Menü

Deadpool ezúttal felrázva, keverve

A szuperhős filmek erdejében járva akad egy furcsa, jóképű mutáns csodabogár, aki humorával, feszes fenekével és pengéivel levett minket a lábunkról. Deadpool immáron visszatér, hogy laza eleganciával vicceljen át, két órát, velünk.

Hát igen, igen, igen megszakadt a szívem. Két éve Deadpool jött, látott és verdestük a térdünket a popkulturális utalásaitól. Élettel teli volt, vicces, szexi és még látványos is. A kis lesajnált X-Men figura megmutatta, hogy kell sikerre vinni a Foxot. Miután a pénz a legjobb motiváció az álomgyárban, így folytatni kellett immáron a Disney égisze alatt a tapló kardforgató kalandjait, aki olyan, mint anno a Duracell nyuszi csak megy, megy és nem tud meghalni. Sajnos az összkép a második résznél már korántsem olyan pozitív, mint azelőtt. Jöjjön tehát a nagy párharc a mozi jin és jang oldala közt. Daedalont bevenni, kezdünk.

Deadpool 2 poster /Forrás:IMDB/

A DC utalások és az anyacég Marvel fejőstehenének fricskázása telitalálat. Az akciók roppant látványosak és Ryan Reynolds rutinból hozza kedvenc karakterét. A mellé beszervált állítólagos rosszfiú, Kábel legalább annyira menő, mint a Bosszúállók Thanosa. Nem véletlen, hogy ugyanaz a színész játssza (Josh Brolin). A viccek ülnek, de kicsit olyanok, mintha rövidfilmekre tervezték volna őket nem egy egységes, koherens egészbe. A lendület és a szerkezet állandóan hullámzik. Egyszerre akar a Deadpool 2 paródia és komoly mű lenni. A nem kicsit gyönyörű szerelmének elvesztésének gyászában őrlődő főhős kálváriája megindító, de nem üti meg a poénbetétek magával ragadó szintjét. De sebaj, a cél itt is nemes, meg kell menteni egy kisfiú lelki üdvét. Mindenki a duci tűzgyújtó mutáns életére hajt.

A színészek lubickolnak a szerepeikben és az X-Force bevetésén nem tudtam nem visítozni a röhögéstől. Külön plusz pont Brad Pitt nyúlfarknyi cameója. Aki felismerte, az a vendégem bármire. Domino, az új, dögös afroamerikai mutáns is messze felülteljesít. Sajnos a hölgy feszes keblein kívül marad a hagyományos akció, az viszont van dögivel. Sok karakterrel játszik a film, ami jót is tesz neki. A végjáték kissé belterjesre sikerült, de nem is baj. Ez csak egy amcsi szuperhőspoén egyveleg semmi több. A végjelenetek, pedig a legszebb önparódia kategóriájába fognak tartozni. Mindez a „stúdiótól, aki megölte Rozsomákot". Lehet, hogy nem üt akkorát, mint a whiskyre a szabadesés, de kellemes humorlöket a fáradt napokra a film. Adjunk egy esélyt neki. Felrázva és keverve, elölről-hátulról, Deadpool még mindig vicces. A sikert elnézve lesz még itt muníció. Lökjek tovább Ryan és hála istennek a te anyukádat még mindig nem Mártának hívják. Mókára fel.

/Szerző: Vass Attila/

Haverok,buli,like! De hogyan tovább?

Amikor híre ment, hogy a Vígszínházban Ifj.Vidnyánszky Attila rendez saját és Németh Nikolett szövegkönyvével, részben társulati improvizációkkal felturbózott átiratot Büchner Leonce és Léna című műve nyomán, a mai érettségi előtti túlpörgött generáció helykereséséről, sokan felhördültek. A címe stílszerűen @LL3t4rgIA, azaz Letargia lett. Annak jártam utána pár napja, hogy a szeptember vége óta teltházakkal futó darab, valóban annyira polgárpukkasztó, mint a cikkek róla és nyíltan provokál, vagy csak groteszkül vicces?

Egy hamis segélyhívás ára: pénzbírság és veszélybe sodort emberéletek

A 112-es egységes segélyhívó szám azért működik a nap 24 órájában, hogy sürgős esetben azonnali segítséget biztosítson. A diszpécserek minden beérkező hívást komolyan vesznek, és szükség esetén riasztják a mentőszolgálatot, a tűzoltóságot vagy a rendőrséget. A rendszer hatékonyságának alapfeltétele azonban a rendeltetésszerű használat.

Az edzőtermi szorongás lélektana

Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.

Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?

A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?