A kiégés ismertető jelei
- Dátum: 2019.03.17., 09:39
- Udvari Fanni
- burnout, egészség, kiégés, lélek, motiváció, munka, önértékelés, prevenció, stressz, túlhajszoltság
A kiégés-szindróma krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés, amely a reménytelenség érzésével, célok és motiváció elvesztésével jár együtt. A kiégés-szindrómát egyre komolyabban veszik a szakemberek, aminek jele, hogy Németországban hivatalosan is betegségnek ismerték el a közelmúltban. A kórkép súlyosabb, előrehaladottabb fázisában munkaképtelenséget is okozhat. A kiégés-szindróma Magyarországon elsősorban a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók között fordul elő.

Érdekesség, hogy a kiégés-szindróma előfordulása minden esetben egyenes arányú kapcsolatot mutat a helytelen táplálkozással, mozgásszegény életmóddal, illetve az alacsony erkölcsi és anyagi megbecsültséggel. Ez is arra utal, hogy egy sok tényezőt magába foglaló kórképről van szó. A valódi okozója a munkahelyi stressz, túlzásba vitt munka, kontroll hiánya, kevés jutalom, közösség összeomlása és a nem egyenlő feladatvégzés.
A burnout-szindróma tünetei és szakaszai
A kiégés olyan személyt érint, akinek túl nagyok az elvárásai. Ha ezek tettekben nem valósulnak meg beindul a burnout folyamat, amelynek több szakasza ismert.
Az idealizmus szakasza: Túlzott lelkesedés munkakezdéskor, nem reális célok kitűzése, a munkakör idealizálása.
A realizmus szakasza: A lelkesedésre pozitív visszajelzés jöhet a munkáltatótól, ez elősegíti a kreativitást, hatékonyságot. Az érintett szociálisan érzékeny, szakmája iránt elkötelezett.

A stagnálás szakasza: A teljesítmény nem emelkedik, a munkájával járó kapcsolataiban nem túl lelkes, csökken a teljesítőképesség, a nyitottság.
A frusztrációs szakasz: A tökéletesség hajszolása cselekvés- és bizonyítási kényszerbe csaphat át, amely a kiégés előszobája. Az érintett egyre több időt tölt munkával, kevesebbet a családjával, barátaival, a privát élete háttérbe szorul, ez utóbbihoz köthető feladatairól megfeledkezik. Közben a munkahelyi teljesítmény csökken, a munkakörében negatív megnyilvánulásokra lesznek figyelmesek a munkatársak, páciensek.
Apátia: Az érintett kerüli a kliensekkel, ügyfelekkel való találkozást, a kihívásokat, a munkatársak segítő szándékát elutasítja, negatívan áll a dolgokhoz.
A kiégés- szindróma terápiája

Általános motiváció - A munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken. Autonómia, szakmai fejlődés lehetősége. Támogató rendszerek - a munkahelyen stábmegbeszélések, szakmai továbbképzések és anyagi-erkölcsi megbecsültség. Személyes motiváció - Professzionális segítő foglalkozás választásának átgondolása, tudatosítása. A motivációk tudatossága döntő, a segítésen keresztül az öngyógyítási vágy így pozitív energiák, empátia forrása is lehet.
A tünetegyüttesből való kiút az életmód és az önmagukról való gondolkodás átszervezése, az önismeret fejlesztése, a saját igények, értékek és célok tudatosítása lehet. Stresszhelyzetbe bárhol, bármikor kerülhetünk. Az, hogy ezekben a szituációkban hogyan cselekszünk, függ attól is, hogyan tudunk megküzdeni az adott helyzettel, mennyire bízunk önmagunkban, saját döntéseink helyességében.
Szerző: Udvari Fanni
Miért különleges a nyári fesztiválélmény?
A fesztiválok sokak számára a gondtalan kikapcsolódás, a zene és a társas pillanatok időszakát jelentik. Ezek a rendezvények kiszakíthatnak a megszokott hétköznapokból és olyan emlékeket adhatnak, amelyekre még hónapokkal később is jó érzéssel gondolunk.
Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára
Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?
Gyakran beszélsz magadhoz?
A legtöbbünk számára az önmagunkkal való beszélgetés egyszerűen egy hasznos eszköz lehet. Segíthet rendezni a gondolatokat, megőrizni a fókuszt, feldolgozni egy nehéz helyzetet és egy kicsit kedvesebben viszonyulni saját magunkhoz.
A munkahelyi változások érzelmi oldala
Egy elbocsátás, egy átszervezés, egy sikertelen előléptetés vagy akár egy jól működő csapat felbomlása is komoly érzelmi megterheléssel járhat. Ezek feldolgozása tudatosságot igényel, a megfelelő támogatás pedig sokat segíthet abban, hogy egy nehéz időszak után ismét stabilitást teremtsünk magunk körül.