Az alvás létfenntartó szerepe
- Dátum: 2018.10.03., 20:54
- Udvari Fanni
- alkohol, alvás, alvászavar, betegség, depresszió, éjszaka, elalvás, reggel, szívproblémák, szomnifóbia, vércukor szint
A nyugodt pihenést gátolja a túlhajszolt, rohanó életmód, felborult bioritmus, elektronikai kütyük korlátlan használata, koffein túlfogyasztása és a nagyfokú stressz. Az alváskutatással foglalkozó független amerikai alapítvány, a National Sleep Foundation közleménye szerint a 18-64 év közötti felnőttek alvásigénye napi 7-9 óra. Legjobb lenne, hogyha a szervezetünket rászoktatnánk arra, hogy ugyanabban az időben keljünk fel és térjünk nyugovóra. Tapasztalatok alapján ez akkor működik, hogyha tudatosan építjük fel a napunkat, egyfajta időbeosztást készítünk, ami megakadályozza az éjszakán át nyúló fent létet, a végre nem hajtott feladatokból kifolyólag.
Továbbá léteznek olyan praktikák, amelyek segítenek megkönnyíteni az elalvást. Például egy sötét, csendes, kiszellőztetett szoba, rendszeres testmozgás, kényelmes matrac, koffein és az alkohol kerülése. Ennek kapcsán a fáradság hasonló tüneteket vált ki, mint az alkohol. A 17 órán át tartó ébrenlét olyan hatással van a szervezetre, mintha a véralkoholszintünk 0,05 %-os értékű lenne. Sajnálatos módon a figyelemzavar, a reakció csökkenése ezáltal ugyanúgy okozhat baleseteket, mint az ittas állapot.
Alvásszakaszokról
Egy átlagos 8 órás alvás alatt 4-5 különböző REM-periódus található meg, amely az ébrenlét és az alvás közötti állapotot jelenti, ami az öregedés folyamatával csökken. Közelmúltig abban a tudatban éltünk, hogy csak az alvás REM stádiumában álmodunk, azonban ezek a non-REM (a legmélyebb állapot) során is gyakoriak. Hajlamosabbak vagyunk azokat az álmokat jobban felidézni, melyeket a felületes szakaszban éltük át. Érdekesség, hogy amikor a delfinek alszanak, az agyuk is ébren van, hogy emlékeztesse őket a levegővételre.
Mi az a szomnifóbia?
Más néven alvástól való rettegést jelent, amely pszichológiai problémákra vezethető vissza. Azoknál az egyéneknél gyakoribb a kialakulása, akik traumatikus élményt éltek át alvásból felébredve. Tünetei: gyors légzés, pánikfélelem kialakulása, zavarodott viselkedés. A probléma gyökere lélektani eredetű, ezért tanácsos szakemberhez fordulni, aki segít leküzdeni a szorongásos állapotot.
A sokáig fent lét következményei:
1. Depresszió - Az, aki rendszertelenül él, megvonja magától az alvás örömét, nagyobb eséllyel kerül lehangolt állapotba, függetlenül kortól, nemtől.
2. Káros étkezési szokások - Kutatások megdöbbentő eredményt mutattak ki. Azok, akik hajnali 4-kor feküdtek le plusz 1 kilót magukra szedtek 5 nap alatt, a 10-kor ágyba kerülőkkel ellentétben.
3. Szívproblémák - Minden óra, amivel eltolod az alvásod, 11 százalékkal növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
4. Magas Vércukorszint - Akik „éjszakai bagolyként” definiálták magukat sokkal többen szenvedtek cukorbetegséghez köthető problémákkal, mint a korán kelő társaik.
5. Betegségre fogékonyabb leszel - Az immunrendszert az alváshiány legyengíti, ezért nagy esély van arra, hogy elkapd a vírusos fertőzéseket.
A tét tehát nagy. Fontos, hogy kellően odafigyeljünk egészségünkre, pihenjünk eleget a formába lendülés érdekében!
szerző: Udvari Fanni
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.