A műveltséghez társított gondolatok
- Dátum: 2018.08.15., 08:22
- Varga Ágnes Kata
- bölcsészettudomány, elismerés, feldolgozás, gondolkodás, humán, információ, ismeret, képesség, kultúra, lexikális tudás, műveltség, reál, tájékozottság, találékonyság, tananyag, tanulás, természettudomány, tudomány
A műveltség kérdése igen összetett. Értelmesnek lenni nem jelent automatikusan műveltséget is. Inkább a tájékozottság, olvasottság, kulturáltság a meghatározó. Nyilván maga a fogalom megfoghatatlan, de mégis mindenki érti, miről van szó. A férfiak körében talán nagyobbra tartott tulajdonság az okosság, amely inkább egy területre irányul. Általánosan elterjedt, hogy a reáltudományok terén a férfiak, míg a humán tudományok terén a nők az erősebbek. Éppen emiatt találják olyan vonzónak az emberek, ha ez fordítva működik valakinél.
Csakhogy a műveltség megszerzése és szinten tartása, habár akárki által birtokolható, mégsem mindenki számára vonzó. Sokan úgy gondolják, egyes tudományok feleslegesek. Ebbe a körbe általában a bölcsésztudományok esnek bele, mint például a nyelvészet, irodalom, történelem, egyes idegen nyelvek tudományai. Sok vicc is születik ezekről. De valóban haszontalan mindezek ismerete?
Az, hogy mi hasznos és mi nem, személyenként eltérő. Nem kérdés, hogy a reáltudományok, mint a fizika, informatika, matematika, nem mindenki számára könnyen tanulhatóak, ahogyan nem mindenki tud verset elemezni sem. Ezért bármilyen tudományok nehézsége is relatív. De az mindenképpen biztos, hogy egyiket a másik elé helyezni, esetleg bármelyik tudományt leminősíteni nem túl bölcs dolog. Hiszen aki tanul valamit, azt nyilván azért teszi, hogy hasznosítsa. És ez a hasznosítás, történjen egy baráti beszélgetés során, egy kvíz során, munkában, egyértelműen hasznossá is teszi a megtanultakat. Persze az ember nem tudja mindig felhasználni a kapott információkat, de ha többel rendelkezik, az sohasem akkora baj, mint ha kevesebbel. Hiszen azért kapunk többféle és nagyobb mennyiségű ismeretet, hogy ne érhessen annyi váratlan helyzet minket.
A legjobb természetesen, ha az információ és ismeret megszerzésének képességét sajátítjuk el, így a memóriánk kopásával is hozzájuthatunk azokhoz. Ezért érdemes magolás helyett értve tanulni, hiszen a gondolatok mentén felfűzött információk felidézése könnyebb, mint a lexikális információké. Ha pedig fel tudjuk idézni, vissza tudjuk mondani, fel tudjuk használni, építeni tudunk rá, akkor intenzíven haladunk a műveltség irányába.
Műveltnek lenni tehát egyfajta tájékozottságot jelent több téren. Ez a tulajdonság az emberek megítélése szempontjából mindenképp fontos, és szükségességének praktikus okai is vannak. Hogy valaki milyen területen tesz könnyen szert rá, azt saját magának kell felismernie. Mások műveltségét pedig nem bírálnunk, hanem elismernünk kell.
Fertőtlenítő kendők – mire jó és mire nem?
A covid óta sokkal többen használnak fertőtlenítő kendőket, akár a kéz, akár egyéb felületek tisztántartására, de vajon mindenki tudja, hogy melyikkel mit szabad és mit nem szabad letörölni?
Miért lesz libabőrös a bőrünk?
Biztosan mindenki tapasztalta már, hogy hirtelen végigfut a hátán a hideg, a karján apró dudorok jelennek meg, a szőrszálai pedig az égnek merednek. Ezt nevezzük libabőrnek.
Hagyományos kínai orvoslás alapjai – mit tanít az ősi gyógyító szemlélet?
A hagyományos kínai orvoslás (HKO) több ezeréves múltra tekint vissza, és a világ egyik legismertebb természetes gyógyászati rendszere. Bár gyökerei Kínába nyúlnak vissza, ma már világszerte alkalmazzák kiegészítő terápiaként különféle panaszok enyhítésére és az egészség megőrzésének támogatására.
Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?
A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.
Nyári kertészkedés – mit ültessünk augusztusban, hogy ősszel és tavasszal is bőven teremjen?
Sokan úgy gondolják, hogy augusztusra véget ér a kerti szezon, pedig éppen ellenkezőleg: ez az egyik legfontosabb hónap a veteményesben és a díszkertben is. Bár a nyári hőség még kitart, a nappalok lassan rövidülnek, a talaj azonban továbbra is meleg, ami kiváló feltételeket biztosít számos növény csírázásához és fejlődéséhez.