Menü

Az anyaság következményei

Most épp arról találtam egy cikket, hogy egy életre megváltozik a nők agya, mikor anyává válnak. Érdekes egy felfedezés, vajon mit akarnak ezzel mondani? Muszáj volt gyorsan elolvasnom. Nos 2016-ban idegkutatók egy csoportja tanulmányozta, hogy milyen hatással lehet az anyaság a nők agyára. 25 főt vizsgáltak MRI-vel, hogy megismerhessék az agyi aktivitásokat terhességük előtt, alatt és után. Az eredmény meglepte őket. A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy egy nő agyi aktivitását vizsgálva megállapítható, hogy a vizsgált személy anya-e.

A kutatás szerint: „a férfiak, vagy a nem-anyukák nők agyában a szürkeállomány koncentráció sokkal nagyobb volt az információfeldolgozásért felelős területeken”. Különösen az emlékezet és a figyelem terén, ami bizonyos hormonváltozásoknak köszönhető, mely a terhességgel kezdődik és a szüléssel folytatódik. A folyamatban az agyi működés valamennyire inaktív lesz olyan területeken, amelyek kevésbé fontosak az anyasághoz, s fokozottan aktív lesz azon része, mely az anyai feladatok ellátását irányítja.

Ennyi. Ezt kutatás nélkül is megmondtam volna nekik, ha szólnak.

Amióta két fiam van, azóta az agyi kapacitásom nagy részét kimeríti, hogy befizessem az oviba a csoportpénzt, az edzésre a tagdíjat, a nagyot elvigyem focizni, a kicsit logopédiára vagy kézműves foglalkozásra, mennyi az osztálypénz és mikor kezdődik a szülői értekezlet. (és melyik gyerekemé). Ha még marad szabadon felhasználható területe a fejemnek, azt a vacsora kitalálására fejlesztettem ki, a tudományos kutatásoknál és világraszóló felfedezéseknél pedig jobban érdekelne, hol van megint néhány zokni párja és az edényeim fedele.

A munkahelyemen próbálom az elvárt módon működtetni az agyam, de előbb jut eszembe, hogy vajon alszik-e a kicsi ebéd után az oviban, vagy megírta-e már a témazárót matekból a nagy fiam a suliban és mikor lesz már 4 óra, hogy mehessek értük.

Nem bántásból mondom, de a férfiak nem tudnak egyszerre több dologra figyelni. A férjem még valószínűleg megtette reggel, hogy befizette a bábszínház árát az oviban, amire kértem, csak arra nem emlékszik, hogy kinek adta oda és mikor. Nem is érti, miért kérdezek ilyeneket. A boltból is hozott mindenféle jót, - még diétás csokit is nekem, tök rendi -, csak azt az egy tejfölt nem, amit két órán át vártam otthon főzés közben. Az ő szürkeállományára nem volt túl aktív hatással a szülésem? Másodszor sem?

Tehát igen, igaz, a nők szürkeállománya meg minden állománya megváltozik azzal, hogy anyukák lesznek, a kutatók nem tévedtek, a tudósok is vérprofik, gratulálok nekik, már csak azt nem tudom meddig tartott, mire erre rájöttek és mennyi munkát, pénzt áldoztak erre a fantasztikus kutatásra hosszú éveken keresztül. Inkább kérdeztek volna meg erről néhány anyukát.

Az énerő miértje és fejlesztése

Az életben számos olyan kérdés van miszerint: milyen tulajdonságokat szeretünk leginkább magunkban? Mely képességeinkre támaszkodhatunk a nehéz helyzetekben? Úgymond mindenki életében vannak krízisek, mélypontok, amelyekkel akkor is meg kell küzdeni, ha az számunkra nem komfortos. Ehhez a küzdéshez énerőre van szükség, amelyet leggyakrabban a múltbéli helyzetekből, és tapasztalatokból merítünk. Ebben a cikkben arra kaphatunk választ, hogy miből táplálkozhat a belső énünk, vagyis miből meríthetünk erőt a mindennapi stresszhelyzetekkel való megküzdéshez.

A betegségtudat valós okai

Az egészségszorongás kapcsán fontos kiemelni annak két „végpontját”: amikor a személy nem észleli testi jelzéseit, vagy nem veszi tudomásul azokat, illetve amikor felnagyítja őket olyannyira, hogy akár ennek hatására halálfélelmet is átél.

Lélekerősítő technikák

Van, hogy minden összejön: szerelmi csalódás, fejmosás a főnöktől, apró baleset, betegség, balul sikerült ötlet, oktalan felszólító levél. Mindenkinek vannak jobb és rosszabb periódusai az életben. Van, aki könnyen túlteszi magát a problémákon, másnak meg gombóc nő a torkában és összeszorul a gyomra, és a legszívesebben meglapulna, elbújna a főnök, a kollégák, a család elől.

Szorongásos kórképek

A szorongásos zavarok az emberiség leggyakoribb betegségei. Élete folyamán a népesség legalább 25%-a fog megélni valamilyen szorongásos betegséget. Világszerte a családorvosi rendelőkben jelentkezők 30-40%-a szenved szorongásos betegségben. A szorongásos kórképek nőknél 2-4-szer gyakoribbak.

Hogyan tegyünk szert a pozitív kisugárzásra?

A belső kisugárzás, ha van, ha észrevehető, szerintem soha nem lehet igazán negatív. Úgy képzelem el, mint valamiféle fényt, valamilyen bizsergető, vonzerővel bíró aurát, ami körül lengi a tulajdonosát. Ráadásul mindenkinek nyitva áll az út ahhoz, hogy ilyen belső fénnyel, vonzerővel rendelkezhessen. Igen, mindenkinek.