Menü

Hagyd magad aludni!

Létezik egy hormonunk, melyet melatoninnak hívnak, ez az alvási ciklust irányító hormon. A melatonint a hosszú élet titkának is nevezik, ugyanis az egyik legfontosabb hormon: ha kevesebb termelődik belőle, akkor romlik az immunrendszer, borul az alvásciklus, könnyebben elhízunk. Abban a rohanó világban pedig, amiben élünk, abszolút nem az alvás szerepel az első helyen a fontossági sorrendben. Pedig alapvető dolog, létszükséglet, az egészséges életünk alapja.

A jó minőségű és megfelelő mennyiségű alvás ugyanolyan fontos az egészséghez, mint a rendszeres mozgás és az egészséges táplálkozás. A melatonin az erős immunrendszer és a hosszú élet hormonja. Éjszaka, sötétben, alvás közben keletkezik, ezért a „sötétség hormonjá”-nak is nevezik, így, ha keveset alszunk, éjjel sokáig fent vagyunk, nem pihenünk eleget (pláne a fiatalok, akiknek sok alvásra van szükségük, igényük), akkor kevesebb hormon választódik ki a szervezetünkben, ez pedig kihat az immunrendszerünkre, az idegrendszerünkre, hízni kezdünk, de más egyéb egészségügyi következményekkel is számolhatunk. Sajnos termelődése szervezetünkben már a serdülőkor tájékán csökkenni kezd, míg azután az életkor előrehaladtával csökkenni kezd, majd szinte teljesen megszűnik.

Néhány étellel azonban segíthetünk az elalvási szokásainkon, néhány élelmiszer befolyásolhatja a pihenésünket és ezáltal a melantonin termelődését. Lássuk!

Egyél banánt! Ha rendszeresen fogyasztod, fokozhatod a szervezetedben a melatonin termelődését. Plusz egy szavazat a részemről erre az édes gyümölcsre, hiszen sok más jótékony hatása mellett most már akkor ezt is tudom róla.

Keverd a zabkásádhoz, vagy készíts turmixot!

Céklalé! A cékla nemcsak a szervezet folsav- és vasszintjét növeli meg, hanem a melatonin termelődését is fokozza. Igyál céklalevet, vagy egyél céklát, a vizeleted színétől pedig ne ijedj meg. (tapasztalat)

A zabról ódákat szoktam zengeni. Régóta tudom, hogy az egyik legszuperebb élelmiszer. Most már arra is fény derült, hogy a melantonin szempontjából is érdemes fogyasztani belőle, például reggelre egy zabkását.

A nyers paradicsomra is hasonlót olvastam, segíti az éjszakai pihenést, csak úgy, mint a gyömbér, mely az immunrendszert erősíti, illetve a trópusi gyümölcsök áldásos hatását is megemlíthetjük, természetesen nem cukrozott ananászkonzerv formájában.

Összefoglalva tehát a melantonin hormon termelődését segíthetjük mostantól a fent említett ételekkel, szabadban, különösen nappali fényben, napfényben történő tartózkodással, mozgással, több sporttal, kevesebb alkohol-, és koffeinfogyasztással, s a sötétedés ciklusához alkalmazkodva, kicsit korábbi lefekvéssel, ezáltal több pihenéssel. Arról nem is beszélve, hogy aki éjjel jól alszik, az másnap is jobban érzi magát!

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.