Menü

Szív- és érrendszerre ható gyógynövények- 2. rész

Egy korábbi cikkben már említettünk néhány (konkrétan 4 olyan növényt), ami jótékony hatással bír a szív- és érrendszerre. Ezek voltak a Fehér fagyöngy, az Egybibés galagonya, a Közönséges vadgesztenye és a Kurkuma. Van még néhány ismert, mondhatni hétköznapi gyógynövényünk, amelyek szintén áldásosan hatnak a szív- és érrendszerre.

A Fokhagyma talán még hétköznapibb konyhakellék, mint a már említett Kurkuma. Az alliin és allicin hatóanyagai mellett tartalmaz A-, B-, illetve E-vitaminokat. Tágítja az ereket, csökkenti a „rossz” koleszterin (LDL) szintjét, ezáltal pedig véd az érelmeszesedés ellen. Véralvadásgátló, vérnyomáscsökkentő, antibakteriális, antimikotikus (gombaellenes), immunerősítő, görcsoldó és rákellenes hatásai is ismertek. Készíthetünk belőle levest, ecetes fokhagymát, de fűszerként is használhatjuk, szinte bármibe.

A Szúrós csodabogyó mediterrán területek növénye, azonban hazánkban a Dunántúli- középhegységben és a Dél-Dunántúlon is előfordul. A benne található ruszkogenin összehúzza a vénás erek falát, fokozza a vénás tónust, csökkenti az érfalak áteresztő képességét és az ödémaképződést. Az 1950-es években újra „felfedezték” jótékony hatásait, ezért krémek, kenőcsök is kaphatók, amiket külsőleg használhatunk, de vannak szájon át bevehető formái is.

A Nagylevelű csodamogyoró, vagy közismertebb nevén: Varázsmogyoró hatóanyaga a tannin. Tannin egyébként megtalálható a teában és a kávéban is, ismertebb neve a csersav. Az általános gyulladáscsökkentő hatása mellett enyhíti a vénás keringési elégtelenség tüneteit, növeli a visszerek ellenálló képességét, továbbá hasmenés és aranyér kezelésére is alkalmas. Teaként, borogatásként, végbélkúpként, vagy kenőcsként is alkalmazható.

Az Orvosi körömvirág valószínűleg szintén sokak által ismert. Többféle hatóanyaga van, tartalmaz illóolajokat, szaponinokat, flavonoidokat, karotinoidokat és szabad triterpéneket is. A mindennapokban hámosító, sebgyógyító hatása miatt ismerik, de sokan használják a belőle készült teát görcsoldásra is. Ezek mellett fokozza a vérkeringést (belsőleg alkalmazva), enyhíti a visszérgyulladás tüneteit (kenőcsként, külsőleg alkalmazva) és vérnyomáscsökkentő, szívnyugtató hatással bír. Szirmait, a teljes virágot, de akár a leveleket és a szárakat is felhasználhatjuk tea vagy kenőcs készítéséhez.

Ebben a kategóriában az utolsó gyógynövényünk az Orvosi somkóró. Fő hatóanyagai a kumarinok, de tartalmaz flavonoidokat, triterpéneket és szaponinokat is. A népi gyógyászatban belsőleg köhögés ellen, nyálkaoldás céljából használták. Külsőleg pedig ficam, zúzódás, vagy visszér kezelésére. Mindemellett véralvadásgátló tulajdonságú, fokozza a nyirokkeringést, és a vénabetegségek enyhítésére is alkalmas.

Veseköved van? – házi praktikák, hogy könnyebben megszabadulj tőle

A vesekő gyakori probléma, de szerencsére vannak remek megoldások, hogy hamarabb elköszönjünk a fájdalomtól.

A kádfürdőzés jótékony hatásai illóolajokkal

A mindennapi stressz és rohanó életmód egyre inkább megterheli testünket és lelkünket. Ilyenkor a legjobb ellenszer lehet egy hosszú, nyugtató kádfürdőzés, amelyhez illóolajokat használunk. A kádfürdőzés nem csupán a test tisztítását szolgálja, hanem komplex módon hat a fizikai és lelki állapotunkra is.

Tönkreteszi a vesét, pedig egészségesnek hiszi: miért veszélyes túlzásba vinni az étrend-kiegészítőket?

Az étrend-kiegészítők napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Sokan rendszeresen fogyasztanak vitaminokat, ásványi anyagokat, fehérjeporokat vagy különféle „méregtelenítő” készítményeket abban a hitben, hogy ezzel támogatják egészségüket. A leggyakoribb tévhit azonban az, hogy ami egészséges, abból minél többet visz be a szervezetbe, annál jobb hatást ér el.

Mi az a Q10-koenzim, és miért fontos a szervezetünk számára?

Tele vannak a reklámok a Q10-koenzim hatóanyaggal, de igazából mi is ez és miért jó nekünk? Íme, a válasz.

A szívtájéki szúró érzés okai

A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.