Érdekességek a spenótról
- Dátum: 2018.06.27., 21:31
- bio, emésztés, érdekesség, étel, fogyasztás, főzés, karotin, levél, megelőzés, oxalát, paraj, rost, saláta, spenót, sütés, tápanyag, táplálék, természet, természetes, vas, vastartalom, zöld, zöldség
Igen kevesen voltunk, akik nem húzták el a szájukat a spenótfőzelék említésére gyermekkorban, – vagy akár még felnőttként is. Tény, hogy a magyarországi spenótfogyasztás még mindig igen alacsony, egy főre számítva, alig néhány deka évi szinten.
Az USA-ban azonban az 1930-as években közel 33%-al nőtt a népszerűsége, melyet Popey-nek, a fiktív tengerész mesehősnek köszönhet, aki szupererőre tett szert a spenót által.

Bár a spenót közel 30%-a fehérje, és szinte zsírmentes. Mégis az a hiedelem, miszerint jelentős vastartalma van, csupán egy tévedés eredménye. 1870-ben a német Erich von Wolf, ugyanis a spenót és egyéb zöldségek vastartalmát kutatta, de amikor végső téziseit papírra vetette, eltévesztett egy tizedesvesszőt, így a spenót mellé tízszer nagyobb vastartalom került.
4 főbb fajtája ismert: popeye, a matador, a bébispenót (amely sokkal inkább előnyös salátákban való fogyasztásra- főzésre kevésbé-) és az új-zélandi spenót, mely valójában csak hasonlít rá, de nem tartozik a spenótok családjába.

A boltokban kapható fagyasztott spenót tápértéke azonos a friss spenótéval, azonban íze és állaga már kevésbé. Előnye, hogy gyorsan elkészülhet vele az ebéd, hiszen nem kell pucolni és megmosni, hátránya azonban, hogy nem visszafagyasztható és az íze sem a legjobb sokszor.
Igen sok hiedelem kering azzal kapcsolatban is, hogy vajon szabad-e a spenótot nyersen fogyasztani. Bár a bébispenótot igen, a magas oxalát tartalom miatt érdemes fogyasztás előtt minden más parajfélét megfőzni. Az oxalát nagy mennyiségben mérgező hatással van a szervezetre, ezért a főzés során használt vizet sem érdemes meginni, vagy utólag felhasználni, hiszen a zöldségből a vízbe oldódik az oxálsav.
Magas karotinoid- és klorofill tartalmánál fogva, ajánlható rákos megbetegedések megelőzését szolgáló étrendbe. Egyes kutatások szerint a spenót a rákbetegségek ellen leghatékonyabban védő zöldségfélék közé tartozik. Alacsony energiatartalmának köszönhetően a fogyókúrás étrendben is bátran fogyasztható, ráadásul serkenti a gyomorműködést és az emésztést.
Fogyasszunk minél több spenótot, akár főzve, akár nyers formában, arra azonban ügyeljünk, hogy lehetőleg olyan helyről szerezzük be, ahonnan frissen és felesleges csomagolásoktól vagy tartósítószer-mentesen tudjuk kézhez kapni. Ha otthon akad egy kis kertfelület, akár a saját termesztéssel is érdemes próbálkozni.
Miért fontos rendszeresen tisztítani a kárpitot, matracot és szőnyeget?
A lakások és irodák komfortja nagymértékben függ a bútorok, szőnyegek és matracok tisztaságától. Bár sokan csak a látható szennyeződéseket veszik észre, a kárpit, a matrac és a szőnyeg rendszeres tisztítása nem pusztán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi szempontból is kiemelten fontos.
Karácsonyi vendégváró falatkák, amiket a rokonok is imádnak
A karácsonyi ünnepek egyik legszebb része, amikor a család és a rokonok végre együtt lehetnek. A beszélgetések, nevetések és közös emlékek mellé szinte elengedhetetlenek az ízletes vendégváró falatkák, amelyek folyamatosan az asztalon lehetnek.
A méz jótékony hatásai – Természetes arany a mindennapokra
A méz az egyik legrégebbi és legsokoldalúbb természetes csodaszerünk, amit már az ókorban is nagy becsben tartottak. Nemcsak az ételek ízesítésére alkalmas, hanem a test és a lélek támogatására is.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.