Menü

Előrelépés a szülés utáni depresszió kezelésében

A legfrissebb tanulmányokból derült ki, hogy a szülés utáni depresszió inkább a fiúgyermeknek életet adó nőket érinti. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, hiszen a szakemberek így a kezelésre is jobban fel tudnak készülni. A kutatási eredményekből arra derült fény, hogy azok a nők, akik fiút szültek, 71-79 %-kal nagyobb valószínűséggel szenvedtek a szülés utáni depresszió kellemetlenségeitől. A szülés során fellépő komplikációk pedig körülbelül a kétszeresére emelték a depresszió kialakulásának kockázatát azokhoz az esetekhez képest, amelyekben a szülés komplikációmentesen zajlott.

Ami viszont meglepő lehet, kiderült az is, hogy ha valaki korábban depresszióra való hajlamot mutatott, és így léptek fel nála komplikációk szülés közben, a posztnatális depresszió sokkal kevesebb esetben alakult ki. A kutatók a jelenséget azzal magyarázzák, hogy számukra a segítség már eleve jelen volt, hiszen számítottak arra, hogy a betegség megjelenhet.

A tanulmány legfontosabb pontja mégis az, hogy minél több információt tudunk meg minél hamarabb, annál jobban fel lehet készülni a segítségnyújtásra. A szülés utáni depresszió tízből egy nőt érint, és számos megjelenési formája van: szomorúság, szorongás, energiahiány, csökkent koncentrációképesség, a babához való kötődés hiánya, emberekkel való kapcsolat kerülése, nyugtalanság. Szerencsére ez egy olyan állapot, amelyet akár el is kerülhetünk, ha tudjuk, hogy a magas rizikófaktorú csoportba tartozunk, és időben segítséget kérünk, kapunk.

Annak felismerése, hogy a szülés során fellépő komplikációk és a fiúgyermek születése növeli bizonyos nők esetében a depresszió kialakulásának kockázatát, jelentősen megkönnyítheti az orvosok munkáját, hiszen tudják, kik azok, akik előnyt kovácsolhatnak a további támogatásból.

Maga a tanulmány azon alapult, hogy korábban már bebizonyították, létező kapcsolat van a depressziós tünetek megjelenése és a gyulladásos immunválasz megjelenése között. Az pedig köztudott, hogy a fiúgyermekkel való terhesség, illetve a szülés során fellépő komplikációk is növelik a gyulladás kialakulását, de e két paraméter posztnatális depresszióhoz való kapcsolódása eddig nem volt ismert. A kutatók azt remélik, a kapcsolat felfedezésével a jövőben újabb rizikófaktorok feltárását segíthetik.

Egyelőre azonban az újonnan felfedezett két rizikófaktor fontosságát hangsúlyozzák, hiszen ezek könnyen meghatározhatóak, és ha ezeket tudatosan használják, az egészségügyi szakemberek maximális felkészültségével megelőzhető a szülés utáni depresszió kialakulása.

www.iflscience.com

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.