Menü

Sorozatfüggőség

A sorozatfüggőségnek ugyanolyan pszichés tünetei vannak, mint az egyéb, tudományos értelemben vett függőségnek, de testi tünetekben jelentősen eltér azoktól. Ha az ember ragaszkodik a kedvenc sorozatához, és szereti mindig időben megnézni az új részeket, az még nem jelent okot az aggodalomra. A probléma mindig a túlzásban rejlik.

Ha már kaptad magad azon, hogy nem bírsz ki egy napot sem a sorozatod nélkül, vagy mondtál már le programot azért, hogy inkább megnézhess egy epizódot a tévében, akkor viszont ideje elgondolkodni. Az emberi kapcsolatok hanyagolása, a káros tevékenység rendszeressé, egyre gyakoribbá tétele az alkoholizmus és a dohányfüggőség felismerésének is az első tünetei, ez a sorozatoknál is így van.

Ha úgy érzed, túl nagy szerepet játszik az életedben egy virtuális világ, és elveszi az időt attól, hogy a mindennapos dolgaidat tudd végezni, érdemes fokozatosan leállni vele. Ne nézz meg olyan részeket, amiket már láttál, és naponta egy rész legyen a maximum. Hanyagold a napi egyet akkor, ha aznapra valami más feladatod van: főzés estére, felkészülés egy megbeszélésre vagy vizsgára, találkozó a barátaiddal. Ha tudod tartani ezt a rendszert, az megnyugtató, és bátoríthat arra, hogy tovább csökkentsd a „bevitt” mennyiséget. A fokozatosság titka a lassú, de biztos elhatározás. Ha elég jól csinálod, egy idő múlva az érdeklődés magától elmúlik.

Ha pótló tevékenységet keresel, az mindenképpen legyen valami hasznos. Menj el sportolni a barátaiddal, vagy akár egyedül, tanulj meg valami újat (mondjuk egy nyelvet, vagy gitározni). Ha lekötöd a figyelmedet,és az agyadat átprogramozod, könnyen hasznosíthatod annak aktivitását.

Olvass könyvet! Az érdekes történeteknek a könyvek sincsenek híján. Ha megtalálod az ízlésednek megfelelőt, akkor sokkal gazdagabb élményekben lesz részed, mintha sorozatot néznél.

Természetesen előfordulhat, hogy ez neked nem jó módszer. Ebben az esetben érdemes felkeresni egy szakembert legalább egyszer, aki meg tudja állapítani, mi lenne a leghasznosabb tevékenység a „függőséged” legyőzésére.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.

„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?

Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.