Menü

Hol van az otthon?

Karácsony előtt sokan kapjuk meg vagy tesszük fel a kérdést: „Hazautazol karácsonyra?” vagy „Otthon töltöd a karácsonyt?” Van-e helyes válasz? Hogyan definiáljuk az otthont? Sok nehéz kérdésre egyáltalán nem is létezik egzakt válasz. Ez is lehet egy a sok közül. Mi az otthon? Ahol elkezdtünk felcseperedni? Ahol a szüleink élnek, és hazavárnak minket? Ahol mi jelenleg élünk egyedül vagy a családunkkal?

Egyet sem tudnánk kiválasztani a fentiek közül, mint az „otthon” pontos definíciója. Az biztos, hogy amikor karácsony környékén felülünk a vonatra, fellépünk a buszra, beülünk az autóba, hogy meglátogassuk a szüleinket, esetleg gyerekkorunk helyszíneit, mindannyiunkat ugyanaz a hangulat kerít hatalmába. Tudjuk, hogy amikor odaérünk, hazaérünk. Mindegy hol is van a haza, és nem számít mikor jártunk ott legutóbb. Amikor megérkezünk, részesei leszünk annak a jelenetnek, aminek mi magunk is biztosan gyakran tanúi vagyunk vasútállomásokon, buszmegállókban, repülőtereken: egy családtag megérkezik, s mindannyian egymás nyakába borulnak.

Azonban ahogy telnek az évek, változnak a körülményeink: családot alapítunk, szívünkhöz közelálló barátokat szerzünk. A hazaérkezés élménye még mindig ugyanolyan intenzív, de az ünnepek eltöltése már helyesebbnek tűnik ott, ahol a hétköznapjainkat töltjük, azokkal az emberekkel, akikkel mindennapi kapcsolatban állunk. Hiszen már „ide tartozunk”.

Pszichológiai kutatások kimutatták, hogy az otthon érzése nem feltétlenül kell, hogy egy adott fizikai helyszínhez kötődjön. Nemcsak abban a környezetben lehet a korábbról ismert meghittséget megteremteni, ahonnan az érzés származik. A legjobb, ha önmagunkban találjuk meg az érzést, és kialakítjuk a számunkra szükséges külső körülményeket: hogyan teljen egy karácsony a szülőotthontól távol, kikkel szeretnénk azt tölteni, családdal és vagy barátokkal, más családokkal, milyen hagyományokat kövessünk – ez mind rajtunk múlik.

Az érzés megteremtése a fontos – ne érezzük azt, hogy sehová sem tartozunk, miközben bárhová tartozhatunk.

Vadgesztenye, az ősz egyik legnagyobb kincse

Ősszel minden tele van a vadgesztenye leveleivel és terméseivel, amit érdemes gyűjteni és felhasználni.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

A fák és a természet gyógyító ereje

Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.