Menü

Amivel idegesítjük a pasikat

Elsőre úgy hangzik, mintha tippeket szeretnék adni, de nyugalom férfiak, erről most szó sincs! ( ezt majd egy másik cikkben...) Mi nők gyakran azt gondoljuk, hogy a párunkat a plusz kilóinkkal, narancsbőrünkkel, smink nélküli arcunkkal idegesítjük, pedig valójában egészen más dolgokkal, tulajdonságokkal akasztjuk ki őket. Vajon mivel lehet őket az őrületbe kergetni?

Valószínű egyik ezeknek a szokásoknak a lelkizés. Ők az egyszerű beszédből értenek, a körülírás, virágnyelven történő és számukra homályos megfogalmazás nem vezet sehova. Jobb, ha a nyílt, egyszerű és egyenes kommunikációra törekszünk. Lehetőleg röviden és lényegre törően.

Idegesítő szokás, ha túl hosszan készülődünk, öltözünk, sminkelünk, frizurázunk (aztán átöltözünk és újra kezdjük az egészet) míg a párunk két perc alatt letusol, felkapja a ruháját és már indulásra kész. Mondjuk sürgetni egy nőt szépítkezés közben szerintem eleve nagy öngól, mert attól csak még idegesebb, s bizonytalanabb lesz, az pedig senkinek nem tesz jót, de ehhez nem fűzök különösebb kommentet, jó munkához idő kell, ha jól akarunk kinézni, akkor azt meg kell tervezni. Amúgy meg nálunk fordítva van. Én általában felöltöztetek két gyereket, jómagam is elkészülök és még én várok a férjemre az ajtóban tíz percet. Becsszó így szokott történni!

A féltékenykedés is listavezető. Van az a fajta féltékenység, ami még belefér, s még hízelgő is lehet, de van az, ami már túlmegy egy határon és akár a kapcsolat is rámehet. Fogadd el, hogy megnézi a szép nőket és kész, ez a normális, mert férfi, azonban ha magaddal elégedett vagy, akkor a zöldszemű szörny nem állhat közétek.

Önmarcangolás. Micsoda csúnya szó. Volt egy ismerős pár a baráti társaságunkban, ahol a férfit rettenetesen zavarta, hogy a párja folyton magát kritizálja. Már minket is zavart. Rendben van, hogy a legjobbat szeretnénk kihozni magunkból, diétázunk, sportolunk, maximalisták vagyunk, de ha folyamatosan elégedetlenkedünk magunkkal, akkor előbb-utóbb idegesíteni fogjuk vele a párunkat és a környezetünket. Az igazság az, hogy neki te vagy a legszebb, ezért választott téged, s feleslegesen és tévesen gondolod azt, hogy sok változtatásra szorulnál.

Az sem szép tulajdonság, ha másokat kritizálunk folyton, a pasik nem szeretik a pletykás, utálatos nőket, ezt érdemes szem előtt tartani. Ezután pedig jön máris egy klasszikus idegesítő tevékenységünk: az állandó telefonálgatás. Szerintem attól egy idő után mindenki megőrül, ha a párjuk folyamatosan hívogatja őket. Pláne, hogy nem akarunk semmi fontosat mondani, az esetek nagy részében lényegtelen dolgokkal zaklatjuk őket. (megjegyzem ez néha fordítva is így működik...)

Exek emlegetése. Nyilván azért "ex", mert már elmúlt, nem kell versenyezni velük, de hozzátartozik a párunk múltjához. Az "ex" a múltja, mi pedig a jövője. Ezt azért nem árt a fejünkben tisztába tenni.

Anyósok. Nos erről nem nyitok vitát, erre a témára nem tudok pontot, vagy javaslatot tenni. Az anyós viccek se véletlenek. Nálunk meg át tud jönni papucsban amúgy, szóval fokozott a helyzet. Hagyjuk.

Az idegesítő szokások témában végezetül eszembe jutott egy mondás: "Egy nőnek két fontos szerepe van a férfi életében: Nyugtassa, amikor ideges és idegesítse, amikor nyugodt." Hát erről van szó.

A megalkuvás lélektana

Bonyolult rendszerünk számtalan önvédelmi mechanizmust alkot magának, s ezek a mechanizmusok könnyen alakulnak át szokássá. A megalkuvás is egy olyan cselekedet, amelyet annál könnyebben teszünk meg, minél többször van rá szükség.

Az érzelmi megcsalásról

Hol a határ a férfi és nő közötti szoros barátság és az érzelmi megcsalás között? Nehéz megmondani, éppen ezért gyakran maga a megcsaló fél sincs tisztában vele, hogy viselkedésével a párkapcsolatát veszélyezteti.

Verbális bántalmazás: semmiség vagy bűncselekmény?

Mit tehetünk abban az esetben, ha úgy érezzük verbális bántalmazás áldozatai vagyunk? Egyáltalán mi számít bántalmazásnak? És mi a következménye annak, ha valaki visszaél a törvény korlátozó erejével?

Kirakat-kapcsolatok, avagy amikor csak „jól néznek ki egymás mellett”

A 21. század az újdonságok százada, azonban vannak dolgok, amelyek nem változnak. A házasságok és párkapcsolatok motivációi általában érzelmi alapúak, de előfordul nagyon sok olyan is, amelyet külső tényező indít.

Hasonló személyiségek: ellenségek vagy legjobb barátok?

Az ellentétek vonzzák egymást, a hasonlóak pedig taszítják? Vagy erre nincs analógia? Kikkel könnyebb jó viszonyt ápolni: akik ránk hasonlítanak, vagy akik különböznek?