Az alvás létfenntartó szerepe
- Dátum: 2018.10.03., 20:54
- Udvari Fanni
- alkohol, alvás, alvászavar, betegség, depresszió, éjszaka, elalvás, reggel, szívproblémák, szomnifóbia, vércukor szint
A nyugodt pihenést gátolja a túlhajszolt, rohanó életmód, felborult bioritmus, elektronikai kütyük korlátlan használata, koffein túlfogyasztása és a nagyfokú stressz. Az alváskutatással foglalkozó független amerikai alapítvány, a National Sleep Foundation közleménye szerint a 18-64 év közötti felnőttek alvásigénye napi 7-9 óra. Legjobb lenne, hogyha a szervezetünket rászoktatnánk arra, hogy ugyanabban az időben keljünk fel és térjünk nyugovóra. Tapasztalatok alapján ez akkor működik, hogyha tudatosan építjük fel a napunkat, egyfajta időbeosztást készítünk, ami megakadályozza az éjszakán át nyúló fent létet, a végre nem hajtott feladatokból kifolyólag.
Továbbá léteznek olyan praktikák, amelyek segítenek megkönnyíteni az elalvást. Például egy sötét, csendes, kiszellőztetett szoba, rendszeres testmozgás, kényelmes matrac, koffein és az alkohol kerülése. Ennek kapcsán a fáradság hasonló tüneteket vált ki, mint az alkohol. A 17 órán át tartó ébrenlét olyan hatással van a szervezetre, mintha a véralkoholszintünk 0,05 %-os értékű lenne. Sajnálatos módon a figyelemzavar, a reakció csökkenése ezáltal ugyanúgy okozhat baleseteket, mint az ittas állapot.
Alvásszakaszokról
Egy átlagos 8 órás alvás alatt 4-5 különböző REM-periódus található meg, amely az ébrenlét és az alvás közötti állapotot jelenti, ami az öregedés folyamatával csökken. Közelmúltig abban a tudatban éltünk, hogy csak az alvás REM stádiumában álmodunk, azonban ezek a non-REM (a legmélyebb állapot) során is gyakoriak. Hajlamosabbak vagyunk azokat az álmokat jobban felidézni, melyeket a felületes szakaszban éltük át. Érdekesség, hogy amikor a delfinek alszanak, az agyuk is ébren van, hogy emlékeztesse őket a levegővételre.
Mi az a szomnifóbia?
Más néven alvástól való rettegést jelent, amely pszichológiai problémákra vezethető vissza. Azoknál az egyéneknél gyakoribb a kialakulása, akik traumatikus élményt éltek át alvásból felébredve. Tünetei: gyors légzés, pánikfélelem kialakulása, zavarodott viselkedés. A probléma gyökere lélektani eredetű, ezért tanácsos szakemberhez fordulni, aki segít leküzdeni a szorongásos állapotot.
A sokáig fent lét következményei:
1. Depresszió - Az, aki rendszertelenül él, megvonja magától az alvás örömét, nagyobb eséllyel kerül lehangolt állapotba, függetlenül kortól, nemtől.
2. Káros étkezési szokások - Kutatások megdöbbentő eredményt mutattak ki. Azok, akik hajnali 4-kor feküdtek le plusz 1 kilót magukra szedtek 5 nap alatt, a 10-kor ágyba kerülőkkel ellentétben.
3. Szívproblémák - Minden óra, amivel eltolod az alvásod, 11 százalékkal növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
4. Magas Vércukorszint - Akik „éjszakai bagolyként” definiálták magukat sokkal többen szenvedtek cukorbetegséghez köthető problémákkal, mint a korán kelő társaik.
5. Betegségre fogékonyabb leszel - Az immunrendszert az alváshiány legyengíti, ezért nagy esély van arra, hogy elkapd a vírusos fertőzéseket.
A tét tehát nagy. Fontos, hogy kellően odafigyeljünk egészségünkre, pihenjünk eleget a formába lendülés érdekében!
szerző: Udvari Fanni
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.