A meditálás az egészséges életmód része?
- Dátum: 2018.06.29., 21:35
- béke, egészség, elme, gondolat, gyakorlás, lélek, meditáció, nyugalom, önismeret, spiritualitás, stressz, stresszkezelés, szorongás
A meditáció tulajdonképpen az elme nyugalma, amikor tudatosan ellazulunk, mind testileg és lelkileg. Aki valaha is próbálta már, tapasztalhatta, hogy a legnehezebb dolog az egészben az, hogy nem gondolunk semmire. Bár egyszerűnek hangzik, ha kicsit odafigyelünk, rájövünk, hogy valójában mindig gondolunk valamire.
Persze, ez egy nagyon leegyszerűsített megfogalmazása a meditációnak, mégis tükrözi a lényegét. Gondoljunk csak bele. Volt valaha olyan, hogy azon kaptuk magunkat, hogy „elbambulunk”, de közben teljesen éberek vagyunk? Ez lehet akár egy nagyfokú koncentrációt igénylő feladat közben, akár olvasás, pihenés, zene hallgatás közben. Olyankor mondhatni meditálunk, bár nem tudatosan. Ez az egészben a csavar.
A meditáció közben épp azt csináljuk, ami a legkevésbé megszokott az elmétől. Hagyjuk a gondolatokat áramolni. Nem próbálunk egyikhez sem ragaszkodni, csak hagyjuk, hogy elillanjon vagy épp megjelenjen egy-egy gondolat. A testünkre, magunkra koncentrálunk, majd a külvilágra, a hangokra, illatokra, majd újra magunkra. Ezt, párosítva a légzésszámlálással, nagyjából jó úton haladunk. Viszont a meditálás nem egy olyan dolog, amit vagy jól csinál az ember, vagy nem. Rengeteg gyakorlás és önismeret kell hozzá, viszont ez benne a szép is. Nem lehet rosszul csinálni, bárki és bármikor gyakorolhatja.
Ha valaki kedvet érez az elsajátítására, rengeteg hanganyagot lehet találni az interneten, amik segítenek elkezdeni. Sokan a spiritualitással és egyfajta földöntúli élménnyel azonosítják, ez viszont nem feltétlen van így. Beültethetjük a hétköznapokba, a reggeli rutinba, esetleg lefekvés előtt, vagy ebéd után is. A hangsúly a rendszerességen van.
Miért érdemes kipróbálni? Mert rengeteg pozitív hatása van. Többek között segít megismerni a pozitívabb, nyugodtabb önmagunkat, csökkenti a stresszt, illetve a stresszkezelésben is segít. Sokan számoltak be arról, hogy javít a szorongás, a félelem és más negatív érzések kezelésében. Az egészségünk megőrzése nem csak a testünkre való odafigyelésből, a sportból és a táplálkozásból áll. A lélek egészsége legalább annyira fontos, mint az előbbi. Azt pedig egyfajta békével érhetjük el, amihez hozzásegíthet a meditáció gyakorlása.
A túlzott engedékenység nem tesz jót
Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.
A disszociatív személyiségzavar jellemzői
Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.
Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta
Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!
A társasjátékok fejlesztő hatása
A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.
Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?
A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.