Menü

Szív- és érrendszerre ható gyógynövények- 2. rész

Egy korábbi cikkben már említettünk néhány (konkrétan 4 olyan növényt), ami jótékony hatással bír a szív- és érrendszerre. Ezek voltak a Fehér fagyöngy, az Egybibés galagonya, a Közönséges vadgesztenye és a Kurkuma. Van még néhány ismert, mondhatni hétköznapi gyógynövényünk, amelyek szintén áldásosan hatnak a szív- és érrendszerre.

A Fokhagyma talán még hétköznapibb konyhakellék, mint a már említett Kurkuma. Az alliin és allicin hatóanyagai mellett tartalmaz A-, B-, illetve E-vitaminokat. Tágítja az ereket, csökkenti a „rossz” koleszterin (LDL) szintjét, ezáltal pedig véd az érelmeszesedés ellen. Véralvadásgátló, vérnyomáscsökkentő, antibakteriális, antimikotikus (gombaellenes), immunerősítő, görcsoldó és rákellenes hatásai is ismertek. Készíthetünk belőle levest, ecetes fokhagymát, de fűszerként is használhatjuk, szinte bármibe.

A Szúrós csodabogyó mediterrán területek növénye, azonban hazánkban a Dunántúli- középhegységben és a Dél-Dunántúlon is előfordul. A benne található ruszkogenin összehúzza a vénás erek falát, fokozza a vénás tónust, csökkenti az érfalak áteresztő képességét és az ödémaképződést. Az 1950-es években újra „felfedezték” jótékony hatásait, ezért krémek, kenőcsök is kaphatók, amiket külsőleg használhatunk, de vannak szájon át bevehető formái is.

A Nagylevelű csodamogyoró, vagy közismertebb nevén: Varázsmogyoró hatóanyaga a tannin. Tannin egyébként megtalálható a teában és a kávéban is, ismertebb neve a csersav. Az általános gyulladáscsökkentő hatása mellett enyhíti a vénás keringési elégtelenség tüneteit, növeli a visszerek ellenálló képességét, továbbá hasmenés és aranyér kezelésére is alkalmas. Teaként, borogatásként, végbélkúpként, vagy kenőcsként is alkalmazható.

Az Orvosi körömvirág valószínűleg szintén sokak által ismert. Többféle hatóanyaga van, tartalmaz illóolajokat, szaponinokat, flavonoidokat, karotinoidokat és szabad triterpéneket is. A mindennapokban hámosító, sebgyógyító hatása miatt ismerik, de sokan használják a belőle készült teát görcsoldásra is. Ezek mellett fokozza a vérkeringést (belsőleg alkalmazva), enyhíti a visszérgyulladás tüneteit (kenőcsként, külsőleg alkalmazva) és vérnyomáscsökkentő, szívnyugtató hatással bír. Szirmait, a teljes virágot, de akár a leveleket és a szárakat is felhasználhatjuk tea vagy kenőcs készítéséhez.

Ebben a kategóriában az utolsó gyógynövényünk az Orvosi somkóró. Fő hatóanyagai a kumarinok, de tartalmaz flavonoidokat, triterpéneket és szaponinokat is. A népi gyógyászatban belsőleg köhögés ellen, nyálkaoldás céljából használták. Külsőleg pedig ficam, zúzódás, vagy visszér kezelésére. Mindemellett véralvadásgátló tulajdonságú, fokozza a nyirokkeringést, és a vénabetegségek enyhítésére is alkalmas.

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.

Körömvirág, a kert egyik legszebb és legsokoldalúbb gyógynövénye

Mindenki ismeri a körömvirágot, ha nem is használta sosem, de valamilyen krém összetevőjeként biztosan találkozott már vele. Nézzük, milyen ez a kis növény és mire is jó pontosan.

Őzriadó az utakon – ezekben a hetekben életet menthet a fokozott figyelem

A nyári hónapokban sokan autóznak hosszabb távokra, kirándulni, nyaralni vagy éppen a munkába. Kevesen tudják azonban, hogy július második felétől augusztus közepéig az egyik legveszélyesebb időszak következik a közutakon.

Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe

A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.