Menü

Mit tanulhatsz a boldog emberektől?

Amióta amerikai mintára hazánkban is elindult az individualista életmód követése, tehát hogy mindent csak saját magunk szemszögéből nézünk, a saját sikereinket tartjuk szem előtt, illetve mindenfelé igyekszünk bebizonyítani, hogy a mi gyerekeink a legokosabbak matekból vagy a legjobb futók a mezőnyben, azóta érdekli az emberiséget, hogy vajon mitől lehetünk/vagyunk boldogok.

Az talán senki előtt nem titok, hogy a most már évente lefuttatott boldogságkutatásban körülbelül 40 éve a dánok foglalják el az első helyet. Manapság egyre több könyv is jelenik meg az életmódjukkal kapcsolatosan, hogyan nevelik gyermekeiket, milyen módszereket alkalmaznak a hétköznapi stressz kezelésére, és hogy mi is pontosan a hygge, azaz a meghitt együttlét. De lessünk bele, melyek azok a szokások, amelyeket nemcsak a dánok, de nagyon sok önmagát boldognak mondó ember űz. Az elmúlt években számos kutatási eredmény született a témában, ám ami megrendíthetetlen, az az, hogy azok az emberek a legboldogabbak, akik erős szociális kapcsolathálózatot tartanak fenn. A koruk, a nemük, rasszbeli hovatartozásuk, havi bevételük mind elhanyagolható, ha ezek mellett aktív szociális életet élnek. Állítólag az egyik dolog, amit az ember a legjobban megbánhat az, ha nem áldoz elég időt a barátaira.

További kutatások azokat az embereket ismerték el a legboldogabbak között, akik elfoglaltak, de nincsenek siettetve, nem kell állandó rohanásban élniük. Ha az embernek túl sok szabadideje van, hajlamos a halogatásra, amiből hamarosan unalom születhet, az pedig rendkívül nehéz és fárasztó lehet. (Bármilyen hihetetlennek is tűnik, így van!) A legfontosabb tanácsunk tehát az, hogy csinálj olyan dolgokat, amikben jó vagy! Fedezd fel személyiségeid azon jegyeit, amelyeknek mindennapi gyakorlásával boldogságot hozhatsz a saját életedbe! Ezáltal több „flow élményhez” fogsz jutni a munkádban és életed többi részében egyaránt.

Ne maradj olyan munkahelyen, amit utálsz! Tudom, hogy ezt könnyű mondani a mai gazdasági helyzetet figyelembe véve, de talán mégis van kiút valamerre. Keresd meg! Tervezd meg a boldogságodat! Ez a frázis akár viccessé is válhat, ha nem vagyunk tisztában azzal, mit jelent. Ez ugyanis csak annyit jelent, hogy passzívan várni arra, hogy valami történjen, és boldog légy, veszett ügy. Készíts egy listát azokról a dolgokról, amelyek boldoggá tesznek, és szervezz magadnak ezzel kapcsolatos programokat! Írd fel őket a naptáradba is. Kutatások bizonyítják, hogy ha valamit így megtervezel, és a kalendáriumodba is felvezeted, csökken az esélye annak, hogy később lemondd, legyen szó egy baráti találkozóról vagy bármilyen más eseményről.

Adj! Az önzetlen adakozás (nem feltétlenül pénz) rengeteg örömmel áld meg. Manapság már erre is hoztak egy „szabályt”, hiszen állítólag addig egészséges adni, amíg az nem fáj. A szabály szerint évi 100 óra adakozás egészséges, ami leosztva körülbelül heti két órára jön ki. Kísérletezzük ki, nekünk mennyi az ideális.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Amikor a babakocsiban már nem csörgő lóg, hanem tablet

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már semmin nem tudok igazán meglepődni a gyereknevelés világában. Láttam már mindent: zenélő bili, applikációval vezérelt cumisüveg-melegítő, okosbébiőr, ami még a baba légzését is elemzi. De amikor a minap megláttam egy babakocsira szerelhető tablettartót, egy pillanatra tényleg megálltam a bolt közepén.

Mosóparfümök – az illatos ruhák új generációja

Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a mosóparfümök, amelyek új dimenziót nyitnak a ruhák illatosításában. Sokan már nem elégednek meg a hagyományos öblítők által nyújtott illattal, hanem tartósabb, intenzívebb és különlegesebb illatélményt keresnek.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?