Mitől lesz boldog egy család?
- Dátum: 2019.03.22., 11:24
- Martinka Dia
- apróság, boldog, család, dolgozni, feleség, férj, figyelem, gesztus, gyerekek, házasság, humor., iskola, jókedv, kapcsolat, karrier, kommunikál, korrepetálás, közös program, laptop, megbeszél, meseolvasás, munka, nevetés, probléma, séta, szakkör, szeretet, tablet, tévé, tevékenység, veszekedés, vita
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy boldog család. A férj és feleség soha nem veszekedtek, még csak hangos szó sem esett köztük. Nagyon szerették egymást. A gyerekek mindig szót fogadtak szüleiknek, szorgalmasan tanultak, sokat segítettek a ház körül… A boldog család című népmese helyett a hétköznapokban megszívlelendő tanácsokkal szeretnék rámutatni arra, hogy egy kis odafigyeléssel igazán boldog családi életet élhetünk.
A boldog család ismérveit szinte mindenki el tudja képzelni. Azonban, hogy ez megvalósuljon, a következő szempontokat kell szem előtt tartani.

Egy boldog családban szeretnek együtt lenni! A szerető család lényege, hogy lelkesítik egymást, ami már abban is megmutatkozik, hogy örülnek egymásnak. A nap végén boldogan töltik együtt a fennmaradó időt.
Elmesélik a napjukat egymásnak! A gyerekektől mindig kérdezzük meg, mi volt az oviban, iskolában, ne hagyjuk, hogy elintézzék egy „minden jó volt” felkiáltással és a szobájukba vonuljanak tabletezni, tévézni. Kommunikálni kell egymással!
Figyelmesek! Ha tehetem, mindig viszek nekik valami apróságot, legyen az akár egy matrica, vagy müzli szelet, páromnak néha egy sört. Ezek apróságok, de aranyos gesztusok, mindenkinek jól esnek.
A házasság a biztos alap! Nem biztos, hogy sokan ezzel egyetértenek, de én azt gondolom, a családban a házasságot kell az első helyre tenni! Nagyon sok családban mindig a gyerekek az elsők. Később viszont szeretetet adó helyettesítővé válnak. Vagy a szüleik válnak a gyerekek rabszolgáivá, cselédeié, kiszolgálóivá. Arról nem is beszélve, hogy ha kirepülnek a családi fészekből, megint ketten maradunk a párunkkal, mint a kapcsolat kezdetén. A házasságunknak, a kapcsolatunknak rendben kell lennie, ez volt és ez marad mindennek az alapja. Ha a szülők boldogok, a gyerekek is azok.
Egyetek együtt! Nagyszüleim szokták mondani, hogy azok a családok, amelyek együtt esznek, együtt is maradnak. Ez ilyen egyszerű. A családi ebédek és vacsorák létfontosságúak. Mindennap nincs rá idő és lehetőség, de legalább heti háromszor, négyszer üljünk le együtt étkezni!
Közös programok! Legyen több közös tevékenység, amelyet rendszeresen együtt végzünk. Legyen szó közös játszóterezésről, sétáról, hétvégi programról vagy esti meseolvasásról.

Ne legyen annyi szakkör! Szabjunk határt a gyerkőcök iskola utáni elfoglaltságainak! Szegények így is túlságosan megfeszített tempóban élnek, be vannak táblázva, sok a szakkör, sportfoglalkozás, korrepetálás. Teret kell engedni a szakköröknek, de a túl sok egyéb foglalkozás sok időt elvesz a családtól.
Sose veszekedjetek a gyerekek előtt! Megijeszti őket, ha vitatkozni látnak. Nyilván minden vitát nem lehet elkerülni, de a fő problémákat jobb négyszemközt megbeszélni.
Ne dolgozzatok folyton! Ez nem vezet jóra. A karrier van, akinek nagyon fontos, de könnyen a család rovására mehet. Ha kizárólag a munkával vagyunk elfoglalva, s otthon is az az első dolgunk, miután hazaértünk, hogy elővesszük a laptopot, akkor a gyermekeink folyamatosan azt fogják érezni, hogy a háttérbe szorultak.
Nevessetek sokat! A humor nagyon fontos! A boldog családoknak vannak saját vicceik, aranyköpéseik, beceneveik, vicces mondásaik. Érdemes feljegyezni őket!
A családi boldogság nem egy állandó állapot, amelyet elég egyszer elérni, és onnantól elégedetten hátradőlhetünk. A boldog családi élet folyamatos munkát igényel. Tegyünk érte!
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.
Út a szabadságba
A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.