Menü

A fehérjeporok körüli mítoszok

Még ha csak kedvtelésed a testépítés és a sport, akkor is nagy eséllyel megemelted már a fehérjebeviteled egy nem sportoló emberéhez képest. Viszont minden étel káros, nagy mennyiségben.

Ha túlzásba viszed, annak ára van!

Ez így igaz. Naponta egy átlagembernek 0,8 g testtömeg kilogrammnyi fehérje adagra van szüksége. Élsportolók esetében ez akár 1,5-2,5 g is lehet. A feleslegesen bevitt fehérje viszont a lebontó anyagcsere (glikolízis) folyamán cukorrá alakul, amiből aztán vagy energia lesz, vagy raktározódó zsír. Ha csak fehérjeport iszol, de nem sportolsz mellette, és nem étkezel helyesen, akkor bajban vagy, hiszen a szénhidrát, és a fehérje is 4 kcal grammonként. Tehát, ha nem edzel naponta háromszor, érdemes felállítanod egy határt.

Csontritkulást okoz?

Ellenkezőleg! A sportolóknak sűrűbb a csontozatuk, mint az ülő életmódot folytatóké, és hát lássuk be, közülük rengetegen fogyasztanak fehérjéket. Még az átlagemberek esetében sincs egyetlen alátámasztó adat sem arra nézve, hogy a fehérjebevitelnek szerepe volna a csontritkulásban. Sőt, idősebbek számára kifejezetten ajánlott a magas fehérjefogyasztás. Tehát a hiedelem ellenére a magas fehérjebevitel nem von el kalciumot a csontokból. A csontritkulás kialakulása ettől jóval bonyolultabb folyamat, függ például a testmozgástól, a családi génállománytól, a makro (fehérje, szénhidrát, zsír), és mikro (vitaminok, ásványi anyagok, stb.) tápanyag beviteltől is, plusz egy sor kockázati tényezőtől.

Néhány élelmiszer fehérjetartalma:

Egy 250 grammos sovány túró 35 gramm fehérjét tartalmaz,

100 gramm csirkemell 21,2 grammnyit,

1 db tojás 5,4 grammot,

100 g natúr joghurt pedig mindössze 3 gramm fehérjét!

Ha pedig gondolatban az árukat is melléjük teszed, akkor látni fogod, hogy ár-érték arányban is mennyire megéri beruháznod rá!

A tejsavó fehérje porok károsak az egészségedre?

Nem káros, ha tartod magad a megfelelő mennyiség fogyasztásához. Edzés után azért nyúlunk a turmixhoz, mert a könnyen felszívódó, az aminosavakat is optimális mennyiségben tartalmazó porok fehérjetartalma így hamar eljuthat az izomsejtekhez.

Kipattog tőle a bőröd?

Ezt megakadályozhatod, ha csökkented a mesterséges adalékanyagokat tartalmazó ételek fogyasztását, étrendedbe a magas fehérjetartalmú táplálék mellé megfelelő arányban zöldséget, gyümölcsöt vezetsz be. A lényeg, hogy nem feltétlen kell csökkentened a fehérjebeviteled, elég az arányokra figyelned. Kinek ne érné meg még két adag brokkoli elfogyasztása a pattanásmentes bőr érdekében? Míg el nem tűnnek a pattanások, támogasd enzimműködésedet cinkkel és E-vitaminnal!

Tudományos adatok szerint a 12-25 év közöttiek 85%-a küzd aknés bőrrel, közülük is a serdülő fiúk vannak rosszabb helyzetben. A nyugati földrész legelterjedtebb bőrbetegsége részben örökletes. Ahhoz, hogy „előhozd” az aknét – a hajlamon kívül, bizonyos tápanyagok túlzott bevitelét jó, ha kerülöd. Ilyenek a különböző zsírok. A káros zsírok, mint a transzzsírsavak elhagyására ügyelj, mert ezek fokozzák a faggyúmirigyek termelését!

Minden nap használj megfelelő mennyiségű vitaminokat és igyál elég folyadékot! Ne feledd: ép testben, ép lélek!

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.