Menü

Magyarországi nemzetiségek konyhája – Görögök

Magyarországra az 1950-es években kerültek ide a görögök, a polgárháború elől menekülve. Akkor körülbelül 400 család lett elhelyezve a számukra épült Beloiannisz nevű településen, amely Fejér megyében található. Azóta sokan visszamentek az anyaországba, de fiatalok maradtak itt jócskán. Ők pedig, amellett, hogy rendkívüli módon beilleszkedtek a magyar társadalomba, őrzik a görög kultúrát a konyhájukban, vallásukban.

Ebben a cikkben két recept kerül bemutatásra, amely a beloianniszi lakosságtól származik. Az egyik a mi töltött káposztánkhoz nagyon hasonlít (a képen babbal). A különbség azonban nagyobb, mint gondolnánk. A dolmades ugyanis szőlőlevélből készül, és a tölteléke is sokkal fűszeresebb. A szőlőlevél sós vízben ázik, míg fel nem használjuk. A töltelékhez darált húst és hagymát pirítunk, sóval, borssal, kaporral, petrezselyemmel és zöldhagymával ízesítjük. A rizs nyersen kerül összekeverésre az olívaolajjal és a húsos raguval. A becsomagolt szőlőlevelek tölteléke még megduzzad a főzés során. Kevés vizet és olívaolajat öntünk a batyukra, és két-három óráig főzzük. Akkor van kész, ha szép fényes az olívaolajtól, és nincs alatta víz.

A másik étel a loukoumades, amely egy fánkra hasonlító sütemény. Liszt, tej, élesztő, víz, cukor, zsiradék gyanánt pedig olaj kell a tésztájába. Ha lágy, de formázható tésztát gyúrtunk belőle, akkor kelni hagyjuk, majd kis golyókat formálunk. A golyókat bő olajban kell kisütni, majd ha süléskor kapott egy kérget, kivesszük és mázat csorgatunk rá. A mázhoz méz, víz és faháj keveréke kell, amit ecsettel kenünk a tésztagolyókra, ettől szép fényes lesz.

Ez a két recept hazánkban is ismert, népszerű, ráadásul közismerten görög. Ha nem is sokan tudják, hogy van Magyarországon egy görög falu, és több faluban pedig kis számú nemzetiségként vannak jelen, azért még érdemes figyelnünk rájuk. A görögök ugyanis táncot, gasztronómiát és kultúrát is adnak nekünk, amelyek megismerésével mi csak nyerhetünk.

Szerző: Varga Ágnes Kata

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Április végi vetés

Sokan úgy gondolják, hogy április végén már késő belevágni a konyhakertbe, pedig még rengeteg lehetőség áll előttünk. Számos gyorsan fejlődő zöldség és fűszernövény ilyenkor is sikerrel vethető, akár kezdők számára is. Egy kis odafigyeléssel már néhány héten belül saját, friss termést tehetünk az asztalra.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Fenntarthatósági Témahét az iskolákban: kis lépések, nagy változások

A fenntarthatóság ma már nem csupán egy divatos kifejezés, hanem mindennapi döntéseink egyik legfontosabb szempontja. Éppen ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy a fiatal generáció már iskolás korban megismerkedjen a környezettudatos gondolkodás alapjaival.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.