Menü

Férfi testképzavar: az izom-dysmorphia

A testedzésfüggőséget inverz anorexiaként is szokták emlegetni. Az anorexiához hasonlóan az egyén ebben az esetben sem látja reálisan a saját testét, nem tartja magát elég jónak, másféle testfelépítésre vágyik. Elképzelése szerint ezt a vágyott állapotot nem lehet másképp elérni, csakis rengeteg testedzéssel. Egy idő után, az ember képtelen szabadulni az edzés gondolatától, nagyobb, feszesebb izmokat szeretne, és semmiféle áldozatot nem sajnál érte.

Szigorúan véve ez a betegség nem evészavar, de szorosan kapcsolódik hozzá. Mivel a testmozgás önmagában nem elég az „álomtest” eléréséhez, sőt, annak nem is a leggyorsabb és legkönnyebb módja, az izom-dysmorphiában szenvedő beteg segítségül hívhat bizonyos szereket, amelyekkel még hamarabb látható eredményt produkálhat. Ezeknek a szereknek, egy része illegális és az egészséget súlyosan károsítja.

A testedzéshez való ragaszkodás valódi függőséget jelent: a beteg fizikai tüneteket produkálhat, akár egyetlen edzés elmulasztásakor is. Mivel azt gondolja, ezzel a mulasztással jelentősen csökken a testtömege, sorvad az izomzata, és a korábbi kemény munkája hiábavaló volt. Ezt a gondolatmenetet követve szorongó, magába forduló lesz, de akár pánikrohamot is kaphat. Ez nem csupán azért fordul elő, mert az illető elégedetlen a testével, hanem azért is, mert a hosszú időn át folyamatosan végzett, kemény testmozgás endorfint szabadít fel, amelynek testre gyakorolt hatása a droghoz hasonló: fájdalmat csillapít, egyfajta eufórikus érzetet nyújt. Az endorfin felszabadulásakor érezhető izgalom, pedig még vonzóbbá teszi a sportot az izom-dysmorphiában szenvedők számára.

Természetesen a többi testképzavarhoz hasonlóan ez is észrevehető és kezelhető, csupán figyelnünk kell a tüneteket, és ha időben észleltük a problémát, érdemes minél előbb szakember segítségét kérni.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.