Sorozatfüggőség
- Dátum: 2018.05.28., 21:34
- barátok, egészség, epizód, este, hétvége, kapcsolatok, káros, lélek, olvasás, orvos, problémák, psziché, pszichológus, rossz szokás, sorozat, sorozatfüggőség, szabadidő, szokás, tevékenység, tünet
A sorozatfüggőségnek ugyanolyan pszichés tünetei vannak, mint az egyéb, tudományos értelemben vett függőségnek, de testi tünetekben jelentősen eltér azoktól. Ha az ember ragaszkodik a kedvenc sorozatához, és szereti mindig időben megnézni az új részeket, az még nem jelent okot az aggodalomra. A probléma mindig a túlzásban rejlik.
Ha már kaptad magad azon, hogy nem bírsz ki egy napot sem a sorozatod nélkül, vagy mondtál már le programot azért, hogy inkább megnézhess egy epizódot a tévében, akkor viszont ideje elgondolkodni. Az emberi kapcsolatok hanyagolása, a káros tevékenység rendszeressé, egyre gyakoribbá tétele az alkoholizmus és a dohányfüggőség felismerésének is az első tünetei, ez a sorozatoknál is így van.
Ha úgy érzed, túl nagy szerepet játszik az életedben egy virtuális világ, és elveszi az időt attól, hogy a mindennapos dolgaidat tudd végezni, érdemes fokozatosan leállni vele. Ne nézz meg olyan részeket, amiket már láttál, és naponta egy rész legyen a maximum. Hanyagold a napi egyet akkor, ha aznapra valami más feladatod van: főzés estére, felkészülés egy megbeszélésre vagy vizsgára, találkozó a barátaiddal. Ha tudod tartani ezt a rendszert, az megnyugtató, és bátoríthat arra, hogy tovább csökkentsd a „bevitt” mennyiséget. A fokozatosság titka a lassú, de biztos elhatározás. Ha elég jól csinálod, egy idő múlva az érdeklődés magától elmúlik.
Ha pótló tevékenységet keresel, az mindenképpen legyen valami hasznos. Menj el sportolni a barátaiddal, vagy akár egyedül, tanulj meg valami újat (mondjuk egy nyelvet, vagy gitározni). Ha lekötöd a figyelmedet,és az agyadat átprogramozod, könnyen hasznosíthatod annak aktivitását.
Olvass könyvet! Az érdekes történeteknek a könyvek sincsenek híján. Ha megtalálod az ízlésednek megfelelőt, akkor sokkal gazdagabb élményekben lesz részed, mintha sorozatot néznél.
Természetesen előfordulhat, hogy ez neked nem jó módszer. Ebben az esetben érdemes felkeresni egy szakembert legalább egyszer, aki meg tudja állapítani, mi lenne a leghasznosabb tevékenység a „függőséged” legyőzésére.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?