Menü

Perifériás befolyásolás

A felismerés nem olyan bonyolult. Aki ismeri saját magát, ismeri az emberi természetet, az könnyen kiszűri a befolyásolást. De mi van akkor, ha nem szavakon, hanem érzelmeken keresztül próbálnak meg irányítani minket?

Ezt olykor nehezebb kiszűrni, de vannak sémák, amelyek ebben az esetben is alkalmazhatóak. Reklámcégek, marketingesek, eladók szeretik olykor ugyanazokat a módszereket használni. Minden korosztálynak, társadalmi csoportnak megvan a maga „nyelve”, amelyen érdemes hozzá szólni. És nem is olyan nehéz ezeket a nyelveket megtalálni. Mindemellett vannak univerzális megoldások. Azokkal pedig nem árt, ha mindenki tisztában van.

Először is, ha perifériás befolyásolásról beszélünk, érdemes tisztázni, hogy ez mit jelent. A perifériás manipuláció a szövegen keresztüli befolyásolás helyett az érzelmekre, hirtelen keltett benyomásokra támaszkodik. Nem feltétlenül állít valótlanságot, de az igazságot egy sokkal vonzóbb formában tünteti fel. Ez természetesen nem illegális, a figyelemfelkeltés eszköze a jó ízlés határai között bármi lehet. De vannak olyan képek, szituációk, melyek már eleve gyanút kelthetnek bennünk.

Legelőször is az irányított asszociációt érdemes keresni. Egy terméket, cselekvést, feladatot összekötnek egy számunkra szépnek, kedvesnek, vonzónak tartott dologgal, és így a fejünkben hamis érzésekkel párosítanak egy egyébként semleges területet. Így van ez akkor, amikor kutyával, babával, boldog családdal, idilli karácsonyi képpel próbálnak meggyőzni minket. Nem kerülhetjük el a hatását, de szétválaszthatjuk azt a valódi mondanivalótól. Ha valaki túlórázásra szeretne rávenni minket, vagy egy nem tervezett vásárlásra, mindig látnunk kell a tényeket a felvillantott képek mögött.

Vannak ennél kevésbé összetett trükkök is. Az ember a nagyobb dolgokat először veszi észre. Ezért a számunkra vonzóbb dolgokat nagyobb betűkkel írják, hangosabban és hangsúlyosabban mondják, szebben kivilágítják, míg a részleteket, vagy a kevésbé kívánatos dolgokat nehezebben észrevehetővé teszik. Ez biológiai jelenségen alapszik, amelynek neve szupernormális inger. Rendkívül okos húzás, mert kontrollálhatatlan. Persze, ha valaki részletesen, figyelmesen olvas és hallgat információkat, akkor sokkal nehezebb így hatni rá.

A lista végére egy listával kapcsolatos felismerést hagytam: a listáknak, szövegeknek az elejét és a végét a legkönnyebb megjegyezni, így a rafináltak a fontos dolgokat mondandójuk elején vagy legvégén mondják el. Ez az írott szövegeknél is így van. Így, ha turpisságot keresel, azt feltétlenül az elhangzottak elején és végén tedd, hiszen ez a keret foglalja magába a legkönnyebben manipulálható részt.

A befolyásolás nem az ördögtől való, és nem is feltétlen hazugság. Az, ami rosszá teszi a szemünkben, hogy kiveszi az irányítást a kezünkből. Hogy a kontroll mégis nálunk maradjon, tanuljunk meg felismerni bizonyos ingereket, így tiszta fejjel dönthetünk a bennünket érintő kérdésekben.

Varga Ágnes Kata

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.