A depressziót (f)okozó külső tényezők
- Dátum: 2018.07.11., 21:38
- Varga Ágnes Kata
- borult, cég, depresszió, előléptetés, emberi kapcsolatok, eső, fizetés, hideg, időjárás, jövedelem, külső hatás, meleg, munkahely, nyár, nyugalom, státusz, stressz, tél, tényező
A 21. században egyre több embert érint a depresszió. Sokan a munkájuk, anyagi helyzetük miatt sodródnak bele, de számos egyéb oka is lehet.
Az állapotot kialakító külső tényezők közül a legelső a társas kapcsolatok, vagy azok hiánya. Az emberei kapcsolatok külső és belső szempontból is rendkívül fontosak. Egyrészt a körülöttünk lévő emberek személyisége, hangulata is hatással van ránk, másrészt a tudat, hogy ők vannak, megnyugtató lehet a számunkra. Ezért nem lehet ezt egyedül külső hatásnak tekinteni, minden esetre elég erős alakító tényező. Azok az emberek, akik kevesebb időt töltenek társaságban, könnyebben magukba fordulnak, ami eredményezheti a baráti társaságuk még intenzívebb leépülését. Ezzel tehát egy kapcsolatromboló hullámot is elindíthatunk. Ezért fontos, hogy ha azt érezzük, híján vagyunk a stabil kapcsolatoknak, el kell kezdenünk tenni ez ellen, mert ha nem, magunkat sodorjuk a depresszió küszöbére.

Érdekes, hogy a rossz időjárás is egy olyan tényező, ami hozzájárulhat a depresszió kialakulásához , vagy fokozódásához. Rossz időjárás alatt nem a borult, esős időt értjük, hanem az adott személy által nem kifejezetten kedvelt időjárási jelenségeket. Vannak olyanok, akiknek a fojtó, fülledt meleg és a párás idő a legrosszabb, ők száraz nyarakon gyakorta küzdenek kedélyzavarokkal. De azok, akik a hideggel állnak hadi lábon, szintén gyakran kerülhetnek hullámvölgybe télen, kora tavasszal. Ha pedig, valaki egyébként is depresszióra hajlamos, különösen rosszat tehet neki a kedvezőtlen időjárás.
A munkahelyi stressz egyre több embert érint. A legjobban érintett korosztály a 25-45 év közöttiek. Nemcsak a munkahely biztonsága és a megkeresett jövedelem okoz feszültséget, hanem a dolgozó státusza is. A legtöbben az anyagi jólét és a saját büszkeségük miatt is szeretik, ha minél magasabb beosztásban dolgozhatnak, ezért folyamatosan az előléptetésre hajtanak. A feszültséget az állandó elégedetlenség és többre vágyás is okozhatja, de az is, ha az emberre egyre több munkát és megoldandó feladatot bíznak. A stressz pedig olykor összeroppantja az embert, ami kiégéshez, letargiához, előbb-utóbb depresszióhoz is vezethet.
A túl sok vagy túl kevés pénz szorosan együtt jár az előző bekezdésben leírtakkal. Meglepő, de minél több pénze van az embernek, annál nagyobb lelki terhet okoz neki. Egyrészt azért is, mert ki kell találnia, mire költse, másrészt elkezd ragaszkodni a már meglévő tulajdonához, ami egyben arra is készteti, hogy még többet szerezzen. A túl kevés pénz is magában hordozza ugyanezt a fejtörést. A mindennapos gondok mellett, a megélhetés gondja is az ember nyakába szakad, de szerencsére a pénz által okozott depresszió könnyebben kezelhető és megszüntethető, amint az embernek sikerül tudatosítania magában, hogy mindezek forrása olyan tárgyias dolog, amiből sem a kevés, sem a sok nem jó a pszichének.
A depressziót tehát nemcsak a testünkben és az elménkben végbemenő folyamatok okozhatják, hanem a ránk ható külső tényezők, mint a munka, időjárás, baráti kapcsolatok és a pénz. A hatékony kezelés egyik feltétele pedig a kiváltó okok megtalálása.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.
A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban
A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.