Hogyan működik az immunrendszer – 1.rész
- Dátum: 2018.10.25., 21:22
- www.medicalnewstoday.com
- biológia, egészség, immunrendszer, immunválasz, rendszer, sejt, szervezet, szövet, tudomány
A Hajráegészség oldal nevéhez hűen a következő hetekben az immunrendszer működéséről szóló cikksorozattal készül.
Nem kell ahhoz biológusnak lenni, hogy tudjuk, milyen fontos szerepet tölt be az immunrendszer testünk egészségének fenntartása érdekében. De vajon tudjuk-e, mennyire összetett ez a rendszer, kik a résztvevői, hogyan kommunikálnak egymással, és miképpen végzik szünet nélkül állandó feladataikat? A következő időszakban ebbe nyerhetünk mélyebb betekintést.
Az immunrendszer elengedhetetlen a túlélésünkhöz. Nélküle a testünk nyitott felületet biztosítana a baktériumoknak, vírusoknak, parazitáknak. Az immunrendszer munkája révén maradunk egészségesek, miközben kórokozók tengerén úszunk át a világban. A sejteknek és szöveteknek ez a hatalmas hálózata állandóan nézi, van-e betolakodó a közelben, s ha egyszer kiszúrják őket, komplex támadást indítanak.
Az immunrendszer az egész szervezetet körülöleli, és sok sejttípust, szervet, fehérjét és szövetet foglal magába. Meg tudja különböztetni a test saját szöveteit az idegen szövetektől. Felismeri a halott, illetve hibás sejteket, és eltávolítja őket a szervezetből. Ha az immunrendszer találkozik egy kórokozóval, például egy baktériummal, ez a találkozás beindítja az immunválaszt. Később arról is szó lesz, ez hogyan működik, de ehhez először meg kell ismerkednünk az immunrendszer néhány főszereplőjével.
Fehérvérsejtek
A fehérvérsejteket is nevezik leukocitáknak. Ők a vérerekben és a nyirokerekben keringenek. Folyamatos szolgálatot töltenek be, állandóan a betolakodókat keresik. Ha találkoznak az ellenséggel, osztódni kezdenek, és jeleket küldenek más sejttípusoknak is, akik részt vesznek az immunválasz kialakításában, hogy tegyék ugyanezt.
A fehérvérsejtek tárolása a testben különböző helyeken történik:
a csecsemőmirigyben (a tüdők és a nyak alatt elhelyezkedő mirigy)
a lépben (a vér szűrésében vesz részt)
a csontvelőben (a csontok közepén helyezkedik el, vörösvértesteket is termel)
a nyirokcsomókban (apró mirigyek, amelyek az egész testben megtalálhatóak, és nyirokerek kötik össze őket egymással)
A leukocitáknak két fő típusa létezik, a fagociták és a limfociták.
A fagociták azok a sejtek, akik körülveszik, bekebelezik, és gyakorlatilag megeszik a kórokozót. Hogy fokozzuk a helyzetet, eláruljuk, hogy még a fagocitáknak is számos fajtája létezik:
Neutrofil granulociták: a fagociták legközönségesebb típusa.
Monociták: mind közül a legnagyobb fagocita!
Makrofágok: a járőrözésben vesznek részt, valamint eltávolítják a haldokló vagy már elhalt sejteket.
Hízósejtek: széleskörű szereppel bírnak, például a sebgyógyulásban segítenek.
A limfociták segítik a szervezetet, hogy az emlékezzen a korábbi betolakodókra, és felismerje őket, ha újbóli támadás céljával térnének vissza. A limfociták a csontvelőben keletkeznek. Néhányan helyben maradnak, mások úgynevezett B-limfocitákká vagy másnéven B-sejtekké fejlődnek, megint mások pedig a csecsemőmirigybe vándorolnak, és T-limfocitákká (T-sejtekké) alakulnak. Az említett két sejttípus is különféle szerepeket tölt be az immunrendszer működése során.
A B-limfociták a kórokozók ellen felhasználható ellenanyagokat termelnek, és segítenek a T-limfociták riasztásában. A T-limfociták pusztítják el a betolakodót, és riasztják a leukocitákat, akiknek bizonyos típusai a halott sejtek eltávolításában vesznek részt, mások a sebgyógyulást segítik elő.
Első nekifutásra ennyi talán elég is volt. A következő héten arról lesz szó, hogyan is alakul ki tulajdonképpen a szervezet immunválasza.
Forrás: www.medicalnewstoday.com
Miért szárad ki télen az ajkunk?
A hideg hónapokban az ajkak különösen érzékennyé válnak, hiszen a vékony bőrfelület nem tudja megvédeni magát a szél, a hideg és a száraz levegő ellen. A cserepesedés, a húzódó érzés és a repedezés ilyenkor szinte mindennapos probléma lehet, de néhány egyszerű módszerrel sokat tehetünk a megelőzésért. A megfelelő hidratálás és a tudatos ajakápolás segíthet visszaadni az ajkak természetes puhaságát a téli időszakban is.
Természetes gyógymódok alkalmazása a szem egészségéért
A szemünk folyamatosan ki van téve a környezeti ártalmaknak, a digitális eszközök képernyőjének kék fényének, és a mindennapi fáradtságnak. Míg a modern orvostudomány fejlett megoldásokat kínál a súlyos látásproblémákra, számos enyhe, átmeneti panasz (például szárazság, irritáció, fáradtság) esetén a természetes gyógymódok hatékony és kíméletes kiegészítő terápiát jelenthetnek. Ezek az évszázados praktikák a gyógynövények gyulladáscsökkentő és nyugtató tulajdonságait aknázzák ki.
Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld
Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.
Miért fordul egyre több sportoló a jógához?
A modern sport világában egyre több profi és amatőr sportoló fedezi fel a jóga sokoldalú előnyeit. Bár korábban gyakran csak kiegészítő mozgásformaként tekintettek rá, mára bizonyított, hogy a jóga olyan fizikai és mentális támogatást nyújt, amely közvetlenül hozzájárul a teljesítmény növeléséhez, a regeneráció gyorsításához és a sérülések megelőzéséhez.