Újratervezés

„Ezennel a nyárig lefogyok idényt bezárom, az újévig lefogyok idényt pedig ünnepélyesen megnyitom” - a közösségi oldalon annyira megtetszett az idézet, mikor olvastam, hogy azonnal meg is osztottam. Valahogy így érzem magam én is így ősszel. Ráadásul hiába volt az egész nyáron része a sport az életemnek, akkor a reggeli napfényes kocogások nem jelentettek gondot, sem az esti bicajozások, most azonban már sötétebbek a reggelek, gyorsabban véget érnek a nappalok, s suli után a leckeírás veszi el az időt. De akkor hogyan is kellene újra megfogni azt a motivációt?

Azt hiszem az őszi időszak is lehet kedvcsináló, mind a sportban, mind a diétában, sosem késő belevágni abba a bizonyos újévi, vagy jövő nyári formába. S mégis, hogyan is kellene elkezdeni, vagy újrakezdeni a mozgást? Azt hiszem, valahogy így: Elsőként válasszunk egy olyan mozgásformát, amit szeretünk. Aki utál futni, tornázzon, aki nem szeretne ugrálni, súlyzózzon, aki gyermekei mellett edz, vegyen egy szobabicajt az esti filmhez, aki semmit sem sportolt eddig vagy nagyobb súlyfeleslege, esetleg egészségügyi problémája van, kezdje el a mozgást tempós sétákkal. Ez a kezdet, ha ez megvan, már fél siker!

Legyünk magunkhoz türelmesek, ne akarjunk egyszerre hirtelen fejlődni, 3 km kocogás után elindulni egy félmaratonon, sem a legnehezebb súlyokkal guggolásokat végezni. A fokozatosság a fontos!

Határozzuk meg a sportra szánt időt! Ez legyen fél óra naponta, vagy negyven perc, s minden héten válasszunk ki öt napot arra, amikor elvégezhetjük a kiválasztott mozgásformát. Kereshetünk hozzá társaságot is, beiratkozhatunk aerobik vagy pilates órákra, vagy járhatunk személyi edzőhöz, ha úgy könnyebb, de megtalálhatjuk vele a saját egyedüli „én időnket” is.

Fontos hozzátennem, hogy ha csoportos órát látogatunk, vagy testépítőkkel teli konditerem mellett döntünk, soha ne érezzük magunkat kevésnek. Ne legyünk önbizalomhiányosak, ne szégyelljük az alakunkat mások előtt, az sem baj, ha keveset bírunk, a legfontosabb, hogy elkezdtük, hogy ottvagyunk, hogy megtettük az első lépést, összeszedtük a bátorságunkat, s elindultunk egy úton, ez pedig minden valamire való sportoló társunk szemében (aki valaha szintén ugyanilyen kezdő volt) dicséretes dolog. Nem szabad soha elfelejteni, hogy mindenki elkezdte valahol és csak több hónapos, esetleg több éves edzés eredményeként néznek ki most úgy, ahogy.

Ha a futás gondolatával kacérkodunk, akkor is tartsuk szem előtt a fokozatosság elvét. Jó döntés, ha kezdésnek egy kör futás után egy kört sétálunk. Később emelhetjük a lefutott távolságot, ha kellően türelmesek vagyunk és nem adjuk fel. A cipő kiválasztását gondosan végezzük, kérjük szakember segítségét. (megjegyzem: nagyon sok eladó nem szakember).

Hagyjuk a kifogásokat. Ma reggel (hajnalban) 5 órakor számtalan érvet tudtam volna felsorakoztatni, hogy ma, de csak ma miért is ne menjek el futni. Úgy éreztem mindegyik megállta volna a helyét, borult – esős reggel volt és sokkal fáradtabb voltam, mint máskor, korábban is kellett ma oviba, suliba indulni, mégis azt tettem, hogy gondolkodás nélkül elkezdtem öltözni és amikor az agyam rájött, hogy mit is csinálok, már 2 km-en túlvoltam, onnan meg már nem fordulok vissza. Valahogy így kell kezelni ezt a kifogáshalmazt. Kilépni belőle.

Edzésterv, táplálkozás, folyadékbevitel… lehet, hogy ez egy következő, komolyabb szint lenne, mégis érdemes erre alapozni. Nem koplalunk, és nem fogyókúrázunk, hanem céljainknak megfelelő változatos diétát követünk, amely megfelelő arányban tartalmaz fehérjét, szénhidrátot, zsírt, rostot és vitaminokat és eleget iszunk.

Mindenki, aki elért már sikereket a sportban, diétában, ugyanezzel az első óvatos és tétova lépéssel kezdte, mindenki megpróbálkozott néhány elrontott diétás fogással, vagy állt órákig tanácstalanul a bevásárlóközpontok diétás polcai előtt. Sokan vannak, akik számtalan kifogást tudnának felsorolni, vagy megenni azt a reggeli kakaós csigát a pékségből, mert az a legegyszerűbb. Nekik is vannak gyerekeik, járnak dolgozni, vezetnek háztartást, tanulnak, de a közös mégis az, hogy kitűztek egy célt, kitartanak mellette, s hisznek magukban.

szerző: Martinka Dia