A meditálás az egészséges életmód része?
- Dátum: 2018.06.29., 21:35
- béke, egészség, elme, gondolat, gyakorlás, lélek, meditáció, nyugalom, önismeret, spiritualitás, stressz, stresszkezelés, szorongás
A meditáció tulajdonképpen az elme nyugalma, amikor tudatosan ellazulunk, mind testileg és lelkileg. Aki valaha is próbálta már, tapasztalhatta, hogy a legnehezebb dolog az egészben az, hogy nem gondolunk semmire. Bár egyszerűnek hangzik, ha kicsit odafigyelünk, rájövünk, hogy valójában mindig gondolunk valamire.
Persze, ez egy nagyon leegyszerűsített megfogalmazása a meditációnak, mégis tükrözi a lényegét. Gondoljunk csak bele. Volt valaha olyan, hogy azon kaptuk magunkat, hogy „elbambulunk”, de közben teljesen éberek vagyunk? Ez lehet akár egy nagyfokú koncentrációt igénylő feladat közben, akár olvasás, pihenés, zene hallgatás közben. Olyankor mondhatni meditálunk, bár nem tudatosan. Ez az egészben a csavar.

A meditáció közben épp azt csináljuk, ami a legkevésbé megszokott az elmétől. Hagyjuk a gondolatokat áramolni. Nem próbálunk egyikhez sem ragaszkodni, csak hagyjuk, hogy elillanjon vagy épp megjelenjen egy-egy gondolat. A testünkre, magunkra koncentrálunk, majd a külvilágra, a hangokra, illatokra, majd újra magunkra. Ezt, párosítva a légzésszámlálással, nagyjából jó úton haladunk. Viszont a meditálás nem egy olyan dolog, amit vagy jól csinál az ember, vagy nem. Rengeteg gyakorlás és önismeret kell hozzá, viszont ez benne a szép is. Nem lehet rosszul csinálni, bárki és bármikor gyakorolhatja.
Ha valaki kedvet érez az elsajátítására, rengeteg hanganyagot lehet találni az interneten, amik segítenek elkezdeni. Sokan a spiritualitással és egyfajta földöntúli élménnyel azonosítják, ez viszont nem feltétlen van így. Beültethetjük a hétköznapokba, a reggeli rutinba, esetleg lefekvés előtt, vagy ebéd után is. A hangsúly a rendszerességen van.
Miért érdemes kipróbálni? Mert rengeteg pozitív hatása van. Többek között segít megismerni a pozitívabb, nyugodtabb önmagunkat, csökkenti a stresszt, illetve a stresszkezelésben is segít. Sokan számoltak be arról, hogy javít a szorongás, a félelem és más negatív érzések kezelésében. Az egészségünk megőrzése nem csak a testünkre való odafigyelésből, a sportból és a táplálkozásból áll. A lélek egészsége legalább annyira fontos, mint az előbbi. Azt pedig egyfajta békével érhetjük el, amihez hozzásegíthet a meditáció gyakorlása.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.