Menü

A szaglás és a psziché, avagy van-e boldogságillat?

Sokat hallunk, olvasunk a zenék pszichére ható erejéről, vagy a vizuális élmények bevésődéséről, de a szaglásról kevés szó esik. Talán azért, mert könnyen elsiklunk felette, sokszor még a tudatunkban sem jelenik meg az, hogy éppen illatokat érzékelünk. Pedig nagyon is jelentősek a szagok, mint kémiai ingerek, az emlékek kialakításában.

A szaglás folyamata az érzékeléstől az agykéregben található központba jutásig tart. Magával a szaglással egyidejűleg, több dolog történhet az emberrel. Legtöbbször az éppen érzékelt illat marad a semleges inger, amire nem figyelünk, és az akkor történő esemény helyszíne vésődik be. Ilyenkor a két inger társul, az illathoz pedig tudatunkon kívül a látványt kezdjük el kötni. Ez a felidézéskor jelenik meg, amikor ugyanaz a látvány, magával vonzza ugyanannak az illatnak az érzékelését, noha az a valóságban nem feltétlenül történik meg. Így fordulhat elő az is, hogy bizonyos szagok hatására, bevillannak képek arról a helyről, ahol azokkal korábban találkoztunk.

Ennél sokkal gyakoribb az, amikor érzéseket társítunk a szagokhoz. Ez okozza azt is, hogy bizonyos ételek, meghozzák az étvágyat, mások épp elveszik, hányingert okoznak. Ez az oka annak is, hogy bizonyos szagokat különbözőképpen ítélünk meg: a dohány illatot valaki szereti, mert kellemes emléket kapcsol hozzá, más undorodik tőle, mert valamikor már okozott neki kellemetlenséget. Ezek a folyamatok nem irányíthatók, nem is befolyásolhatók, de észrevehetők és tudatosíthatók.

Ha tehát az első szerelmünk illata még mindig intenzíven él az emlékeinkben, és heves szívdobogást vált ki, igyekezhetünk azt elkerülni, esetleg egy másik embert, helyzetet kapcsolni hozzá. Idővel a szaglás ingerküszöbe is megnő, és az egyes illatok kis dózisban már nem váltják ki ugyanazt a hatást belőlünk.

Az ember a kedvenc parfümjéhez, tusfürdőjéhez, illatosítójához éppen emiatt is ragaszkodik. Hiszen az illatok által jeleníti meg a saját személyiségét, és ilyen módon tudja elérni, hogy az adott illatot mások is őhozzá kössék. A kellemes illatú embereket kellemesebb személyiségűnek, igényesebbnek és vonzóbbnak tartjuk. Illatok által mély benyomást tudunk tenni ésszerű keretek között. Az ember lelki egészségére a finom illatok jó hatással vannak, örömet okoznak neki, pozitív irányba változtatják meg a hangulatát. Ugyanez másképpen is működik: az éppen készülő sütemény illata meleg érzéssel tölt el, mert a nagymamára emlékeztet, a fenyőillat a karácsonyra, a víz illata egy korábbi nyaralásra, a vattacukor illata a vásárra, amiben gyerekkorunkban voltunk.

Az illatok és a hozzájuk társított emlékek ténye vitathatatlan, de odafigyeléssel és minimális tudatossággal, akár irányíthatjuk is a belőlünk kiváltott érzelmeket. Persze magunkat becsapni sem érdemes, hiszen pont a váratlanság, a tudattalanság és az irracionalitás miatt olyan csodálatos a szaglás és a psziché kapcsolata.

/Szerző: Varga Ágnes Kata/

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?