Menü

A barátság hatása az egészségre

Ismerkedünk. Barátokat szerzünk. Életünk során számtalanszor tesszük ezt, néha tudatosan, néha kevésbé tudatosan, néha célnak tartjuk, néha pedig csak egy kellemes járuléknak a napjainkhoz. A baráti segítő közösség kialakítása evolúciós tulajdonságunk. A biztonságérzetünk jobban a helyén van, ha nagyobb közösségben vagyunk, nem csupán fizikailag, hanem lelki szinten is. Hiszen az ember, ha bajban van, a családján kívül a közelebbi barátaihoz fordul.

A barátok segítő és úgymond éltető szerepe az évezredek alatt sem múlt el, bár a fogalom kissé átalakult. Arra pedig egészen kevesen gondolnak, amikor egy baráti beszélgetésen ülnek, hogy az egészségüknek is milyen jót tesznek vele. Pedig csökkenti a depresszió kialakulásának valószínűségét. Másrészt pedig az immunrendszerünkre, csak úgy, mint a szerelem, a barátság is pozitív hatással van.

Egy baráti ölelés, érintés ugyanúgy szerotonint szabadít fel a szervezetben, mint egy szerelmes összebújás. Mivel az ember társas lény, a gyengédséget, törődést több felől is igényli. Így minél több irányból kapjuk azt, őszintén, és viszonozzuk, annál jobban érezzük magunkat. A lélek épsége pedig a test fizikai épségéhez igen nagyban hozzájárul.

Tehát ne féljünk barátkozni, megnyílni, segítséget nyújtani és kérni, törődni a barátainkkal, mert mind a mi egészségünkre, mind mások egészségére rendkívül jó hatással lehetünk így!

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.

Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe

Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.