Önismerettel a stressz ellen
- Dátum: 2018.09.23., 11:15
- egészség, feszült, lélek, lelki béke, önismeret, őszinte, pszichológus, stressz
Tény, hogy a lelki problémáink idővel kihathatnak testünk egészségére is, nem egy és nem kettő betegségnek lehetnek lelki eredetű okai. A mai rohanó világban talán az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembe kell néznünk, a stressz. Azonban ez nem egy egzakt dolog, ráadásul emberenként változik, hogy kinek milyen a teherbírás. Van, akinek már az is stresszforrás, hogy határidőre kell elvégezni valamit, van, aki pedig könnyen veszi a mindennapi akadályokat. Ez teljesen változó, ezen kívül pedig sokszor nem tudjuk kikerülni a stressz okát. Muszáj tehát valahogy kezelnünk a helyzetet, hiszen a későbbiekben akár tényleges egészségügyi problémáink is származhatnak abból, ha nem tesszük.
Sokan úgy gondolják, felesleges pszichológushoz járni, hacsak nem ért minket valamilyen komoly lelki trauma, aminek a feldolgozásához orvosi segítségre van szükségünk. Mások talán szégyenként élik meg, vagy azt mondják, nincs is szükségük erre. Talán így van, talán nem, de ha megkérdezünk egy pszichológust, kinek ajánlja, hogy legalább egyszer próbálja ki, azt a választ fogjuk kapni, hogy mindenkinek. A pszichológus nem oldja meg helyettünk a problémáinkat, azonban segít beszélni róluk és segít felismerni az adott helyzet megoldását.

Tulajdonképpen egy kis önismereti túrán vehetünk részt, ahol megtanuljuk saját magunknak bevallani az érzéseinket, félelmeinket és kételyeinket. Persze nem mindenki egyforma, van, akinek inkább az egyedüllét, az önálló önismeret gyakorlása segít, de egy biztos: fontos, hogy szánjunk magunkra minden nap egy kis időt, amikor kizárólag a saját belső békénkkel törődünk.
Boldog az az ember, aki önmagával őszinte. Önmagunkkal őszintének lenni nehezebb, mint ahogy első hallásra tűnik. Kimondani hangosan, hogyan érzünk és aszerint is cselekedni nem egyszerű, azonban célravezető és kifizetődő. Az önismeret viszont nem egy cél, amit ha elérünk, nincs tovább. Ez egy életen át tartó folyamat, hiszen mindig rájöhetünk magunkkal kapcsolatban újabb és újabb dolgokra. Viszont, ha a saját lelki egészségünket szem előtt tartva próbáljuk élni a mindennapjainkat, hosszú távon szívességet teszünk magunkat is és a környezetünknek is, hiszen, ha valaki stresszes és feszült, az a körülötte lévőkre is ugyan úgy kihathat és máris egy ördögi körbe kerültünk.
Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?
Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?
Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?
A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.