Menü

Érdekességek a spenótról

Igen kevesen voltunk, akik nem húzták el a szájukat a spenótfőzelék említésére gyermekkorban, – vagy akár még felnőttként is. Tény, hogy a magyarországi spenótfogyasztás még mindig igen alacsony, egy főre számítva, alig néhány deka évi szinten.

Az USA-ban azonban az 1930-as években közel 33%-al nőtt a népszerűsége, melyet Popey-nek, a fiktív tengerész mesehősnek köszönhet, aki szupererőre tett szert a spenót által.

Bár a spenót közel 30%-a fehérje, és szinte zsírmentes. Mégis az a hiedelem, miszerint jelentős vastartalma van, csupán egy tévedés eredménye. 1870-ben a német Erich von Wolf, ugyanis a spenót és egyéb zöldségek vastartalmát kutatta, de amikor végső téziseit papírra vetette, eltévesztett egy tizedesvesszőt, így a spenót mellé tízszer nagyobb vastartalom került.

4 főbb fajtája ismert: popeye, a matador, a bébispenót (amely sokkal inkább előnyös salátákban való fogyasztásra- főzésre kevésbé-) és az új-zélandi spenót, mely valójában csak hasonlít rá, de nem tartozik a spenótok családjába.

A boltokban kapható fagyasztott spenót tápértéke azonos a friss spenótéval, azonban íze és állaga már kevésbé. Előnye, hogy gyorsan elkészülhet vele az ebéd, hiszen nem kell pucolni és megmosni, hátránya azonban, hogy nem visszafagyasztható és az íze sem a legjobb sokszor.

Igen sok hiedelem kering azzal kapcsolatban is, hogy vajon szabad-e a spenótot nyersen fogyasztani. Bár a bébispenótot igen, a magas oxalát tartalom miatt érdemes fogyasztás előtt minden más parajfélét megfőzni. Az oxalát nagy mennyiségben mérgező hatással van a szervezetre, ezért a főzés során használt vizet sem érdemes meginni, vagy utólag felhasználni, hiszen a zöldségből a vízbe oldódik az oxálsav.

Magas karotinoid- és klorofill tartalmánál fogva, ajánlható rákos megbetegedések megelőzését szolgáló étrendbe. Egyes kutatások szerint a spenót a rákbetegségek ellen leghatékonyabban védő zöldségfélék közé tartozik. Alacsony energiatartalmának köszönhetően a fogyókúrás étrendben is bátran fogyasztható, ráadásul serkenti a gyomorműködést és az emésztést.

Fogyasszunk minél több spenótot, akár főzve, akár nyers formában, arra azonban ügyeljünk, hogy lehetőleg olyan helyről szerezzük be, ahonnan frissen és felesleges csomagolásoktól vagy tartósítószer-mentesen tudjuk kézhez kapni. Ha otthon akad egy kis kertfelület, akár a saját termesztéssel is érdemes próbálkozni.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.

Madárfiókák megtalálása: teendők, fészekelhagyás és tévhitek

Tavasszal és nyár elején gyakran találkozhatunk magukra hagyottnak tűnő madárfiókákkal parkokban, kertekben vagy akár járdákon is. Ilyenkor sokakban azonnal felmerül a segíteni akarás, azonban fontos tudni, hogy nem minden esetben van szükség beavatkozásra.

Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye

A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.

Földialma vagy másik nevén csicsóka, te ismered?

Nem mindenkinek lehet ismerős a földialma kifejezés, de ha azt mondom, hogy csicsóka, akkor biztosan sokaknak beugrik ez a remek konyhakerti növény.

A rutin, mint anyag, amire szükségünk van

Van jó pár kevésbé közismert anyag, ami nélkül a szervezetünk nem fog megfelelően működni, ilyen a rutin is.