Menü

A depressziót (f)okozó külső tényezők

A 21. században egyre több embert érint a depresszió. Sokan a munkájuk, anyagi helyzetük miatt sodródnak bele, de számos egyéb oka is lehet.

Az állapotot kialakító külső tényezők közül a legelső a társas kapcsolatok, vagy azok hiánya. Az emberei kapcsolatok külső és belső szempontból is rendkívül fontosak. Egyrészt a körülöttünk lévő emberek személyisége, hangulata is hatással van ránk, másrészt a tudat, hogy ők vannak, megnyugtató lehet a számunkra. Ezért nem lehet ezt egyedül külső hatásnak tekinteni, minden esetre elég erős alakító tényező. Azok az emberek, akik kevesebb időt töltenek társaságban, könnyebben magukba fordulnak, ami eredményezheti a baráti társaságuk még intenzívebb leépülését. Ezzel tehát egy kapcsolatromboló hullámot is elindíthatunk. Ezért fontos, hogy ha azt érezzük, híján vagyunk a stabil kapcsolatoknak, el kell kezdenünk tenni ez ellen, mert ha nem, magunkat sodorjuk a depresszió küszöbére.

Érdekes, hogy a rossz időjárás is egy olyan tényező, ami hozzájárulhat a depresszió kialakulásához , vagy fokozódásához. Rossz időjárás alatt nem a borult, esős időt értjük, hanem az adott személy által nem kifejezetten kedvelt időjárási jelenségeket. Vannak olyanok, akiknek a fojtó, fülledt meleg és a párás idő a legrosszabb, ők száraz nyarakon gyakorta küzdenek kedélyzavarokkal. De azok, akik a hideggel állnak hadi lábon, szintén gyakran kerülhetnek hullámvölgybe télen, kora tavasszal. Ha pedig, valaki egyébként is depresszióra hajlamos, különösen rosszat tehet neki a kedvezőtlen időjárás.

A munkahelyi stressz egyre több embert érint. A legjobban érintett korosztály a 25-45 év közöttiek. Nemcsak a munkahely biztonsága és a megkeresett jövedelem okoz feszültséget, hanem a dolgozó státusza is. A legtöbben az anyagi jólét és a saját büszkeségük miatt is szeretik, ha minél magasabb beosztásban dolgozhatnak, ezért folyamatosan az előléptetésre hajtanak. A feszültséget az állandó elégedetlenség és többre vágyás is okozhatja, de az is, ha az emberre egyre több munkát és megoldandó feladatot bíznak. A stressz pedig olykor összeroppantja az embert, ami kiégéshez, letargiához, előbb-utóbb depresszióhoz is vezethet.

A túl sok vagy túl kevés pénz szorosan együtt jár az előző bekezdésben leírtakkal. Meglepő, de minél több pénze van az embernek, annál nagyobb lelki terhet okoz neki. Egyrészt azért is, mert ki kell találnia, mire költse, másrészt elkezd ragaszkodni a már meglévő tulajdonához, ami egyben arra is készteti, hogy még többet szerezzen. A túl kevés pénz is magában hordozza ugyanezt a fejtörést. A mindennapos gondok mellett, a megélhetés gondja is az ember nyakába szakad, de szerencsére a pénz által okozott depresszió könnyebben kezelhető és megszüntethető, amint az embernek sikerül tudatosítania magában, hogy mindezek forrása olyan tárgyias dolog, amiből sem a kevés, sem a sok nem jó a pszichének.

A depressziót tehát nemcsak a testünkben és az elménkben végbemenő folyamatok okozhatják, hanem a ránk ható külső tényezők, mint a munka, időjárás, baráti kapcsolatok és a pénz. A hatékony kezelés egyik feltétele pedig a kiváltó okok megtalálása.

Tartsd fent a motivációt!

A motiváció fenntartása nem mindig könnyű, de vannak olyan hatékony módszerek, amelyek segíthetnek, hogy folyamatosan lendületben maradjunk.

A kognitív disszonancia jelensége

A kognitív disszonancia elmélete izgalmas és fontos szempontokat kínál a viselkedésünk és a belső meggyőződéseink közötti feszültség megértésében. Ahogy a leírásban is szerepel, az emberek gyakran tapasztalnak ellentmondást a cselekedeteik és a belső értékrendjük között, és ez a disszonancia kellemetlen érzéseket vált ki, amelyeket igyekszünk csökkenteni.

Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.

Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?