Férfi testképzavar: az izom-dysmorphia
- Dátum: 2018.04.04., 21:17
- edzés, edzésfüggőség, evészavar, férfi, férfiak, függőség, illegális, izom-dysmorphia, izomdismorphia, pszichológia, testedzésfüggőség, testképzavar, tömegnövelés
A testedzésfüggőséget inverz anorexiaként is szokták emlegetni. Az anorexiához hasonlóan az egyén ebben az esetben sem látja reálisan a saját testét, nem tartja magát elég jónak, másféle testfelépítésre vágyik. Elképzelése szerint ezt a vágyott állapotot nem lehet másképp elérni, csakis rengeteg testedzéssel. Egy idő után, az ember képtelen szabadulni az edzés gondolatától, nagyobb, feszesebb izmokat szeretne, és semmiféle áldozatot nem sajnál érte.
Szigorúan véve ez a betegség nem evészavar, de szorosan kapcsolódik hozzá. Mivel a testmozgás önmagában nem elég az „álomtest” eléréséhez, sőt, annak nem is a leggyorsabb és legkönnyebb módja, az izom-dysmorphiában szenvedő beteg segítségül hívhat bizonyos szereket, amelyekkel még hamarabb látható eredményt produkálhat. Ezeknek a szereknek, egy része illegális és az egészséget súlyosan károsítja.
A testedzéshez való ragaszkodás valódi függőséget jelent: a beteg fizikai tüneteket produkálhat, akár egyetlen edzés elmulasztásakor is. Mivel azt gondolja, ezzel a mulasztással jelentősen csökken a testtömege, sorvad az izomzata, és a korábbi kemény munkája hiábavaló volt. Ezt a gondolatmenetet követve szorongó, magába forduló lesz, de akár pánikrohamot is kaphat. Ez nem csupán azért fordul elő, mert az illető elégedetlen a testével, hanem azért is, mert a hosszú időn át folyamatosan végzett, kemény testmozgás endorfint szabadít fel, amelynek testre gyakorolt hatása a droghoz hasonló: fájdalmat csillapít, egyfajta eufórikus érzetet nyújt. Az endorfin felszabadulásakor érezhető izgalom, pedig még vonzóbbá teszi a sportot az izom-dysmorphiában szenvedők számára.
Természetesen a többi testképzavarhoz hasonlóan ez is észrevehető és kezelhető, csupán figyelnünk kell a tüneteket, és ha időben észleltük a problémát, érdemes minél előbb szakember segítségét kérni.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.