Menü

A szaglás és a psziché, avagy van-e boldogságillat?

Sokat hallunk, olvasunk a zenék pszichére ható erejéről, vagy a vizuális élmények bevésődéséről, de a szaglásról kevés szó esik. Talán azért, mert könnyen elsiklunk felette, sokszor még a tudatunkban sem jelenik meg az, hogy éppen illatokat érzékelünk. Pedig nagyon is jelentősek a szagok, mint kémiai ingerek, az emlékek kialakításában.

A szaglás folyamata az érzékeléstől az agykéregben található központba jutásig tart. Magával a szaglással egyidejűleg, több dolog történhet az emberrel. Legtöbbször az éppen érzékelt illat marad a semleges inger, amire nem figyelünk, és az akkor történő esemény helyszíne vésődik be. Ilyenkor a két inger társul, az illathoz pedig tudatunkon kívül a látványt kezdjük el kötni. Ez a felidézéskor jelenik meg, amikor ugyanaz a látvány, magával vonzza ugyanannak az illatnak az érzékelését, noha az a valóságban nem feltétlenül történik meg. Így fordulhat elő az is, hogy bizonyos szagok hatására, bevillannak képek arról a helyről, ahol azokkal korábban találkoztunk.

Ennél sokkal gyakoribb az, amikor érzéseket társítunk a szagokhoz. Ez okozza azt is, hogy bizonyos ételek, meghozzák az étvágyat, mások épp elveszik, hányingert okoznak. Ez az oka annak is, hogy bizonyos szagokat különbözőképpen ítélünk meg: a dohány illatot valaki szereti, mert kellemes emléket kapcsol hozzá, más undorodik tőle, mert valamikor már okozott neki kellemetlenséget. Ezek a folyamatok nem irányíthatók, nem is befolyásolhatók, de észrevehetők és tudatosíthatók.

Ha tehát az első szerelmünk illata még mindig intenzíven él az emlékeinkben, és heves szívdobogást vált ki, igyekezhetünk azt elkerülni, esetleg egy másik embert, helyzetet kapcsolni hozzá. Idővel a szaglás ingerküszöbe is megnő, és az egyes illatok kis dózisban már nem váltják ki ugyanazt a hatást belőlünk.

Az ember a kedvenc parfümjéhez, tusfürdőjéhez, illatosítójához éppen emiatt is ragaszkodik. Hiszen az illatok által jeleníti meg a saját személyiségét, és ilyen módon tudja elérni, hogy az adott illatot mások is őhozzá kössék. A kellemes illatú embereket kellemesebb személyiségűnek, igényesebbnek és vonzóbbnak tartjuk. Illatok által mély benyomást tudunk tenni ésszerű keretek között. Az ember lelki egészségére a finom illatok jó hatással vannak, örömet okoznak neki, pozitív irányba változtatják meg a hangulatát. Ugyanez másképpen is működik: az éppen készülő sütemény illata meleg érzéssel tölt el, mert a nagymamára emlékeztet, a fenyőillat a karácsonyra, a víz illata egy korábbi nyaralásra, a vattacukor illata a vásárra, amiben gyerekkorunkban voltunk.

Az illatok és a hozzájuk társított emlékek ténye vitathatatlan, de odafigyeléssel és minimális tudatossággal, akár irányíthatjuk is a belőlünk kiváltott érzelmeket. Persze magunkat becsapni sem érdemes, hiszen pont a váratlanság, a tudattalanság és az irracionalitás miatt olyan csodálatos a szaglás és a psziché kapcsolata.

/Szerző: Varga Ágnes Kata/

Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?

Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?