Menü

Az anyaság következményei

Most épp arról találtam egy cikket, hogy egy életre megváltozik a nők agya, mikor anyává válnak. Érdekes egy felfedezés, vajon mit akarnak ezzel mondani? Muszáj volt gyorsan elolvasnom. Nos 2016-ban idegkutatók egy csoportja tanulmányozta, hogy milyen hatással lehet az anyaság a nők agyára. 25 főt vizsgáltak MRI-vel, hogy megismerhessék az agyi aktivitásokat terhességük előtt, alatt és után. Az eredmény meglepte őket. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egy nő agyi aktivitását vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált személy anya-e.

A kutatás szerint: „a férfiak, vagy a nem-anyukák nők agyában a szürkeállomány koncentráció sokkal nagyobb volt az információfeldolgozásért felelős területeken”. Különösen az emlékezet és a figyelem terén, ami bizonyos hormonváltozásoknak köszönhető, mely a terhességgel kezdődik és a szüléssel folytatódik. A folyamatban az agyi működés valamennyire inaktív lesz olyan területeken, amelyek kevésbé fontosak az anyasághoz, s fokozottan aktív lesz azon része, mely az anyai feladatok ellátását irányítja.

Ennyi. Ezt kutatás nélkül is megmondtam volna nekik, ha szólnak.

Amióta két fiam van, azóta az agyi kapacitásom nagy részét kimeríti, hogy befizessem az oviba a csoportpénzt, az edzésre a tagdíjat, a nagyot elvigyem focizni, a kicsit logopédiára vagy kézműves foglalkozásra, mennyi az osztálypénz és mikor kezdődik a szülői értekezlet. (és melyik gyerekemé). Ha még marad szabadon felhasználható területe a fejemnek, azt a vacsora kitalálására fejlesztettem ki, a tudományos kutatásoknál és világraszóló felfedezéseknél pedig jobban érdekelne, hol van megint néhány zokni párja és az edényeim fedele.

A munkahelyemen próbálom az elvárt módon működtetni az agyam, de előbb jut eszembe, hogy vajon alszik-e a kicsi ebéd után az oviban, vagy megírta-e már a témazárót matekból a nagy fiam a suliban és mikor lesz már 4 óra, hogy mehessek értük.

Nem bántásból mondom, de a férfiak nem tudnak egyszerre több dologra figyelni. A férjem még valószínűleg megtette reggel, hogy befizette a bábszínház árát az oviban, amire kértem, csak arra nem emlékszik, hogy kinek adta oda és mikor. Nem is érti, miért kérdezek ilyeneket. A boltból is hozott mindenféle jót, - még diétás csokit is nekem, tök rendi -, csak azt az egy tejfölt nem, amit két órán át vártam otthon főzés közben. Az ő szürkeállományára nem volt túl aktív hatással a szülésem? Másodszor sem?

Tehát igen, igaz, a nők szürkeállománya meg minden állománya megváltozik azzal, hogy anyukák lesznek, a kutatók nem tévedtek, a tudósok is vérprofik, gratulálok nekik, már csak azt nem tudom meddig tartott, mire erre rájöttek és mennyi munkát, pénzt áldoztak erre a fantasztikus kutatásra hosszú éveken keresztül. Inkább kérdeztek volna meg erről néhány anyukát.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.