Újévi fogadalom – hogyan tartsuk be?
- Dátum: 2019.01.01., 15:19
- Varga Ágnes Kata
- belső, betartás, bizonytalanság, biztos, cél, célkitűzés, életmód, elhatározás, eskü, fogadalom, fogyás, hatás, igaz, kedv, mentalitás, negatív, pénz, pozitív, realitás, személyiség, szilveszter, szimpátia, tanács, tipp, újév, ünnep
Először is próbáld meg kizárni mások véleményét. Mindenféle fogadalom és elhatározás csak egy emberre tartozik, mégpedig rád. Tehát a legjobb, ha azokat nem is említed meg senkinek, vagy legalábbis nem sokaknak. Minél kevesebben tudják, annál kevesebben szurkolnak annak sikertelenségéért, vagy róják fel később, ha nem tudod betartani.
Ha mégis szeretnéd megosztani másokkal, akkor is fontos látnod, hogy ez az egész tőled függ, és hiába minden igyekezet a családodtól, barátaidtól, ha te magad nem teszel eleget a célodért. És ugyanez fordítva is igaz. Nem attól lesz egy elhatározás teljes kudarc, hogy mások nem hisznek benne, hanem ha te magad nem vagy elég elkötelezett.

De sokak számára az irreálisan magas célkitűzéseik jelentik az akadályt. Nem érdemes olyan fogadalmat tenni, amely saját magunkon kívül álló tényezőktől is függ. Például hiába fogadjuk meg, hogy az év minden hétvégéjén pihenni fogunk, ha a munkahelyünk olykor megköveteli tőlünk, hogy a szabadidőnkben is dolgozzunk. Ilyenkor szembesülnünk kell azzal, hogy nem mi felelünk minden időnkért. És ugyanez a helyzet az egészségi állapot javulására, a testsúlyváltozás mértékére, a ruhaméret változására és a pénz szerzésére tett ígéretekkel. Ahelyett, hogy megfogadjuk, milyen mértékű változást fogunk elérni, fogalmazzuk meg ígéretként azt, hogy törekedni fogunk erre. Vagyis ne azt mondjuk, hogy lefogyunk, csak azt, hogy megváltoztatjuk az étrendünket és többet sportolunk. Ne azt várjuk el magunktól, hogy kövér bankszámlánk legyen egy év múlva, de nyugodtan megígérhetjük magunknak, hogy többet fogunk spórolni és dolgozni érte. Így megőrizzük a realitást, de ugyanakkor elvárásokat is támasztunk magunkkal szemben, és mindezek mellé még a célt is látjuk, ami miatt megéri betartani a fogadalmunkat.

Ha pedig a személyiségünket, mentalitásunkat illetően próbálunk változásokat hozni az életünkbe, jobb, ha senki sem tud róla. Nem vet ránk túl pozitív fényt, ha hangoztatjuk a nagy elhatározásunkat, hogy majd sokkal kedvesebbek, szorgalmasabbak vagy szeretetteljesebbek leszünk. Így ugyanis, ha nem sikerül, még kevésbé leszünk szimpatikusak az adott illető szemében, ha pedig sikerül, mégsem érjük el vele a kívánt hatást.
Az egyik legfontosabb szabály pedig, hogy soha ne vedd el más kedvét az újévi fogadalmaktól, inkább segíts neki helyesen kitalálni azt, és ösztönözd a minél tökéletesebb megvalósításra!
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.