terület bedagadásával jár. A gyorsan kialakuló állapot már az allergizáló étel első falatja után elindulhat az arc és a torok bedagadásával,(fulladás veszély!) légzési nehézséggel, szédüléssel, hányingerrel, súlyos esetben anafilaxiás sokkal. A leggyakoribb allergének: tej, tojás, szója, dió- mogyorófélék, zeller hal, rák. Az allergének általában fehérje természetű anyagok, ezért például az intoleranciát is okozó tej esetében allergiában a laktózmentes tej sem fogyasztható, teljes tejmentességre van szükség.
Az ételintolerancia kialakulása az emésztőrendszerhez kapcsolódik. Tünetei sem olyan gyorsan kialakulók és súlyosak, mint az allergiának, azonkívül sokszor nem is jellegzetesek, sok betegség képében manifesztálódhatnak. Tipikus esetben órákkal vagy akár egy-két nappal az adott alapanyag vagy étel elfogyasztása után jelentkeznek. Leggyakrabban puffadás, gyomorbántalmak, bélpanaszok, hasmenés vagy székrekedés, formájában, de előfordulhatnak bőrtünetek és fejfájás is, sőt régóta fennálló ízületi fájdalmak hátterében is állhat ételintolerancia. A reakció függ az elfogyasztott mennyiségtől is, a „nyomokban tartalmazhat” megjelölésű élelmiszer sok ételintoleranciával küzdő embernél még nem okoz tünetet. Ellentétben az allergiával, aminek tüneteit a legkisebb mennyiség is kiváltja. A leggyakoribb ételintoleranciák közé tartozik a laktóz-intolerancia, vagy laktóz- érzékenység (ha valaki a tejcukor lebontására képtelen), a gluténérzékenység (régi nevén lisztérzékenység), de a gyümölcscukor lebontásának képtelensége is, ami a fruktóz-intolerancia is.
A két fogalom összemosódása valószínűleg abból ered, hogy az élelmiszereken az allergiát és intoleranciát okozó anyagokat is allergén információ néven említik. Ha diagnózist kapunk figyeljünk a pontos névre, hogy allergiáról, vagy intoleranciáról van-e szó, és a diétás ajánlásokat annak megfelelően tartsuk be.
A Montessori alapelvek

Maria Montessori, olasz orvosnő és pedagógus, a róla elnevezett pedagógiai-pszichológiai nevelési módszerek kidolgozója, mely teljesen forradalmasította a XX. századi gyereknevelést.
Mi az a kapszula ruhatár?

A „kapszula ruhatár” (angolul: capsule wardrobe) egy olyan ruhatár, amely tudatosan válogatott, kevés, de jól kombinálható alapdarabokból áll. A célja az, hogy kevesebb, de jobb minőségű ruhánk legyen, amelyeket hosszabb ideig tudunk hordani.
Soha nem látott magasságokban a virtuális valóság

A virtuális valóság (VR), mint szórakoztatási forma alig pár éves múltra tekint vissza, mégis rengeteget fejlődött. A fejlesztések jelenleg a harmadik generációnál tartanak, amely már képes az emberi test szinte minden mozgását egy közös térben érzékelni. Írásomat többek között az inspirálta, hogy nemrégiben lehetőségem volt kipróbálni a VR technológiát és több játékkal is játszhattam. Az alábbi cikkben egyfajta áttekintést kaphatunk arról, hogy jelenleg hol tart az említett „tudomány” és hogyan jutott idáig.
Mindenkinek kell egy hobbi, ami önbizalmat ad

A magabiztosság nem velünk született adottság, sokkal inkább egy olyan készség, amelyet az élet során fejleszthetünk. Egy meglepően hatékony és gyakran alábecsült módszer erre a rendszeres hobbi gyakorlása. Legyen szó festésről, futásról, túrázásról vagy kertészkedésről, a szenvedéllyel űzött szabadidős tevékenységek nemcsak örömet nyújtanak, hanem hosszú távon hozzájárulnak önmagunk jobb megismeréséhez és önértékelésünk növeléséhez is.
Miért félünk a pletykáktól? – A digitális szóbeszéd árnyéka

A különböző híresztelések mindig is részei voltak az emberi társadalomnak. Már az ősidőkben is suttogtak egymás fülébe történeteket az emberek, hogy kibeszéljék, megítéljék vagy épp figyelmeztessék egymást. Ám míg korábban a pletyka személyes, szűk körben terjedt, ma már pillanatok alatt elérheti az egész világot. Az online térben új arcot öltött: azonnalivá, nyilvánossá és gyakran kontrollálhatatlanná vált. Éppen ezért félünk tőle jobban, mint valaha.