Menü

Magyarországi nemzetiségek konyhája – Görögök

Magyarországra az 1950-es években kerültek ide a görögök, a polgárháború elől menekülve. Akkor körülbelül 400 család lett elhelyezve a számukra épült Beloiannisz nevű településen, amely Fejér megyében található. Azóta sokan visszamentek az anyaországba, de fiatalok maradtak itt jócskán. Ők pedig, amellett, hogy rendkívüli módon beilleszkedtek a magyar társadalomba, őrzik a görög kultúrát a konyhájukban, vallásukban.

Ebben a cikkben két recept kerül bemutatásra, amely a beloianniszi lakosságtól származik. Az egyik a mi töltött káposztánkhoz nagyon hasonlít (a képen babbal). A különbség azonban nagyobb, mint gondolnánk. A dolmades ugyanis szőlőlevélből készül, és a tölteléke is sokkal fűszeresebb. A szőlőlevél sós vízben ázik, míg fel nem használjuk. A töltelékhez darált húst és hagymát pirítunk, sóval, borssal, kaporral, petrezselyemmel és zöldhagymával ízesítjük. A rizs nyersen kerül összekeverésre az olívaolajjal és a húsos raguval. A becsomagolt szőlőlevelek tölteléke még megduzzad a főzés során. Kevés vizet és olívaolajat öntünk a batyukra, és két-három óráig főzzük. Akkor van kész, ha szép fényes az olívaolajtól, és nincs alatta víz.

A másik étel a loukoumades, amely egy fánkra hasonlító sütemény. Liszt, tej, élesztő, víz, cukor, zsiradék gyanánt pedig olaj kell a tésztájába. Ha lágy, de formázható tésztát gyúrtunk belőle, akkor kelni hagyjuk, majd kis golyókat formálunk. A golyókat bő olajban kell kisütni, majd ha süléskor kapott egy kérget, kivesszük és mázat csorgatunk rá. A mázhoz méz, víz és faháj keveréke kell, amit ecsettel kenünk a tésztagolyókra, ettől szép fényes lesz.

Ez a két recept hazánkban is ismert, népszerű, ráadásul közismerten görög. Ha nem is sokan tudják, hogy van Magyarországon egy görög falu, és több faluban pedig kis számú nemzetiségként vannak jelen, azért még érdemes figyelnünk rájuk. A görögök ugyanis táncot, gasztronómiát és kultúrát is adnak nekünk, amelyek megismerésével mi csak nyerhetünk.

Szerző: Varga Ágnes Kata

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Mit kell tudni a jojobáról?

A Jojoba egy erős évelő örökzöld fás cserje, mely 4-4,5 m magasra nő meg. Hosszú gyökerei (akár 10-12m) és ehető gyümölcse van. Hosszú gyökereinek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen körülmények között életben képes maradni, azonban elsősorban a száraz, kopár területeken érzi jól magát. A Jojoba Arizonában, Dél-Kaliforniában és Mexikóban őshonos.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.