Babonák az életünkben

A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a babona szó jelentése: „Bizonyos eszközöknek, cselekményeknek és körülményeknek titokzatos (természetfölötti) hatást tulajdonító és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásával magyarázható tévhit. Hiedelem.”

Wikipédia szerint: „A babona vagy hiedelem szűkebb értelemben olyan, a világ mágikus szemléletéből fakadó hitet, vagy erre épülő tevékenységet jelent, ami (tévesen) közvetlen (ok-okozati vagy jel -jelöleti) összefüggést tulajdonít ilyen viszonyban valójában nem álló dolgoknak, az események mozgatóiként sokszor természetfölötti erőket elképzelve. Tudományos vizsgálata többek között a néprajz és a szociálpszichológia feladata.”

A dédszüleink, nagymamáink, nagypapáink a számukra megmagyarázhatatlan történéseket próbálták ily módon megmagyarázni és feldolgozhatóvá tenni. A mai világban, van, aki nagyon figyeli az apróbb jeleket, valaki pedig csak érdekességként fogja fel az egykor igen szigorúan vett babonákat.

Ismert babonák

Én úgy gondolom, a legismertebb a fekete macska esete. Ha az úton előttünk átballagó macska jobbról balra megy, akkor szerencse ér, ha viszont balról jobbra, akkor pedig szerencsétlenség ér minket.

Biztos vagyok benne, hogy mindenki legalább egyszer az életében a fűben térdepelve, kezével fésülve a lóheréket, négy levelet keresett. Hiszen úgy tartják, hogy aki négylevelű lóherét talál, annak szerencséje lesz.

Ha pedig a reggeli nagy sietségben a zokninkat kifordítva vesszük fel, eszünk ágába se legyen levetni és visszafordítani, hiszen az szerencsétlenséget hoz. Viszont ha öltözködéskor a gombot, rossz helyre gomboljuk, akkor balszerencse vár ránk.

De ne siránkozzunk akkor sem, ha kiömlik a bor, hiszen az csak jót hozhat, illetve ne legyünk mérgesek, ha leesik egy pohár bor és összetörik, hiszen akkor boldog házasság vár ránk. Ha a dolgunkra indulva meglátunk egy kéményseprőt, akkor a gombunkat megfogva kívánjunk valamit, hátha valóra válik.

Személyes kedvencem pedig a szerencsét hozó csirkecsont esete. Összeszámolni sem tudom, hogy kicsi koromban, milyen sokszor próbálkoztunk ezzel, a mamámmal. Ha éppen szünet volt az iskolában és anyáék dolgoztak, akkor én mamáéknál voltam elszállásolva. Ez volt az az idő, amikor kiélhettem kreativitásomat és olyan dolgokat tanultam meg, amire egyébként soha nem tettem volna szert. Így volt ez a csirkecsonttal is. Na már most, a szárnyasok nyaka és szegye között helyezkedik el, egy kétágú csont, ezt ki kell szárítani, majd két ember kétfelé húzza a száránál fogva. Akinél a talpas része marad, annak teljesül majd a kívánsága. Mondanom se kell, hogy a legtöbb meccset én nyertem.

Még millió hiedelemről ejthetnénk még szót, ami mindenki számára ismerős lehet. Ilyen például, hogy ne ajándékozzunk kést, vagy szúrós tárgyat, ne üljünk az asztal sarkára, illetve a só kiborulása se jelent jót.

Még több babona

Ha egy kép leesik a falról, akkor a családból valaki, megbetegszik vagy elhalálozik. Ha pedig az üveg is összetörik, akkor, nagyon nagy balszerencse éri a családot. De az ajtóval is vigyázni kell, hiszen ha az utcára nyílik, akkor az balszerencsét hoz a házra. Ha valaki visszafordul az elindulás után, akkor a házba visszaérve üljön le pár másodpercig, vagy nem fog szerencsével járni.

Az ajtó fölé helyezett lópatkó, vagy gyíkot formázó alkotás szerencsét hoz a házra. De a kaktuszokkal vigyázzunk, hiszen ha belemerülünk a gyűjtésükbe, akkor egyedül maradunk. Illetve ha elszakad a ruhánk, akkor ne úgy próbáljuk megvarrni, hogy rajtunk van, mert akkor magunkra varrjuk a szegénységet.

A babonák, a születésünktől kezdve a halálunkig, sőt még a halálunk utánra is útmutatásokat adnak, amiket vagy betartunk, vagy nem. Az ünnepeink is számos hiedelmet rejtenek. Számtalan formában léteznek. Valaki így, valaki úgy meséli őket, de a lényegük egy; megmagyarázzanak olyan dolgokat, amikre mi nem találunk kézzel fogható magyarázatot.

/Szerző:Kohajda Wentholin Loretta/