A barátság hatása az egészségre
- Dátum: 2018.09.24., 19:08
- Varga Ágnes Kata
- barátság, béke, boldogság, család, egészség, élet, hormon, lélek, nyugalom, psziché, pszichológia, szeretet, tanács, test
Ismerkedünk. Barátokat szerzünk. Életünk során számtalanszor tesszük ezt, néha tudatosan, néha kevésbé tudatosan, néha célnak tartjuk, néha pedig csak egy kellemes járuléknak a napjainkhoz. A baráti segítő közösség kialakítása evolúciós tulajdonságunk. A biztonságérzetünk jobban a helyén van, ha nagyobb közösségben vagyunk, nem csupán fizikailag, hanem lelki szinten is. Hiszen az ember, ha bajban van, a családján kívül a közelebbi barátaihoz fordul.
A barátok segítő és úgymond éltető szerepe az évezredek alatt sem múlt el, bár a fogalom kissé átalakult. Arra pedig egészen kevesen gondolnak, amikor egy baráti beszélgetésen ülnek, hogy az egészségüknek is milyen jót tesznek vele. Pedig csökkenti a depresszió kialakulásának valószínűségét. Másrészt pedig az immunrendszerünkre, csak úgy, mint a szerelem, a barátság is pozitív hatással van.
Egy baráti ölelés, érintés ugyanúgy szerotonint szabadít fel a szervezetben, mint egy szerelmes összebújás. Mivel az ember társas lény, a gyengédséget, törődést több felől is igényli. Így minél több irányból kapjuk azt, őszintén, és viszonozzuk, annál jobban érezzük magunkat. A lélek épsége pedig a test fizikai épségéhez igen nagyban hozzájárul.
Tehát ne féljünk barátkozni, megnyílni, segítséget nyújtani és kérni, törődni a barátainkkal, mert mind a mi egészségünkre, mind mások egészségére rendkívül jó hatással lehetünk így!
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.