Menü

Érzelmek kezelése

Legtöbbünknek nemcsak a szomorúság, hanem az öröm, a hála, a meglepetés kifejezése is nagyobb problémát okoz a kelleténél. Ilyenkor legtöbbször a világ felé érzett bizonytalanságunk csapdájába esünk. Vagy, ami még rosszabb, az önmagunk felé érzett bizonytalanságunkéba. Szerencsére ez fejleszthető, egyedül is, de szakemberek segítségével is.

Önállóan is, szakemberrel is egész hosszú folyamat a fejlődés. Változás soha nem jön csak úgy, egy csettintésre. Tehát az egyik legfontosabb a türelem. Ha szeretnél otthon, lépésről lépésre haladni, akkor ragadj tollat minden este! Jegyezd fel, milyen meghatározó dolgok történtek veled aznap, mit éreztél közben, és ezt hogyan fejezted ki. Táblázatszerűen is vezetheted így a napjaidat. Amikor pedig már fel tudod ismerni a saját reakcióidat, betoldhatsz egy plusz oszlopot is: ebben azt írd le, hogyan reagálnál most a helyzetre, illetve hogyan reagálhatnál másképp. Így minden esetben végig fogod gondolni, hogy hogyan tudtad kifejezni az örömödet, bánatodat, sértődöttségedet, hogyan tudtad azt magad felé közvetíteni, és mások felé kimutatni.

Ha már ez is megy, gondold végig minden nap azt is, hogy te milyen hatással voltál másokra, és ők hogyan fejezték azt ki feléd. Így nemcsak a saját reakcióidból tanulsz meg következtetéseket levonni, hanem másokéból is. Ebben a gyakorlatban az is nagyon hasznos, hogy pár lapon keresztül látod a saját fejlődési folyamatodat, azt is, ha elakadsz, azt is, ha jó úton haladsz, ami segít, hogy kijelöld magadnak azt a vonalat, ami mentén elképzeled a további napjaidat. Ha igazán bele akarsz mélyülni a dolgokba, színessel megjelölheted a magad és mások által látott kifejezésmódokat, aszerint, hogy helyes, követendő, mások számára is hasznos viselkedés-e, vagy sem.

Érzelmeket kifejezni sohasem könnyű, értelmezni őket pedig még nehezebb. De kellő akarattal megtanulhatjuk kezelni őket.

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.