Menü

Ünnepek utáni depresszió

Talán hónapokkal, hetekkel előtte lázban égünk, készülődünk rá. Amilyen csillogóak az ünnepek, sokaknál olyan szürkék az utánuk következő hétköznapok. De mi az oka ennek az érzésnek, miért érezzük magunkat rosszabbul karácsony és szilveszter után?

1. Az ünneplés akkor ér véget, amikor te úgy döntesz

Megtartani az ünnepi hangulatot csupán döntés kérdése. Nyugodtan hallgasd csak azokat a karácsonyi zenéket, ha jól esik, süsd meg azt a sütit, amit régóta akartál, kísérletezz vele, hogy szuper legyen jövő karácsonyra. Az ünnep felerősíti a család fontosságát, az érzelmi életet, azzal, hogy együtt van a család, olyan rokonokkal is találkozunk, akikkel egész évben nem. Sokakban felmerül a megterített asztalnál az a gondolat hogy „milyen kár, hogy nem tudom mi történt vele mostanában, most milyen jót lehetne sztorizgatni”. Igen ám, de ez nem azt jelenti, hogy következő karácsonyig várni kell vele. Sosem késő, az ünnep lehet alkalom is arra, hogy többet érdeklődjünk, kommunikáljunk az elkövetkező időben a másikkal. Nem azt kell várni, hogy mindig más kérdezzen, keressen, hanem lehet, hogy csak egy kérdés kell ahhoz, hogy egy introvertáltabb személyiség megnyíljon nekünk és megerősödjön egy kapcsolat.

2. Élvezd a nyugalmat

Az ember sokszor már december közepén mondja magában, hogy „bárcsak már mögöttünk lenne ez az egész ünnepi feszkó!”, és az éjszakába nyúló mosogatás közepette is álmodozunk az időszakról, amikor végre ismét csak a kis családnak vagy magunknak kell főzni. Erre most, amikor lement az őrület, visszasírjuk a káoszt?! Végre nincsenek ezren a villamoson, az üzletekben lehet nézelődni, bevásárlóközpontokban nyugodtan lélegezni. Ne hagyjuk, hogy a negatív gondolatok elsöpörjék a nyugodtságot.

3. Ünnepi falánkság utáni bűntudat

Ne ostorozd magad, hogy nem volt elég akaraterőd és többet ettél a kelleténél. Arra gondolj, hogy milyen örömökben volt részed, és ne arra, hogy hány kiló ugrott fel rád. Természetesen, ha jól esik, akkor kicsit mozogj többet, ne egyél annyit. A komfortzónának, önbizalmadnak fontos, hogyha belenézel a tükörbe, akkor meg legyél elégedve magaddal. Viszont az komoly probléma, ha pár szelet sütitől és finom fogástól már 10 kilóval többnek érezzük magad. Ha tényleg a normálistól jóval többet ettél, akkor vond le a tanulságot és ne siránkozz, mert attól nem lesz jobb. Határozd el magad és döntsd el, hogy legközelebb jobban fogod használni az önkontrollodat.

4. Nem kell mindenen egyszerre változtatni

Bizonyított tény, hogy azok a célok, amiket egyszerűen csak úgy - évszaktól függetlenül - kitalálunk, sokkal nagyobb eséllyel valósulnak meg. Az a jó, ha nem csak az év kezdetekor van célod, hanem mindig apránként kitűzöl újabb és újabb vágyakat, amelyeket meg szeretnél valósítani. Legyél magadhoz nagyon őszinte és tényleg csak azt írd fel a listádra, ami reális, hogy meg tudod csinálni.

5. Bízz a gyógynövényekbe!

A korábbi időszak lázas ünnepi készülődése után nyakunkba szakadó tornyosuló feladatok miatt sokunkban kialakulhat a kedvtelenség érzése. Ilyenkor segíthet az orbáncfű, amelyet már az ókorban is használtak melankólia, búskomorság, vagyis enyhe depresszió ellen.

Az ünnepnapok a hétköznapoktól válnak ünnepnapokká. Ám azok sem szürkék! Ha megéljük a pillanatokat, beletesszük szívünket, lelkünket, szeretettel fordulunk a körülöttünk lévőkhöz, akkor nem homályosodik be a szemüvegünk, amellyel szemléljük a világot.

Szerző: Udvari Fanni

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.

Fenntarthatóság, kapcsolat és küldetés. Mire szolgál egy közösségi kávéház?

A kihasználatlan publikus épületek és a szabad szobák újraértelmezése egyre népszerűbb irány a rendezvényszervezésben. Az egyik lehetséges forma a közösségi kávéház, amely egyfajta kapcsolódási pontként is működhet. Ez a módszer a költséghatékonyság, a technikai háttér kihasználása és a társadalmi hasznosság szempontjából is előnyös. Ráadásul a legtöbb esetben a kávéházhoz többféle program is kapcsolódik, mint például a zenei estek és a közös vacsorák.

Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.