Mit tanulhatsz a boldog emberektől?
- Dátum: 2019.05.11., 15:43
- adakozás, boldogság, egészség, flow, kapcsolat, kutatás, szociális kapcsolat, szokás, terv, tervezés, titok, tudomány
Amióta amerikai mintára hazánkban is elindult az individualista életmód követése, tehát hogy mindent csak saját magunk szemszögéből nézünk, a saját sikereinket tartjuk szem előtt, illetve mindenfelé igyekszünk bebizonyítani, hogy a mi gyerekeink a legokosabbak matekból vagy a legjobb futók a mezőnyben, azóta érdekli az emberiséget, hogy vajon mitől lehetünk/vagyunk boldogok.

Az talán senki előtt nem titok, hogy a most már évente lefuttatott boldogságkutatásban körülbelül 40 éve a dánok foglalják el az első helyet. Manapság egyre több könyv is jelenik meg az életmódjukkal kapcsolatosan, hogyan nevelik gyermekeiket, milyen módszereket alkalmaznak a hétköznapi stressz kezelésére, és hogy mi is pontosan a hygge, azaz a meghitt együttlét. De lessünk bele, melyek azok a szokások, amelyeket nemcsak a dánok, de nagyon sok önmagát boldognak mondó ember űz. Az elmúlt években számos kutatási eredmény született a témában, ám ami megrendíthetetlen, az az, hogy azok az emberek a legboldogabbak, akik erős szociális kapcsolathálózatot tartanak fenn. A koruk, a nemük, rasszbeli hovatartozásuk, havi bevételük mind elhanyagolható, ha ezek mellett aktív szociális életet élnek. Állítólag az egyik dolog, amit az ember a legjobban megbánhat az, ha nem áldoz elég időt a barátaira.
További kutatások azokat az embereket ismerték el a legboldogabbak között, akik elfoglaltak, de nincsenek siettetve, nem kell állandó rohanásban élniük. Ha az embernek túl sok szabadideje van, hajlamos a halogatásra, amiből hamarosan unalom születhet, az pedig rendkívül nehéz és fárasztó lehet. (Bármilyen hihetetlennek is tűnik, így van!) A legfontosabb tanácsunk tehát az, hogy csinálj olyan dolgokat, amikben jó vagy! Fedezd fel személyiségeid azon jegyeit, amelyeknek mindennapi gyakorlásával boldogságot hozhatsz a saját életedbe! Ezáltal több „flow élményhez” fogsz jutni a munkádban és életed többi részében egyaránt.

Ne maradj olyan munkahelyen, amit utálsz! Tudom, hogy ezt könnyű mondani a mai gazdasági helyzetet figyelembe véve, de talán mégis van kiút valamerre. Keresd meg! Tervezd meg a boldogságodat! Ez a frázis akár viccessé is válhat, ha nem vagyunk tisztában azzal, mit jelent. Ez ugyanis csak annyit jelent, hogy passzívan várni arra, hogy valami történjen, és boldog légy, veszett ügy. Készíts egy listát azokról a dolgokról, amelyek boldoggá tesznek, és szervezz magadnak ezzel kapcsolatos programokat! Írd fel őket a naptáradba is. Kutatások bizonyítják, hogy ha valamit így megtervezel, és a kalendáriumodba is felvezeted, csökken az esélye annak, hogy később lemondd, legyen szó egy baráti találkozóról vagy bármilyen más eseményről.
Adj! Az önzetlen adakozás (nem feltétlenül pénz) rengeteg örömmel áld meg. Manapság már erre is hoztak egy „szabályt”, hiszen állítólag addig egészséges adni, amíg az nem fáj. A szabály szerint évi 100 óra adakozás egészséges, ami leosztva körülbelül heti két órára jön ki. Kísérletezzük ki, nekünk mennyi az ideális.
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.