Menü

Újévi fogadalom – hogyan tartsuk be?

Először is próbáld meg kizárni mások véleményét. Mindenféle fogadalom és elhatározás csak egy emberre tartozik, mégpedig rád. Tehát a legjobb, ha azokat nem is említed meg senkinek, vagy legalábbis nem sokaknak. Minél kevesebben tudják, annál kevesebben szurkolnak annak sikertelenségéért, vagy róják fel később, ha nem tudod betartani.

Ha mégis szeretnéd megosztani másokkal, akkor is fontos látnod, hogy ez az egész tőled függ, és hiába minden igyekezet a családodtól, barátaidtól, ha te magad nem teszel eleget a célodért. És ugyanez fordítva is igaz. Nem attól lesz egy elhatározás teljes kudarc, hogy mások nem hisznek benne, hanem ha te magad nem vagy elég elkötelezett.

De sokak számára az irreálisan magas célkitűzéseik jelentik az akadályt. Nem érdemes olyan fogadalmat tenni, amely saját magunkon kívül álló tényezőktől is függ. Például hiába fogadjuk meg, hogy az év minden hétvégéjén pihenni fogunk, ha a munkahelyünk olykor megköveteli tőlünk, hogy a szabadidőnkben is dolgozzunk. Ilyenkor szembesülnünk kell azzal, hogy nem mi felelünk minden időnkért. És ugyanez a helyzet az egészségi állapot javulására, a testsúlyváltozás mértékére, a ruhaméret változására és a pénz szerzésére tett ígéretekkel. Ahelyett, hogy megfogadjuk, milyen mértékű változást fogunk elérni, fogalmazzuk meg ígéretként azt, hogy törekedni fogunk erre. Vagyis ne azt mondjuk, hogy lefogyunk, csak azt, hogy megváltoztatjuk az étrendünket és többet sportolunk. Ne azt várjuk el magunktól, hogy kövér bankszámlánk legyen egy év múlva, de nyugodtan megígérhetjük magunknak, hogy többet fogunk spórolni és dolgozni érte. Így megőrizzük a realitást, de ugyanakkor elvárásokat is támasztunk magunkkal szemben, és mindezek mellé még a célt is látjuk, ami miatt megéri betartani a fogadalmunkat.

Ha pedig a személyiségünket, mentalitásunkat illetően próbálunk változásokat hozni az életünkbe, jobb, ha senki sem tud róla. Nem vet ránk túl pozitív fényt, ha hangoztatjuk a nagy elhatározásunkat, hogy majd sokkal kedvesebbek, szorgalmasabbak vagy szeretetteljesebbek leszünk. Így ugyanis, ha nem sikerül, még kevésbé leszünk szimpatikusak az adott illető szemében, ha pedig sikerül, mégsem érjük el vele a kívánt hatást.

Az egyik legfontosabb szabály pedig, hogy soha ne vedd el más kedvét az újévi fogadalmaktól, inkább segíts neki helyesen kitalálni azt, és ösztönözd a minél tökéletesebb megvalósításra!

Elmagányosodás – a csendes járvány, ami tömegeket érint

Nem köhögünk tőle, nincs lázunk, mégis milliókat dönt le nap mint nap. A tartós egyedüllét nem betegségként van nyilvántartva, mégis pontosan úgy terjed, mint egy modern kori járvány – észrevétlenül, globálisan és generációkon átívelve. A probléma a hideg hónapokban még inkább felerősödik, hiszen a bezártság és a lakásokba való visszahúzódás természetesebb.

Amikor a test állandó készenlétben van

Az állandó feszültség, a készenléti állapot szép lassan felőröli a testet és ennek komoly következményei is lehetnek. Nézzük, miről is van szó.

Tilos sóval felszórni a járdát – helyettesítsük környezetbarát módon

A téli hónapokban a csúszós járdák komoly balesetveszélyt jelentenek, ezért a síkosságmentesítés elengedhetetlen. Sokan azonban még mindig automatikusan a sóhoz nyúlnak, holott ez nemcsak környezetkárosító, hanem jogszabályba is ütközik.

Hólapátból közösségi élmény – amikor a tél összehozta a szomszédságot

Ritkán gondolunk bele, de néha egy teljesen hétköznapi, sőt kissé nyűgös feladatból lesz a legjobb közösségi program. Így történt ez akkor is, amikor egy vastagabb havazás után nemcsak a járdák, hanem a szomszédok közötti falak is „letakarításra” kerültek. A hólapátolás ugyanis váratlanul közös élménnyé vált, amiből a gyerekek, a szülők és az egész utca csak nyert.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.