Menü

Előrelépés a szülés utáni depresszió kezelésében

A legfrissebb tanulmányokból derült ki, hogy a szülés utáni depresszió inkább a fiúgyermeknek életet adó nőket érinti. Ez azonban nem feltétlenül rossz hír, hiszen a szakemberek így a kezelésre is jobban fel tudnak készülni. A kutatási eredményekből arra derült fény, hogy azok a nők, akik fiút szültek, 71-79 %-kal nagyobb valószínűséggel szenvedtek a szülés utáni depresszió kellemetlenségeitől. A szülés során fellépő komplikációk pedig körülbelül a kétszeresére emelték a depresszió kialakulásának kockázatát azokhoz az esetekhez képest, amelyekben a szülés komplikációmentesen zajlott.

Ami viszont meglepő lehet, kiderült az is, hogy ha valaki korábban depresszióra való hajlamot mutatott, és így léptek fel nála komplikációk szülés közben, a posztnatális depresszió sokkal kevesebb esetben alakult ki. A kutatók a jelenséget azzal magyarázzák, hogy számukra a segítség már eleve jelen volt, hiszen számítottak arra, hogy a betegség megjelenhet.

A tanulmány legfontosabb pontja mégis az, hogy minél több információt tudunk meg minél hamarabb, annál jobban fel lehet készülni a segítségnyújtásra. A szülés utáni depresszió tízből egy nőt érint, és számos megjelenési formája van: szomorúság, szorongás, energiahiány, csökkent koncentrációképesség, a babához való kötődés hiánya, emberekkel való kapcsolat kerülése, nyugtalanság. Szerencsére ez egy olyan állapot, amelyet akár el is kerülhetünk, ha tudjuk, hogy a magas rizikófaktorú csoportba tartozunk, és időben segítséget kérünk, kapunk.

Annak felismerése, hogy a szülés során fellépő komplikációk és a fiúgyermek születése növeli bizonyos nők esetében a depresszió kialakulásának kockázatát, jelentősen megkönnyítheti az orvosok munkáját, hiszen tudják, kik azok, akik előnyt kovácsolhatnak a további támogatásból.

Maga a tanulmány azon alapult, hogy korábban már bebizonyították, létező kapcsolat van a depressziós tünetek megjelenése és a gyulladásos immunválasz megjelenése között. Az pedig köztudott, hogy a fiúgyermekkel való terhesség, illetve a szülés során fellépő komplikációk is növelik a gyulladás kialakulását, de e két paraméter posztnatális depresszióhoz való kapcsolódása eddig nem volt ismert. A kutatók azt remélik, a kapcsolat felfedezésével a jövőben újabb rizikófaktorok feltárását segíthetik.

Egyelőre azonban az újonnan felfedezett két rizikófaktor fontosságát hangsúlyozzák, hiszen ezek könnyen meghatározhatóak, és ha ezeket tudatosan használják, az egészségügyi szakemberek maximális felkészültségével megelőzhető a szülés utáni depresszió kialakulása.

www.iflscience.com

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?