Menü

A fehérjeporok körüli mítoszok

Még ha csak kedvtelésed a testépítés és a sport, akkor is nagy eséllyel megemelted már a fehérjebeviteled egy nem sportoló emberéhez képest. Viszont minden étel káros, nagy mennyiségben.

Ha túlzásba viszed, annak ára van!

Ez így igaz. Naponta egy átlagembernek 0,8 g testtömeg kilogrammnyi fehérje adagra van szüksége. Élsportolók esetében ez akár 1,5-2,5 g is lehet. A feleslegesen bevitt fehérje viszont a lebontó anyagcsere (glikolízis) folyamán cukorrá alakul, amiből aztán vagy energia lesz, vagy raktározódó zsír. Ha csak fehérjeport iszol, de nem sportolsz mellette, és nem étkezel helyesen, akkor bajban vagy, hiszen a szénhidrát, és a fehérje is 4 kcal grammonként. Tehát, ha nem edzel naponta háromszor, érdemes felállítanod egy határt.

Csontritkulást okoz?

Ellenkezőleg! A sportolóknak sűrűbb a csontozatuk, mint az ülő életmódot folytatóké, és hát lássuk be, közülük rengetegen fogyasztanak fehérjéket. Még az átlagemberek esetében sincs egyetlen alátámasztó adat sem arra nézve, hogy a fehérjebevitelnek szerepe volna a csontritkulásban. Sőt, idősebbek számára kifejezetten ajánlott a magas fehérjefogyasztás. Tehát a hiedelem ellenére a magas fehérjebevitel nem von el kalciumot a csontokból. A csontritkulás kialakulása ettől jóval bonyolultabb folyamat, függ például a testmozgástól, a családi génállománytól, a makro (fehérje, szénhidrát, zsír), és mikro (vitaminok, ásványi anyagok, stb.) tápanyag beviteltől is, plusz egy sor kockázati tényezőtől.

Néhány élelmiszer fehérjetartalma:

Egy 250 grammos sovány túró 35 gramm fehérjét tartalmaz,

100 gramm csirkemell 21,2 grammnyit,

1 db tojás 5,4 grammot,

100 g natúr joghurt pedig mindössze 3 gramm fehérjét!

Ha pedig gondolatban az árukat is melléjük teszed, akkor látni fogod, hogy ár-érték arányban is mennyire megéri beruháznod rá!

A tejsavó fehérje porok károsak az egészségedre?

Nem káros, ha tartod magad a megfelelő mennyiség fogyasztásához. Edzés után azért nyúlunk a turmixhoz, mert a könnyen felszívódó, az aminosavakat is optimális mennyiségben tartalmazó porok fehérjetartalma így hamar eljuthat az izomsejtekhez.

Kipattog tőle a bőröd?

Ezt megakadályozhatod, ha csökkented a mesterséges adalékanyagokat tartalmazó ételek fogyasztását, étrendedbe a magas fehérjetartalmú táplálék mellé megfelelő arányban zöldséget, gyümölcsöt vezetsz be. A lényeg, hogy nem feltétlen kell csökkentened a fehérjebeviteled, elég az arányokra figyelned. Kinek ne érné meg még két adag brokkoli elfogyasztása a pattanásmentes bőr érdekében? Míg el nem tűnnek a pattanások, támogasd enzimműködésedet cinkkel és E-vitaminnal!

Tudományos adatok szerint a 12-25 év közöttiek 85%-a küzd aknés bőrrel, közülük is a serdülő fiúk vannak rosszabb helyzetben. A nyugati földrész legelterjedtebb bőrbetegsége részben örökletes. Ahhoz, hogy „előhozd” az aknét – a hajlamon kívül, bizonyos tápanyagok túlzott bevitelét jó, ha kerülöd. Ilyenek a különböző zsírok. A káros zsírok, mint a transzzsírsavak elhagyására ügyelj, mert ezek fokozzák a faggyúmirigyek termelését!

Minden nap használj megfelelő mennyiségű vitaminokat és igyál elég folyadékot! Ne feledd: ép testben, ép lélek!

Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?

Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.

Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve

Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.