Menü

Hogyan működik az immunrendszer – 1.rész

A Hajráegészség oldal nevéhez hűen a következő hetekben az immunrendszer működéséről szóló cikksorozattal készül.

Nem kell ahhoz biológusnak lenni, hogy tudjuk, milyen fontos szerepet tölt be az immunrendszer testünk egészségének fenntartása érdekében. De vajon tudjuk-e, mennyire összetett ez a rendszer, kik a résztvevői, hogyan kommunikálnak egymással, és miképpen végzik szünet nélkül állandó feladataikat? A következő időszakban ebbe nyerhetünk mélyebb betekintést.

Az immunrendszer elengedhetetlen a túlélésünkhöz. Nélküle a testünk nyitott felületet biztosítana a baktériumoknak, vírusoknak, parazitáknak. Az immunrendszer munkája révén maradunk egészségesek, miközben kórokozók tengerén úszunk át a világban. A sejteknek és szöveteknek ez a hatalmas hálózata állandóan nézi, van-e betolakodó a közelben, s ha egyszer kiszúrják őket, komplex támadást indítanak.

Az immunrendszer az egész szervezetet körülöleli, és sok sejttípust, szervet, fehérjét és szövetet foglal magába. Meg tudja különböztetni a test saját szöveteit az idegen szövetektől. Felismeri a halott, illetve hibás sejteket, és eltávolítja őket a szervezetből. Ha az immunrendszer találkozik egy kórokozóval, például egy baktériummal, ez a találkozás beindítja az immunválaszt. Később arról is szó lesz, ez hogyan működik, de ehhez először meg kell ismerkednünk az immunrendszer néhány főszereplőjével.

Fehérvérsejtek

A fehérvérsejteket is nevezik leukocitáknak. Ők a vérerekben és a nyirokerekben keringenek. Folyamatos szolgálatot töltenek be, állandóan a betolakodókat keresik. Ha találkoznak az ellenséggel, osztódni kezdenek, és jeleket küldenek más sejttípusoknak is, akik részt vesznek az immunválasz kialakításában, hogy tegyék ugyanezt.

A fehérvérsejtek tárolása a testben különböző helyeken történik:

a csecsemőmirigyben (a tüdők és a nyak alatt elhelyezkedő mirigy)

a lépben (a vér szűrésében vesz részt)

a csontvelőben (a csontok közepén helyezkedik el, vörösvértesteket is termel)

a nyirokcsomókban (apró mirigyek, amelyek az egész testben megtalálhatóak, és nyirokerek kötik össze őket egymással)

A leukocitáknak két fő típusa létezik, a fagociták és a limfociták.

A fagociták azok a sejtek, akik körülveszik, bekebelezik, és gyakorlatilag megeszik a kórokozót. Hogy fokozzuk a helyzetet, eláruljuk, hogy még a fagocitáknak is számos fajtája létezik:

Neutrofil granulociták: a fagociták legközönségesebb típusa.

Monociták: mind közül a legnagyobb fagocita!

Makrofágok: a járőrözésben vesznek részt, valamint eltávolítják a haldokló vagy már elhalt sejteket.

Hízósejtek: széleskörű szereppel bírnak, például a sebgyógyulásban segítenek.

A limfociták segítik a szervezetet, hogy az emlékezzen a korábbi betolakodókra, és felismerje őket, ha újbóli támadás céljával térnének vissza. A limfociták a csontvelőben keletkeznek. Néhányan helyben maradnak, mások úgynevezett B-limfocitákká vagy másnéven B-sejtekké fejlődnek, megint mások pedig a csecsemőmirigybe vándorolnak, és T-limfocitákká (T-sejtekké) alakulnak. Az említett két sejttípus is különféle szerepeket tölt be az immunrendszer működése során.

A B-limfociták a kórokozók ellen felhasználható ellenanyagokat termelnek, és segítenek a T-limfociták riasztásában. A T-limfociták pusztítják el a betolakodót, és riasztják a leukocitákat, akiknek bizonyos típusai a halott sejtek eltávolításában vesznek részt, mások a sebgyógyulást segítik elő.

Első nekifutásra ennyi talán elég is volt. A következő héten arról lesz szó, hogyan is alakul ki tulajdonképpen a szervezet immunválasza.

Forrás: www.medicalnewstoday.com

Légzőgyakorlatok, amelyek nyugtató hatásúak

A stresszfaktorokat nem tudjuk elűzni,, azon azonban dolgozhatunk, hogy kezelni tudjuk saját érzelmeinket, illetve mérsékeljük a feszültséget. Nagyszerű és könnyen elsajátítható stresszkezelő módszer például a légzőgyakorlat, amelyből számtalan változat ismert, így tényleg mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelő típust. Az alábbiakban a Women's Health gyűjtése alapján ismertetünk néhányat, és mindenkit arra biztatnánk, hogy kísérletezzen bátran - mentális és lelki egészsége érdekében megéri.

Ganglion– dudor az ízületeken

Sokszor érezhetünk ízületeinknél fájdalmat, egy-egy mozdulat is nehezünkre eshet, de van úgy, hogy már nem csak fájdalom, hanem fizikai jel is látható, ez pedig utalhat ganglion cisztára.

Napégés – így kezeld

Már nem csak nyáron jelentenek gondot a napsugárzás okozta bőrproblémák, a napégés lehet enyhe, de lehet súlyos is. Adunk pár tippet, hogyan kezeld, ha bőrödnek túl sok volt a napból.

A torokfájás okai

A torokfájásnak számos, rendkívül szerteágazó oka lehet, és nem árt tudni, hogy a torokfájás nem önálló betegség, hanem egy tünet. A panaszt okozó betegségtől függően változhat a fájdalom jellege szerint: gombócérzés, viszketés jelentkezhet és lehet fájdalmas a nyelés is. Az intenzitását tekintve is változatos lehet, az egyszerű kellemetlenségtől a súlyos, alig elviselhetőig változhat.

Az ínhüvelygyulladásról

Az ínhüvelygyulladás (tenosynovitis) világszerte emberek millióit érintő fájdalmas és hátráltató mozgásszervi betegség, ami a test különböző részein jelentkezhet. Leggyakrabban a csuklók, az ujjak inai, valamint az Achilles-ín érintett.