Menü

Látásromlás és a monitor kapcsolata… Mit tehetünk a megelőzésért?

Mind ismerjük az érzést, főleg az esti órákban, hogy egyszerűen már nem úgy látunk olvasni, netezni, tévézni, mint ahogy az mondjuk még délben ment. Ezt a természetes elfáradás okozza. De mi van akkor, ha már délben sem megy az a tisztánlátás, ahogy annak mennie kellene? Itt kezdhetünk el aggódni.

A világ lakosságának negyede rövidlátó, ráadásul becslések szerint 2020-ra minden harmadik embernek szüksége lesz szemüvegre. A myopia, vagyis rövidlátás nem gyógyítható, csak lassítható folyamat. Ezért is nem mindegy, hogy valaki 20 évesen rövidlátó, vagy csak az ötvenes évei végére válik azzá.

Ha hosszú ideig figyeljük a képernyőt, a szemben görcs alakulhat ki, az izmok ehhez a folyamatos előre bámuláshoz alkalmazkodik, amely rövidlátáshoz vezet. Ráadásul kevesebbet pislogunk, ami a szem kiszáradásához, homályos látáshoz, a szem kivörösödéséhez vezet. Utóbbit műkönnyel, szemcseppel érdemes kezelni, súlyosabb esetben az orvos meglátogatása kikerülhetetlen.

De mégis mit tegyünk a kialakulás ellen, vagy legalább a folyamat lassításáért?

Több szünet, és lehetőleg a szabadtéren eltölteni azt. Külső környezetben erősebb a fényérzékenység, ráadásul kevésbé szükséges közelre fókuszálni. Persze az sem mindegy, hogy mekkora képernyőt bámul az illető. Az okostelefonok ezért jelentenek komoly veszélyforrást. Ugyanis a kisebb képernyő miatt, a szemünk sokkal jobban próbál kis területre fókuszálni, kis betűkre koncentrálni, és görcsösebben begyűjteni az információ áradatot. Egy harmincéves még észreveszi magán, ha már az arca előtt tartva fárasztja a szemeit, de egy öt évest nem igazán érdekli, hogy milyen közelről nézi a képernyőt. Ez pedig a gyerekek látásának súlyos és gyors sebességű romlását okozhatja.

Becslések szerint a számítógép monitorját kb. 60-110 cm távolságra ideális figyelni, az okostelefon esetén is érdemes tartani a minimum 30 centit. De persze, ezen felül, a fényerősség sem elhanyagolható tényező. Érdemesebb inkább a szobában villanyt kapcsolni, a monitor fényerejét pedig visszavenni, így a szemnek nem kell megküzdenie a nagy kontrasztkülönbséggel.

Ha munka, vagy bármilyen indok miatt naponta hosszabb időt töltünk a képernyő figyelésével, érdemes óránként egy 5-10 perces szünetet tartani. Lehetőleg behunyt szemmel, és semmiképp sem a szemet dörzsölgetve! Legyen, egy kialakult átmozgató szemtorna a nap része, hogy az oldalsó szemmozgató izmokat is érje hatás.

Ne hanyagoljuk el szemünk egészségét! Lehet, hogy ma már lehet trendi szemüvegeket találni, de még mindig olcsóbbnak tűnik a megelőzés, mint a már kialakult állapotot kezelni.

A Huntington-kór: Küzdelem az elkerülhetetlen ellen

A Huntington-kór az orvostudomány egyik legkegyetlenebb kihívása, egy olyan örökletes, neurodegeneratív betegség, amely nemcsak a testet, hanem az elmét és a személyiséget is módszeresen leépíti. Gyakran nevezik a „legrosszabb betegségnek”, mivel egyesíti az Alzheimer-kór szellemi hanyatlását, a Parkinson-kór mozgásszervi nehézségeit és a skizofrénia pszichés tüneteit. Egyetlen hibás gén okozza, amely generációkon átívelve veti árnyékát az érintett családokra.

Természetes módszerek fogfehérítéshez

A fogak esztétikája sok ember számára fontos, hiszen a fehér, tiszta fogak nemcsak az önbizalmat növelik, hanem a szociális megjelenést is javítják. Bár a piacon számos vegyi alapú fogfehérítő termék található, egyre többen keresik a természetes módszereket, amelyek kevésbé károsítják a fogzománcot, és hosszú távon fenntarthatóak. A természetes fogfehérítés alapja a rendszeres ápolás, a megfelelő táplálkozás és bizonyos házi praktikák alkalmazása.

Biohacking – hogyan „hackelhetjük meg” a saját testünket?

Megannyi módszer van ara, hogy befolyásoljuk testünk működését, a biohacking is ide tartozik. Nézzük, miről is van szó.

TMS-terápia – egy módszer az agyunk területeinek stimulálására

Mi az a TMS-terápia és hogyan is működik ez a valóságban? Íme, a válaszok, melyek segítenek megérteni a kezelés lényegét.

Miért kiemelten fontos az intim higiénia nyáron?