Menü

Ünnepek utáni depresszió

Talán hónapokkal, hetekkel előtte lázban égünk, készülődünk rá. Amilyen csillogóak az ünnepek, sokaknál olyan szürkék az utánuk következő hétköznapok. De mi az oka ennek az érzésnek, miért érezzük magunkat rosszabbul karácsony és szilveszter után?

1. Az ünneplés akkor ér véget, amikor te úgy döntesz

Megtartani az ünnepi hangulatot csupán döntés kérdése. Nyugodtan hallgasd csak azokat a karácsonyi zenéket, ha jól esik, süsd meg azt a sütit, amit régóta akartál, kísérletezz vele, hogy szuper legyen jövő karácsonyra. Az ünnep felerősíti a család fontosságát, az érzelmi életet, azzal, hogy együtt van a család, olyan rokonokkal is találkozunk, akikkel egész évben nem. Sokakban felmerül a megterített asztalnál az a gondolat hogy „milyen kár, hogy nem tudom mi történt vele mostanában, most milyen jót lehetne sztorizgatni”. Igen ám, de ez nem azt jelenti, hogy következő karácsonyig várni kell vele. Sosem késő, az ünnep lehet alkalom is arra, hogy többet érdeklődjünk, kommunikáljunk az elkövetkező időben a másikkal. Nem azt kell várni, hogy mindig más kérdezzen, keressen, hanem lehet, hogy csak egy kérdés kell ahhoz, hogy egy introvertáltabb személyiség megnyíljon nekünk és megerősödjön egy kapcsolat.

2. Élvezd a nyugalmat

Az ember sokszor már december közepén mondja magában, hogy „bárcsak már mögöttünk lenne ez az egész ünnepi feszkó!”, és az éjszakába nyúló mosogatás közepette is álmodozunk az időszakról, amikor végre ismét csak a kis családnak vagy magunknak kell főzni. Erre most, amikor lement az őrület, visszasírjuk a káoszt?! Végre nincsenek ezren a villamoson, az üzletekben lehet nézelődni, bevásárlóközpontokban nyugodtan lélegezni. Ne hagyjuk, hogy a negatív gondolatok elsöpörjék a nyugodtságot.

3. Ünnepi falánkság utáni bűntudat

Ne ostorozd magad, hogy nem volt elég akaraterőd és többet ettél a kelleténél. Arra gondolj, hogy milyen örömökben volt részed, és ne arra, hogy hány kiló ugrott fel rád. Természetesen, ha jól esik, akkor kicsit mozogj többet, ne egyél annyit. A komfortzónának, önbizalmadnak fontos, hogyha belenézel a tükörbe, akkor meg legyél elégedve magaddal. Viszont az komoly probléma, ha pár szelet sütitől és finom fogástól már 10 kilóval többnek érezzük magad. Ha tényleg a normálistól jóval többet ettél, akkor vond le a tanulságot és ne siránkozz, mert attól nem lesz jobb. Határozd el magad és döntsd el, hogy legközelebb jobban fogod használni az önkontrollodat.

4. Nem kell mindenen egyszerre változtatni

Bizonyított tény, hogy azok a célok, amiket egyszerűen csak úgy - évszaktól függetlenül - kitalálunk, sokkal nagyobb eséllyel valósulnak meg. Az a jó, ha nem csak az év kezdetekor van célod, hanem mindig apránként kitűzöl újabb és újabb vágyakat, amelyeket meg szeretnél valósítani. Legyél magadhoz nagyon őszinte és tényleg csak azt írd fel a listádra, ami reális, hogy meg tudod csinálni.

5. Bízz a gyógynövényekbe!

A korábbi időszak lázas ünnepi készülődése után nyakunkba szakadó tornyosuló feladatok miatt sokunkban kialakulhat a kedvtelenség érzése. Ilyenkor segíthet az orbáncfű, amelyet már az ókorban is használtak melankólia, búskomorság, vagyis enyhe depresszió ellen.

Az ünnepnapok a hétköznapoktól válnak ünnepnapokká. Ám azok sem szürkék! Ha megéljük a pillanatokat, beletesszük szívünket, lelkünket, szeretettel fordulunk a körülöttünk lévőkhöz, akkor nem homályosodik be a szemüvegünk, amellyel szemléljük a világot.

Szerző: Udvari Fanni

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.