Menü

Megviselnek a frontok, mit tegyek?

A természet részei vagyunk, folyamatos kölcsönhatásban a környezetünk változásaival, melyek tőlünk függetlenek, de olykor kellemetlenek, zavaróak lehetnek. Ilyenek az időjárási frontok is. Sokakat megvisel.

Ma kezdődött az érettségi. Nem emlékszem olyan érettségi ügyeletre felügyelőtanárként, hogy be kellett volna kapcsolni az iskolában a fűtést, vagy télikabátban kellett jönnöm dolgozni. Ma viszont ez történt. Az időjárás egyre furábban viselkedik, a hónapokat nem ismeri fel a hőmérséklet és olyan hőingadozások vannak, hogy sokszor eszembe jutnak az idősek, betegek, kisgyermekek: nekik vajon ezt hogy lehet elviselni? Nehezen.

Hidegfront után melegfront, aztán fordítva. Aki frontérzékeny, tudja, hogy melyik, milyen panaszokat hoz. Melegfront esetén a tüneteket már néhány órával a front átvonulása előtt érezhetik az arra érzékenyek. Ahogy emelkedik a hőmérséklet és nő a páratartalom, csökken a légnyomás; mindezek vérnyomás csökkenéshez, a pulzus emelkedéséhez vezethetnek. Gyakori a migrén.

Hidegfront esetén azonban a tünetek leginkább a front átvonulása után jelentkeznek. Ebben az esetben a csökkenő hőmérséklet és páratartalom növekvő légnyomással párosul. Ezek ízületi fájdalmakat, reumás panaszokat, asztmás rohamokat okozhatnak, s koraszülések számának emelkedésével járhatnak.

A trombózison átesett betegek lábfájása általában még évek múlva is „előre jelzi” a fronthatást. A frontok a pánikbetegek állapotát is negatívan befolyásolják, jellemző fronthatás esetén a szorongás felerősödése, ami kihat a lélegzés gyakoriságára, a szívritmusra, és a vérnyomásra is. Mindkét frontra jellemzőek az általános idegrendszeri tünetek, mint például levertség, ingerlékenység, alvászavar, a reflexek lassulása, a koncentrálóképesség csökkenése és a fejfájás.

A kellemetlen tünetek egészséges életmóddal megelőzhetőek, vagy enyhíthetőek. Amennyire lehet, próbáljuk meg kerülni vagy csökkenteni a stresszt, táplálkozzunk egészségesen, fogyasszunk vitaminokat, próbáljunk ki étrend-kiegészítőket, igyunk elég folyadékot és pihenjünk eleget. Segíthetnek továbbá a káliumban és magnéziumban gazdag ételek például: banán, paradicsom, narancs, de különböző gyógynövényekkel is támogathatjuk szervezetünket, ilyen lehet, akár a levendula, a citromfű vagy a cickafarkfű is.

A sport szerepe itt is vitathatatlan, ha tehetjük, sportoljunk sokat a szabadban. Fogyasszunk gyógyteákat, végezünk relaxációs gyakorlatokat, hallgassunk relaxációs zenét, vagy menjünk el masszázsra. A fenti tanácsok segíthetnek könnyebben átvészelni az időjárás szeszélyességét, azonban rendszeres, nem enyhülő panaszainkkal mindenképp tanácsos orvoshoz fordulni, aki további vizsgálatokkal segít kizárni az egyéb betegségek lehetőségét.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.