Menü

Lennél vegán?

Pár éve a kérdést sem értettem volna még. De tényleg. Ma már többet tudok a táplálkozási irányzatokról, s úgy döntöttem (különösen a téli ünnepi lakomák után), hogy 1 hónapig kipróbálom a növényi alapú életmódot, azaz a vegán étrendet. Mielőtt azonban folytatnám a saját sztorimat, nézzük át gyorsan, hogy mi is a különbség a vegetáriánus és a vegán között. A vegetáriánusok nem fogyasztanak semmilyen formában húskészítményeket (halat sem). Bizonyos típusaik tányérján szerepel állati eredetű étel, mint például tojás vagy tejtermékek (sajt, vaj) ekkor ovo-lakto vegetarianizmusról beszélünk. Amennyiben a zöldségek, gyümölcsök mellett csak tojást eszik az illető, akkor ovo vegetáriánusnak hívjuk, ha pedig csak tejtermékeket fogyaszt, akkor lakto vegetáriánusnak.

A legszigorúbb étrend kétségtelenül a vegánoké, ők szigorúan csak és kizárólag növényi eredetű táplálékokat visznek be a szervezetükbe. Nem esznek sajtot, nem fogyasztanak halat, nem vesznek magukhoz tojást, sőt még a méz sem szerepel az étlapjukon. A vegán étrend egyik szélsőséges változata a nyers vegánok tábora, akik mindent nyersen fogyasztanak, zöldséget, gyümölcsöt, magokat, csírákat. Ételeiket maximum 45 fokon készítik el.

Ezzel a vegán étrendemmel elég nagy fába vágtam a fejszémet, noha annyiban volt könnyebb dolgom, hogy jó ideje nem vagyok nagy húsevő, fogyasztom, de megvagyok nélküle napokig is akár. A táplálkozásban átálltam ezúttal tudatosan a húsmentes, vagyis egészen pontosan az állati eredetű ételektől és élelmiszerektől mentes életre néhány hétig, s kíváncsian vártam, vajon mit ehetek majd, vagy mikor halok éhen. Természetesen mindenféle állati eredetű dolgot kizártam az étkezésemből (nincs méz a teába, se egy kis sajt este, se joghurt). Nekem fontos a változatos étkezés, így nem az volt a célom, hogy banánon és répán éljek hetekig. Az étkezéseimet teljes értékű gabonákkal építettem fel, reggelire gyakran ettem zabkását gyümölcsökkel, igaz ez korábban is szokásom volt.

Ebédre köles, rizs volt a köretem, sokszor ettem tésztákat például spenóttal vagy más zöldségekkel, megszerettem a csicseriborsót magas fehérjetartalma miatt, több brokkolit ettem, főzelékeket, igaz hiányzott a párolt zöldségek tetejéről a sajt, olykor egy joghurt a gyümölcsök mellé, de magában is szívesen fogyasztottam a banánt, mandarint, almát, kivit, avokádót, ittam a narancs levét a délutáni tejeskávém helyett. Főzelékekhez puffasztott rizst ettem gyakran. Nagy kedvenceim voltak eddig is az olajos magvak, most azonban élveztem, hogy ezeket büntetlenül nassolhatom, nagyon szeretem a kesudiót, mogyorót, mandulát. A natúr mogyoróvajam mindent vitt, ha reggelente a zabkásámba tettem, késő délutánig telített.

Sportolóként a fehérjebevitelem viszont aggasztott és szívesen nyúltam volna a polcon lévő tejsavó fehérjémhez, de nem tehettem, mivel tejszármazék nem szerepelhet vegán étrendben, ezért növényi fehérjeporokhoz folyamodtam és alkalmanként azzal fedeztem a fehérjeszükségletemet edzések, futások után. Bevallom, ezek az italok nem voltak ínyemre, a növényi fehérjeporokat nem szerettem meg, de gyümölcsökhöz turmixolva nem volt kellemetlen az ízviláguk. Én szóját nem fogyasztok, de aki igen, az a csicseriborsó, tarkabab mellett szójával is elérheti a kívánt fehérjemennyiséget, illetve a mandula is igen magas fehérjetartalmú élelmiszer, így hús, tojás és túró nélkül is szépen be lehet vinni a szükséges adagot. A vitamin és ásványi anyag pótlása is megoldható növényi alapú étrenddel, csak ügyelni kell rá, hogy megfelelő növényeket válogassunk össze az étkezéseinkhez, igaz a B12 vitamint én tabletta formájában szedtem a növényi étkezés kiegészítéseként.

Összességében a próbaidő elteltével megállapíthattam, hogy a közérzetem minden esetben jobb volt, az étkezések után nem éreztem elnehezültnek magam, nem puffadt fel a hasam, ellenben jóllaktam, nem maradtam éhes. Energiám - a megfelelő szénhidrátbevitelnek is köszönhetően – bőven volt, simán tudtam teljesíteni a reggeli edzéseimet, olykor másfél órás futásaimat. A bőröm tisztább lett, ezzel volt gondom korábban, de most éreztem, hogy tisztább, egészségesebb kinézetű. Megkockáztatom, talán olcsóbb is volt az étrendem hús nélkül. A tejtermékek közül a sajt alkalmanként jól esett volna és azért heti egyszer egy grillezett csirkemell vagy sült csirkecomb is hiányzott, azonban mégis őszintén mondhatom, hogy - bár nem tudom elképzelni, hogy áttérjek a vegán étrendre, vagy, hogy kihagyjam a mézet a reggeli teából – a hús-és tejfogyasztást heti egy alkalomra redukálom, a gyümölcs-zöldség fogyasztását pedig napi szinten megemelem. Ha tehetem, többször veszek mandulatejet, mint eddig és diétás sütik helyett inkább egy banánt, vagy egy marék kesudiót fogok délután uzsonnázni. A szélsőségekre nem bíztatnék senkit, a mértékletes hús-és tojás, tejfogyasztásra azonban igen.

Otthoni lábfürdő – miniwellness önmagunknak ajándékba

Ki ne szeretne este egy kis pihentető kényeztetést szinte fillérekből? A lábfürdő erre egy remek megoldás.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.