Menü

Ünnepek utáni depresszió

Talán hónapokkal, hetekkel előtte lázban égünk, készülődünk rá. Amilyen csillogóak az ünnepek, sokaknál olyan szürkék az utánuk következő hétköznapok. De mi az oka ennek az érzésnek, miért érezzük magunkat rosszabbul karácsony és szilveszter után?

1. Az ünneplés akkor ér véget, amikor te úgy döntesz

Megtartani az ünnepi hangulatot csupán döntés kérdése. Nyugodtan hallgasd csak azokat a karácsonyi zenéket, ha jól esik, süsd meg azt a sütit, amit régóta akartál, kísérletezz vele, hogy szuper legyen jövő karácsonyra. Az ünnep felerősíti a család fontosságát, az érzelmi életet, azzal, hogy együtt van a család, olyan rokonokkal is találkozunk, akikkel egész évben nem. Sokakban felmerül a megterített asztalnál az a gondolat hogy „milyen kár, hogy nem tudom mi történt vele mostanában, most milyen jót lehetne sztorizgatni”. Igen ám, de ez nem azt jelenti, hogy következő karácsonyig várni kell vele. Sosem késő, az ünnep lehet alkalom is arra, hogy többet érdeklődjünk, kommunikáljunk az elkövetkező időben a másikkal. Nem azt kell várni, hogy mindig más kérdezzen, keressen, hanem lehet, hogy csak egy kérdés kell ahhoz, hogy egy introvertáltabb személyiség megnyíljon nekünk és megerősödjön egy kapcsolat.

2. Élvezd a nyugalmat

Az ember sokszor már december közepén mondja magában, hogy „bárcsak már mögöttünk lenne ez az egész ünnepi feszkó!”, és az éjszakába nyúló mosogatás közepette is álmodozunk az időszakról, amikor végre ismét csak a kis családnak vagy magunknak kell főzni. Erre most, amikor lement az őrület, visszasírjuk a káoszt?! Végre nincsenek ezren a villamoson, az üzletekben lehet nézelődni, bevásárlóközpontokban nyugodtan lélegezni. Ne hagyjuk, hogy a negatív gondolatok elsöpörjék a nyugodtságot.

3. Ünnepi falánkság utáni bűntudat

Ne ostorozd magad, hogy nem volt elég akaraterőd és többet ettél a kelleténél. Arra gondolj, hogy milyen örömökben volt részed, és ne arra, hogy hány kiló ugrott fel rád. Természetesen, ha jól esik, akkor kicsit mozogj többet, ne egyél annyit. A komfortzónának, önbizalmadnak fontos, hogyha belenézel a tükörbe, akkor meg legyél elégedve magaddal. Viszont az komoly probléma, ha pár szelet sütitől és finom fogástól már 10 kilóval többnek érezzük magad. Ha tényleg a normálistól jóval többet ettél, akkor vond le a tanulságot és ne siránkozz, mert attól nem lesz jobb. Határozd el magad és döntsd el, hogy legközelebb jobban fogod használni az önkontrollodat.

4. Nem kell mindenen egyszerre változtatni

Bizonyított tény, hogy azok a célok, amiket egyszerűen csak úgy - évszaktól függetlenül - kitalálunk, sokkal nagyobb eséllyel valósulnak meg. Az a jó, ha nem csak az év kezdetekor van célod, hanem mindig apránként kitűzöl újabb és újabb vágyakat, amelyeket meg szeretnél valósítani. Legyél magadhoz nagyon őszinte és tényleg csak azt írd fel a listádra, ami reális, hogy meg tudod csinálni.

5. Bízz a gyógynövényekbe!

A korábbi időszak lázas ünnepi készülődése után nyakunkba szakadó tornyosuló feladatok miatt sokunkban kialakulhat a kedvtelenség érzése. Ilyenkor segíthet az orbáncfű, amelyet már az ókorban is használtak melankólia, búskomorság, vagyis enyhe depresszió ellen.

Az ünnepnapok a hétköznapoktól válnak ünnepnapokká. Ám azok sem szürkék! Ha megéljük a pillanatokat, beletesszük szívünket, lelkünket, szeretettel fordulunk a körülöttünk lévőkhöz, akkor nem homályosodik be a szemüvegünk, amellyel szemléljük a világot.

Szerző: Udvari Fanni

A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele

A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.