A sírás jótékony hatásai
- Dátum: 2018.10.10., 15:53
- Varga Ágnes Kata
- bánat, düh, egészség, érzelem, fáradtság, feszültség, gyengeség, harag, hatás, hiedelem, hormon, kifejezés, lélek, meglepetés, méreganyag, negatív, öröm, pozitív, pszichológia, sírás, stressz, szennyeződés, szervezet, test, tévhit, tisztít
Kétségtelenül a sírás az egyik legérthetőbb és egyben legérthetetlenebb emberi viselkedésforma, amelyen keresztül sok mindent kifejezhetünk. Az öröm és a bánat a két legáltalánosabb érzelem, mely a könnyeken keresztül nyilvánul meg, de még ez is sok mindent rejt magában. És még nem is beszéltünk a meglepetésről, a haragról, a fáradtságról, amely érzelmek szintén könnyen sírásba torkollhatnak.
Sírás közben nagyon sok stressztől megszabadulunk. Ezért van az, hogy sokan akkor sírnak, amikor nagyon dühösek. Ez a rengeteg stressz nem tud másképp távozni, márpedig a szervezet szeretne megszabadulni tőle, ugyanis rendkívül kártékony hatású az egészségre. Így ezen a módon könnyít magán a szervezetünk.
A sírás tehát amellett, hogy lelki szempontból nagyon jó hatással van ránk, testünk egészségének is nagyon jót tesz. Nemcsak a hormonok egyensúlyáért felel, hanem sok méreganyag is távozik vele együtt. Régen úgy tartották, hogy a testünk méregtelenítő mechanizmusa történik a síráson keresztül, ezért a síró ember épp egy tisztulási, gyógyulási folyamaton megy keresztül. Persze ez nem igaz abban a formában, ahogy régen képzelték, de az alapgondolatnak van igazságtartalma.

Az arcunk tisztítása is köszönhető a könnyeknek. Ugyanis a könny magához vonzza a szennyeződéseket, a festéket, port. Tehát amit mi úgy látunk, hogy a könny elmossa a sminket, annak valójában van egy pozitív oldala is.
Tehát a sírás se nem szégyen, se nem ártalmas. Bár sok hiedelem fűződik hozzá, amelyek nagy része nem igaz, és sok olyan is, amelynek van igazságalapja, mégis a legtöbbször helytelenül mondunk véleményt a sírásról. Ugyanis nem gyengeségről van szó, hanem a testünk reakciójáról az egyes helyzetekre, érzelmi változásokra.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.