Menü

Hol van az otthon?

Karácsony előtt sokan kapjuk meg vagy tesszük fel a kérdést: „Hazautazol karácsonyra?” vagy „Otthon töltöd a karácsonyt?” Van-e helyes válasz? Hogyan definiáljuk az otthont? Sok nehéz kérdésre egyáltalán nem is létezik egzakt válasz. Ez is lehet egy a sok közül. Mi az otthon? Ahol elkezdtünk felcseperedni? Ahol a szüleink élnek, és hazavárnak minket? Ahol mi jelenleg élünk egyedül vagy a családunkkal?

Egyet sem tudnánk kiválasztani a fentiek közül, mint az „otthon” pontos definíciója. Az biztos, hogy amikor karácsony környékén felülünk a vonatra, fellépünk a buszra, beülünk az autóba, hogy meglátogassuk a szüleinket, esetleg gyerekkorunk helyszíneit, mindannyiunkat ugyanaz a hangulat kerít hatalmába. Tudjuk, hogy amikor odaérünk, hazaérünk. Mindegy hol is van a haza, és nem számít mikor jártunk ott legutóbb. Amikor megérkezünk, részesei leszünk annak a jelenetnek, aminek mi magunk is biztosan gyakran tanúi vagyunk vasútállomásokon, buszmegállókban, repülőtereken: egy családtag megérkezik, s mindannyian egymás nyakába borulnak.

Azonban ahogy telnek az évek, változnak a körülményeink: családot alapítunk, szívünkhöz közelálló barátokat szerzünk. A hazaérkezés élménye még mindig ugyanolyan intenzív, de az ünnepek eltöltése már helyesebbnek tűnik ott, ahol a hétköznapjainkat töltjük, azokkal az emberekkel, akikkel mindennapi kapcsolatban állunk. Hiszen már „ide tartozunk”.

Pszichológiai kutatások kimutatták, hogy az otthon érzése nem feltétlenül kell, hogy egy adott fizikai helyszínhez kötődjön. Nemcsak abban a környezetben lehet a korábbról ismert meghittséget megteremteni, ahonnan az érzés származik. A legjobb, ha önmagunkban találjuk meg az érzést, és kialakítjuk a számunkra szükséges külső körülményeket: hogyan teljen egy karácsony a szülőotthontól távol, kikkel szeretnénk azt tölteni, családdal és vagy barátokkal, más családokkal, milyen hagyományokat kövessünk – ez mind rajtunk múlik.

Az érzés megteremtése a fontos – ne érezzük azt, hogy sehová sem tartozunk, miközben bárhová tartozhatunk.

Ezért nagyon fontos elengedni a benned lévő haragot, dühöt és gyűlöletet

A harag, düh, gyűlölet igen erőteljes érzelmi megtapasztalások, amelyek minőségükből adódóan a tűz elemhez tartoznak. Az EGO parazsa ez, amelyre egy más személy vagy életesemény ha olajat önt, akkor féktelen lángokká lobban.

Elsősegély trükkök kisállat tulajdonosoknak

Mindannyian fel vagyunk készülve olyan esetekre, ha egy családtagunk elvágja az ujját vagy megsérül. De tudjuk-e, mit tegyünk, ha kisállatunk fulladozik egy csonttól vagy rohama van? Nem árt tudni néhány alapvető elsősegély technikát, mert legtöbbször kedvencünk életét menthetjük meg vele.

A leggyakoribb mérgező szobanövény

Sok szobanövény komoly veszélyforrás, hiszen mérgezést okozhatnak, ezért ezeket olyan helyre célszerű tenni, ahol a kisgyermek nem érheti el. Melyek a mérgező és a kisgyerekek szempontjából veszélyes növényeink?

Gyermekkori kötődési minták felnőttként

Gyermekként rengeteg olyan mintát veszünk át, amelyek már akkor is, de később pedig még inkább kihatnak arra, hogy hogyan tudunk szeretni. A korábbi élményeink és tapasztalataink alapján fogunk kötődni bizonyos emberekhez, csoportokhoz és eszmékhez is. A megtanult kötődési stílus pedig annyira aktívan él az emberekben, hogy felnőttként is nagymértékben befolyásolja azt, hogyan szabályozzuk az érzelmeinket, milyen módon kommunikálunk és hogy bizonyos problémák esetén milyen megküzdési stratégiákat fejlesztünk ki.

Mi az az erdőterápia?

Különösebb magyarázatot nem igényel, miért annyira népszerű program erdőben lenni, nagyokat túrázni a fák között, hiszen mindenki tapasztalhatta már milyen szellemi- fizikai élményt, megmagyarázhatatlan nyugalmat tud adni egy nagy erdei séta, egy hegymászó túra, egy erdei iskola. Nos mielőtt azt hinnénk pusztán erről van szó, nézzük mit jelent és milyen egészségügyi hatásai vannak az erdőterápiának.