Menü

Magyarországi nemzetiségek konyhája – Görögök

Magyarországra az 1950-es években kerültek ide a görögök, a polgárháború elől menekülve. Akkor körülbelül 400 család lett elhelyezve a számukra épült Beloiannisz nevű településen, amely Fejér megyében található. Azóta sokan visszamentek az anyaországba, de fiatalok maradtak itt jócskán. Ők pedig, amellett, hogy rendkívüli módon beilleszkedtek a magyar társadalomba, őrzik a görög kultúrát a konyhájukban, vallásukban.

Ebben a cikkben két recept kerül bemutatásra, amely a beloianniszi lakosságtól származik. Az egyik a mi töltött káposztánkhoz nagyon hasonlít (a képen babbal). A különbség azonban nagyobb, mint gondolnánk. A dolmades ugyanis szőlőlevélből készül, és a tölteléke is sokkal fűszeresebb. A szőlőlevél sós vízben ázik, míg fel nem használjuk. A töltelékhez darált húst és hagymát pirítunk, sóval, borssal, kaporral, petrezselyemmel és zöldhagymával ízesítjük. A rizs nyersen kerül összekeverésre az olívaolajjal és a húsos raguval. A becsomagolt szőlőlevelek tölteléke még megduzzad a főzés során. Kevés vizet és olívaolajat öntünk a batyukra, és két-három óráig főzzük. Akkor van kész, ha szép fényes az olívaolajtól, és nincs alatta víz.

A másik étel a loukoumades, amely egy fánkra hasonlító sütemény. Liszt, tej, élesztő, víz, cukor, zsiradék gyanánt pedig olaj kell a tésztájába. Ha lágy, de formázható tésztát gyúrtunk belőle, akkor kelni hagyjuk, majd kis golyókat formálunk. A golyókat bő olajban kell kisütni, majd ha süléskor kapott egy kérget, kivesszük és mázat csorgatunk rá. A mázhoz méz, víz és faháj keveréke kell, amit ecsettel kenünk a tésztagolyókra, ettől szép fényes lesz.

Ez a két recept hazánkban is ismert, népszerű, ráadásul közismerten görög. Ha nem is sokan tudják, hogy van Magyarországon egy görög falu, és több faluban pedig kis számú nemzetiségként vannak jelen, azért még érdemes figyelnünk rájuk. A görögök ugyanis táncot, gasztronómiát és kultúrát is adnak nekünk, amelyek megismerésével mi csak nyerhetünk.

Szerző: Varga Ágnes Kata

Amit a só fogyasztásáról tudni kell

Nagyon felkapott téma az egészséges táplálkozás terén a kevesebb só fogyasztása, de azért nem jó átesni a ló túloldalára. Sóra szüksége van a szervezetnek, de nem mindegy mennyire és milyenre.

Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

A szem védelmét szolgáló vitaminok

A mindennapok során számos tényező veszélyeztetheti szemeink egészségét, így a száraz, meleg levegő, a dohányfüst, a huzat és a képernyő előtti munkavégzés, sőt a stressz is. Az ártalmas külső hatásokkal szemben sokat tehetünk, ha odafigyelünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Melyek azok a vitaminok, nyomelemek, amelyek szemünk egészsége szempontjából nélkülözhetetlenek?

Jön a gofri világnapja!

Édes emlékezésre hívjuk a kedves olvasókat! Már meg sem lepődünk az abszurdabbnál abszurdabb világnapokról olvasva, de most tegyünk egy kivételt és beszéljünk arról, hogy március 25-én van a gofri világnapja!

A homoktövis fogyasztásának lehetőségei

A homoktövis névvel sokfelé találkozhatunk, nem csak gyógynövényként emlegetve, hanem ételek és italok alapanyagaként, de nézzük, hogy a belőle készült dolgokat mire használhatjuk.