A műveltséghez társított gondolatok

A műveltség kérdése igen összetett. Értelmesnek lenni nem jelent automatikusan műveltséget is. Inkább a tájékozottság, olvasottság, kulturáltság a meghatározó. Nyilván maga a fogalom megfoghatatlan, de mégis mindenki érti, miről van szó. A férfiak körében talán nagyobbra tartott tulajdonság az okosság, amely inkább egy területre irányul. Általánosan elterjedt, hogy a reáltudományok terén a férfiak, míg a humán tudományok terén a nők az erősebbek. Éppen emiatt találják olyan vonzónak az emberek, ha ez fordítva működik valakinél.

Csakhogy a műveltség megszerzése és szinten tartása, habár akárki által birtokolható, mégsem mindenki számára vonzó. Sokan úgy gondolják, egyes tudományok feleslegesek. Ebbe a körbe általában a bölcsésztudományok esnek bele, mint például a nyelvészet, irodalom, történelem, egyes idegen nyelvek tudományai. Sok vicc is születik ezekről. De valóban haszontalan mindezek ismerete?

Az, hogy mi hasznos és mi nem, személyenként eltérő. Nem kérdés, hogy a reáltudományok, mint a fizika, informatika, matematika, nem mindenki számára könnyen tanulhatóak, ahogyan nem mindenki tud verset elemezni sem. Ezért bármilyen tudományok nehézsége is relatív. De az mindenképpen biztos, hogy egyiket a másik elé helyezni, esetleg bármelyik tudományt leminősíteni nem túl bölcs dolog. Hiszen aki tanul valamit, azt nyilván azért teszi, hogy hasznosítsa. És ez a hasznosítás, történjen egy baráti beszélgetés során, egy kvíz során, munkában, egyértelműen hasznossá is teszi a megtanultakat. Persze az ember nem tudja mindig felhasználni a kapott információkat, de ha többel rendelkezik, az sohasem akkora baj, mint ha kevesebbel. Hiszen azért kapunk többféle és nagyobb mennyiségű ismeretet, hogy ne érhessen annyi váratlan helyzet minket.

A legjobb természetesen, ha az információ és ismeret megszerzésének képességét sajátítjuk el, így a memóriánk kopásával is hozzájuthatunk azokhoz. Ezért érdemes magolás helyett értve tanulni, hiszen a gondolatok mentén felfűzött információk felidézése könnyebb, mint a lexikális információké. Ha pedig fel tudjuk idézni, vissza tudjuk mondani, fel tudjuk használni, építeni tudunk rá, akkor intenzíven haladunk a műveltség irányába.

Műveltnek lenni tehát egyfajta tájékozottságot jelent több téren. Ez a tulajdonság az emberek megítélése szempontjából mindenképp fontos, és szükségességének praktikus okai is vannak. Hogy valaki milyen területen tesz könnyen szert rá, azt saját magának kell felismernie. Mások műveltségét pedig nem bírálnunk, hanem elismernünk kell.