Menü

A kiégés ismertető jelei

A kiégés-szindróma krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, érzelmi és mentális kimerülés, amely a reménytelenség érzésével, célok és motiváció elvesztésével jár együtt. A kiégés-szindrómát egyre komolyabban veszik a szakemberek, aminek jele, hogy Németországban hivatalosan is betegségnek ismerték el a közelmúltban. A kórkép súlyosabb, előrehaladottabb fázisában munkaképtelenséget is okozhat. A kiégés-szindróma Magyarországon elsősorban a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók között fordul elő.

Érdekesség, hogy a kiégés-szindróma előfordulása minden esetben egyenes arányú kapcsolatot mutat a helytelen táplálkozással, mozgásszegény életmóddal, illetve az alacsony erkölcsi és anyagi megbecsültséggel. Ez is arra utal, hogy egy sok tényezőt magába foglaló kórképről van szó. A valódi okozója a munkahelyi stressz, túlzásba vitt munka, kontroll hiánya, kevés jutalom, közösség összeomlása és a nem egyenlő feladatvégzés.

A burnout-szindróma tünetei és szakaszai

A kiégés olyan személyt érint, akinek túl nagyok az elvárásai. Ha ezek tettekben nem valósulnak meg beindul a burnout folyamat, amelynek több szakasza ismert.

Az idealizmus szakasza: Túlzott lelkesedés munkakezdéskor, nem reális célok kitűzése, a munkakör idealizálása.

A realizmus szakasza: A lelkesedésre pozitív visszajelzés jöhet a munkáltatótól, ez elősegíti a kreativitást, hatékonyságot. Az érintett szociálisan érzékeny, szakmája iránt elkötelezett.

A stagnálás szakasza: A teljesítmény nem emelkedik, a munkájával járó kapcsolataiban nem túl lelkes, csökken a teljesítőképesség, a nyitottság.

A frusztrációs szakasz: A tökéletesség hajszolása cselekvés- és bizonyítási kényszerbe csaphat át, amely a kiégés előszobája. Az érintett egyre több időt tölt munkával, kevesebbet a családjával, barátaival, a privát élete háttérbe szorul, ez utóbbihoz köthető feladatairól megfeledkezik. Közben a munkahelyi teljesítmény csökken, a munkakörében negatív megnyilvánulásokra lesznek figyelmesek a munkatársak, páciensek.

Apátia: Az érintett kerüli a kliensekkel, ügyfelekkel való találkozást, a kihívásokat, a munkatársak segítő szándékát elutasítja, negatívan áll a dolgokhoz.

A kiégés- szindróma terápiája

Általános motiváció - A munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken. Autonómia, szakmai fejlődés lehetősége. Támogató rendszerek - a munkahelyen stábmegbeszélések, szakmai továbbképzések és anyagi-erkölcsi megbecsültség. Személyes motiváció - Professzionális segítő foglalkozás választásának átgondolása, tudatosítása. A motivációk tudatossága döntő, a segítésen keresztül az öngyógyítási vágy így pozitív energiák, empátia forrása is lehet.

A tünetegyüttesből való kiút az életmód és az önmagukról való gondolkodás átszervezése, az önismeret fejlesztése, a saját igények, értékek és célok tudatosítása lehet. Stresszhelyzetbe bárhol, bármikor kerülhetünk. Az, hogy ezekben a szituációkban hogyan cselekszünk, függ attól is, hogyan tudunk megküzdeni az adott helyzettel, mennyire bízunk önmagunkban, saját döntéseink helyességében.

Szerző: Udvari Fanni

A humor gyógyító ereje

A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.

Diszfunkcionális család árnyékában

A család az első és legfontosabb közeg, amelyben az ember megtanulja a szeretet, a bizalom, a kommunikáció és az együttműködés alapjait. Ideális esetben a család biztonságot, elfogadást és érzelmi támaszt nyújt tagjai számára. Előfordul azonban, hogy a családi működés tartósan egészségtelenné válik, és nem képes megfelelően betölteni ezeket a feladatait. Ezt nevezzük diszfunkcionális családnak.

Tapasztalat, ami értéket jelent – álláskeresés 50 év felett

Az álláskeresés 50 éves kor felett új kihívásokat jelenthet, ám az évek során felépített szakmai tudás és megbízhatóság olyan értékek, amelyek komoly előnyt biztosíthatnak. Bár a munkaerőpiac folyamatosan változik, megfelelő felkészüléssel és nyitottsággal idősebb korban is találhatunk új lehetőségeket.

Mielőtt elindulsz nyaralni, ezeket ellenőrizd a lakásban

Nyaralás előtt ne csak a bőröndöt pakoljuk be, hanem készítsük fel otthonunkat is a távollétre.

Az edzőpark nem játszótér – hogyan használjuk biztonságosan a közösségi sporttereket?

Az elmúlt években egyre több szabadtéri edzőpark épült országszerte. Ezek a modern sportterek remek lehetőséget kínálnak mindazoknak, akik szeretnének egészségesebben élni, rendszeresen mozogni, vagy egyszerűen csak kiszakadni a mindennapok rohanásából.