Menü

Sorozatfüggőség

A sorozatfüggőségnek ugyanolyan pszichés tünetei vannak, mint az egyéb, tudományos értelemben vett függőségnek, de testi tünetekben jelentősen eltér azoktól. Ha az ember ragaszkodik a kedvenc sorozatához, és szereti mindig időben megnézni az új részeket, az még nem jelent okot az aggodalomra. A probléma mindig a túlzásban rejlik.

Ha már kaptad magad azon, hogy nem bírsz ki egy napot sem a sorozatod nélkül, vagy mondtál már le programot azért, hogy inkább megnézhess egy epizódot a tévében, akkor viszont ideje elgondolkodni. Az emberi kapcsolatok hanyagolása, a káros tevékenység rendszeressé, egyre gyakoribbá tétele az alkoholizmus és a dohányfüggőség felismerésének is az első tünetei, ez a sorozatoknál is így van.

Ha úgy érzed, túl nagy szerepet játszik az életedben egy virtuális világ, és elveszi az időt attól, hogy a mindennapos dolgaidat tudd végezni, érdemes fokozatosan leállni vele. Ne nézz meg olyan részeket, amiket már láttál, és naponta egy rész legyen a maximum. Hanyagold a napi egyet akkor, ha aznapra valami más feladatod van: főzés estére, felkészülés egy megbeszélésre vagy vizsgára, találkozó a barátaiddal. Ha tudod tartani ezt a rendszert, az megnyugtató, és bátoríthat arra, hogy tovább csökkentsd a „bevitt” mennyiséget. A fokozatosság titka a lassú, de biztos elhatározás. Ha elég jól csinálod, egy idő múlva az érdeklődés magától elmúlik.

Ha pótló tevékenységet keresel, az mindenképpen legyen valami hasznos. Menj el sportolni a barátaiddal, vagy akár egyedül, tanulj meg valami újat (mondjuk egy nyelvet, vagy gitározni). Ha lekötöd a figyelmedet,és az agyadat átprogramozod, könnyen hasznosíthatod annak aktivitását.

Olvass könyvet! Az érdekes történeteknek a könyvek sincsenek híján. Ha megtalálod az ízlésednek megfelelőt, akkor sokkal gazdagabb élményekben lesz részed, mintha sorozatot néznél.

Természetesen előfordulhat, hogy ez neked nem jó módszer. Ebben az esetben érdemes felkeresni egy szakembert legalább egyszer, aki meg tudja állapítani, mi lenne a leghasznosabb tevékenység a „függőséged” legyőzésére.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.