Menü

A meditálás az egészséges életmód része?

A meditáció tulajdonképpen az elme nyugalma, amikor tudatosan ellazulunk, mind testileg és lelkileg. Aki valaha is próbálta már, tapasztalhatta, hogy a legnehezebb dolog az egészben az, hogy nem gondolunk semmire. Bár egyszerűnek hangzik, ha kicsit odafigyelünk, rájövünk, hogy valójában mindig gondolunk valamire.

Persze, ez egy nagyon leegyszerűsített megfogalmazása a meditációnak, mégis tükrözi a lényegét. Gondoljunk csak bele. Volt valaha olyan, hogy azon kaptuk magunkat, hogy „elbambulunk”, de közben teljesen éberek vagyunk? Ez lehet akár egy nagyfokú koncentrációt igénylő feladat közben, akár olvasás, pihenés, zene hallgatás közben. Olyankor mondhatni meditálunk, bár nem tudatosan. Ez az egészben a csavar.

A meditáció közben épp azt csináljuk, ami a legkevésbé megszokott az elmétől. Hagyjuk a gondolatokat áramolni. Nem próbálunk egyikhez sem ragaszkodni, csak hagyjuk, hogy elillanjon vagy épp megjelenjen egy-egy gondolat. A testünkre, magunkra koncentrálunk, majd a külvilágra, a hangokra, illatokra, majd újra magunkra. Ezt, párosítva a légzésszámlálással, nagyjából jó úton haladunk. Viszont a meditálás nem egy olyan dolog, amit vagy jól csinál az ember, vagy nem. Rengeteg gyakorlás és önismeret kell hozzá, viszont ez benne a szép is. Nem lehet rosszul csinálni, bárki és bármikor gyakorolhatja.

Ha valaki kedvet érez az elsajátítására, rengeteg hanganyagot lehet találni az interneten, amik segítenek elkezdeni. Sokan a spiritualitással és egyfajta földöntúli élménnyel azonosítják, ez viszont nem feltétlen van így. Beültethetjük a hétköznapokba, a reggeli rutinba, esetleg lefekvés előtt, vagy ebéd után is. A hangsúly a rendszerességen van.

Miért érdemes kipróbálni? Mert rengeteg pozitív hatása van. Többek között segít megismerni a pozitívabb, nyugodtabb önmagunkat, csökkenti a stresszt, illetve a stresszkezelésben is segít. Sokan számoltak be arról, hogy javít a szorongás, a félelem és más negatív érzések kezelésében. Az egészségünk megőrzése nem csak a testünkre való odafigyelésből, a sportból és a táplálkozásból áll. A lélek egészsége legalább annyira fontos, mint az előbbi. Azt pedig egyfajta békével érhetjük el, amihez hozzásegíthet a meditáció gyakorlása.

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?