Önismerettel a stressz ellen
- Dátum: 2018.09.23., 11:15
- egészség, feszült, lélek, lelki béke, önismeret, őszinte, pszichológus, stressz
Tény, hogy a lelki problémáink idővel kihathatnak testünk egészségére is, nem egy és nem kettő betegségnek lehetnek lelki eredetű okai. A mai rohanó világban talán az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembe kell néznünk, a stressz. Azonban ez nem egy egzakt dolog, ráadásul emberenként változik, hogy kinek milyen a teherbírás. Van, akinek már az is stresszforrás, hogy határidőre kell elvégezni valamit, van, aki pedig könnyen veszi a mindennapi akadályokat. Ez teljesen változó, ezen kívül pedig sokszor nem tudjuk kikerülni a stressz okát. Muszáj tehát valahogy kezelnünk a helyzetet, hiszen a későbbiekben akár tényleges egészségügyi problémáink is származhatnak abból, ha nem tesszük.
Sokan úgy gondolják, felesleges pszichológushoz járni, hacsak nem ért minket valamilyen komoly lelki trauma, aminek a feldolgozásához orvosi segítségre van szükségünk. Mások talán szégyenként élik meg, vagy azt mondják, nincs is szükségük erre. Talán így van, talán nem, de ha megkérdezünk egy pszichológust, kinek ajánlja, hogy legalább egyszer próbálja ki, azt a választ fogjuk kapni, hogy mindenkinek. A pszichológus nem oldja meg helyettünk a problémáinkat, azonban segít beszélni róluk és segít felismerni az adott helyzet megoldását.

Tulajdonképpen egy kis önismereti túrán vehetünk részt, ahol megtanuljuk saját magunknak bevallani az érzéseinket, félelmeinket és kételyeinket. Persze nem mindenki egyforma, van, akinek inkább az egyedüllét, az önálló önismeret gyakorlása segít, de egy biztos: fontos, hogy szánjunk magunkra minden nap egy kis időt, amikor kizárólag a saját belső békénkkel törődünk.
Boldog az az ember, aki önmagával őszinte. Önmagunkkal őszintének lenni nehezebb, mint ahogy első hallásra tűnik. Kimondani hangosan, hogyan érzünk és aszerint is cselekedni nem egyszerű, azonban célravezető és kifizetődő. Az önismeret viszont nem egy cél, amit ha elérünk, nincs tovább. Ez egy életen át tartó folyamat, hiszen mindig rájöhetünk magunkkal kapcsolatban újabb és újabb dolgokra. Viszont, ha a saját lelki egészségünket szem előtt tartva próbáljuk élni a mindennapjainkat, hosszú távon szívességet teszünk magunkat is és a környezetünknek is, hiszen, ha valaki stresszes és feszült, az a körülötte lévőkre is ugyan úgy kihathat és máris egy ördögi körbe kerültünk.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
Szem alatti karikák, avagy mitől vagyunk pandamacik és mit tegyünk ellene
Sokan tapasztalják, hogy reggel a tükörbe nézve sötét karikákat vagy duzzanatot látnak a szemük alatt. Na, de vajon mitől és hogyan szabadulhatunk meg tőle?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.