Menü

Születésnapi depresszió

Míg az ember kisgyerek, a születésnapok olyanok számára, mint valami varázslatos napok, amelyek csak róla szólnak, érte vannak, és mindenki körbeugrálja őt, lesi minden kívánságát. Igen, tíz éves koráig az ember örül a születésnapjainak. Persze van, aki később is. De sokan már a tinédzserkorukban sem izgatják nagyon magukat, mikor eggyel több gyertya kerül a tortájukra. A kerek számok is addig izgalmasak, míg az ember fiatal, és bulit tarthat a jubileumok örömére. Mindez 40 felett már nem tűnik olyan fontosnak.

Kevesen gondolunk bele, hogy már huszonévesek is pánikolnak, ahogy egyre idősebbek lesznek. Pedig ez valós probléma. A fiatalok olyan korán kerülnek nagy nyomás alá, hogy nem látják a különbséget a fiatalabb és idősebb koruk között. Az elmosódott átmenetek miatt időzavarba kerülnek, amelyből nagyon hamar kisül a „Mikor telt el az idő?” - kérdés. És sohasem emlékszünk arra, mit csináltunk az elmúlt 5-10-15 év során, ami miatt ilyen gyorsan teltek el az évek felettünk. De manapság még hangsúlyosabb ez a probléma.

Az oktatásban átlagosan 10-16 évet töltünk el, de akadnak 18-20 évig tanuló emberek is közöttünk. Mire dolgozni kezdünk, már igencsak a felnőtt korba lépünk, és teljesen kiforrott gondolatokkal megyünk neki a nagyvilágnak. Mire biztos jövőt teremtünk, a húszas éveink derekán járunk, és nagyjából akkor érünk rá először arra gondolni, hogy hová jutottunk. És ez rengeteg problémát okoz.

A születésnapi depresszió a lelassíthatatlan időtől való félelem, a meg nem élt pillanatok visszaforgatása utáni vágyakozás és a múló idő újraindítása iránti égető vágy alakította probléma. Sokkal rosszabb hatásai vannak hosszú távon, mint gondoljuk. Ha csak az év egyetlen napján jönne ez elő, azt még túl lehet élni, de ha sokszor visszaköszön, az igencsak egészségtelen. Ezért már a legelső jelek észlelésekor érdemes felkeresni egy pszichológust, aki feltárhatja előttünk a gond forrását.

Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.

Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?

A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.

Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.