Menü

Magyarországi nemzetiségek konyhája – Görögök

Magyarországra az 1950-es években kerültek ide a görögök, a polgárháború elől menekülve. Akkor körülbelül 400 család lett elhelyezve a számukra épült Beloiannisz nevű településen, amely Fejér megyében található. Azóta sokan visszamentek az anyaországba, de fiatalok maradtak itt jócskán. Ők pedig, amellett, hogy rendkívüli módon beilleszkedtek a magyar társadalomba, őrzik a görög kultúrát a konyhájukban, vallásukban.

Ebben a cikkben két recept kerül bemutatásra, amely a beloianniszi lakosságtól származik. Az egyik a mi töltött káposztánkhoz nagyon hasonlít (a képen babbal). A különbség azonban nagyobb, mint gondolnánk. A dolmades ugyanis szőlőlevélből készül, és a tölteléke is sokkal fűszeresebb. A szőlőlevél sós vízben ázik, míg fel nem használjuk. A töltelékhez darált húst és hagymát pirítunk, sóval, borssal, kaporral, petrezselyemmel és zöldhagymával ízesítjük. A rizs nyersen kerül összekeverésre az olívaolajjal és a húsos raguval. A becsomagolt szőlőlevelek tölteléke még megduzzad a főzés során. Kevés vizet és olívaolajat öntünk a batyukra, és két-három óráig főzzük. Akkor van kész, ha szép fényes az olívaolajtól, és nincs alatta víz.

A másik étel a loukoumades, amely egy fánkra hasonlító sütemény. Liszt, tej, élesztő, víz, cukor, zsiradék gyanánt pedig olaj kell a tésztájába. Ha lágy, de formázható tésztát gyúrtunk belőle, akkor kelni hagyjuk, majd kis golyókat formálunk. A golyókat bő olajban kell kisütni, majd ha süléskor kapott egy kérget, kivesszük és mázat csorgatunk rá. A mázhoz méz, víz és faháj keveréke kell, amit ecsettel kenünk a tésztagolyókra, ettől szép fényes lesz.

Ez a két recept hazánkban is ismert, népszerű, ráadásul közismerten görög. Ha nem is sokan tudják, hogy van Magyarországon egy görög falu, és több faluban pedig kis számú nemzetiségként vannak jelen, azért még érdemes figyelnünk rájuk. A görögök ugyanis táncot, gasztronómiát és kultúrát is adnak nekünk, amelyek megismerésével mi csak nyerhetünk.

Szerző: Varga Ágnes Kata

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?