A káposztafogyasztás áldásos hatásai

Elősegíti a fogyást

A káposztát a legjobb ételnek tartják azok számára, akik fogyni szeretnének. Egy egész csésze főtt káposzta kalóriatartalma csupán 33. Nem véletlenül hatásos a káposztaleves kúra, melynek során gyakorlatilag bármennyit falatozhatunk a levesből, mivel kalóriában szegény, de rostban gazdag, segít, hogy tovább érezzük jóllakottnak magunkat.

Erősíti a csontokat

A savanyú káposztában található C-vitamin segít megkötni a szervezetben a kalciumot, ezáltal hozzájárul a csontok szilárdságához.

Fájó izmokra hat

A káposztában levő tejsav hatékony segítség a fájó izmoknak. Egy adag – vagy egy csésze – káposzta biztosítja a napi K-vitamin bevitel 91 százalékát, valamint a javasolt C-vitamin bevitel 50 százalékát. Bőségesen található a káposztában B6 vitamin, folsav, B2- és B1 vitamin, kalcium, magnézium.

Jót tesz az emésztésnek

Probiotikus hatása miatt nagyon jótékonyan hat az emésztésre, illetve antibiotikumkúra után segíthet helyreállítani a bélflóra egyensúlyát.

A bőrápolás királynője

A káposzta antioxidánsokban gazdag, védi a bőrt a szabadgyökök károsító hatásai ellen és a megelőzi a bőr öregedését.

Rákmegelőző

A káposzta nagyon gazdag olyan vegyületekben, amelyek védelmet nyújtanak rákkeltő anyagokkal szemben. Kísérletek igazolták, hogy rendszeres fogyasztásakor a gyomor és vastagbélrák kockázata csökken. A védő hatást több kémiai anyag eredményezi, így meg kell említeni a keresztesvirágzatúak családjában található fitovegyületeket (glükozinolátok, izotiocianátok, indolok, ditiolok), az antioxidáns C- és E-vitamint, illetve a zöld és vörös fajták színét adó béta-karotint. Ezek mellett jelentős szerepe van a káposztában lévő polifenoloknak és a klorofillnak is. Kéntartalmú vegyületei (glükozinolátok, izotiocianátok) olyan enzimek termelésére késztetik a májat, melyek ártalmatlanná tesznek egyes rákkeltő anyagokat, mások kiürítését meg serkentik.

A népi gyógyászat

Tapasztalatai szerint az ekcémát eredményesen lehet kezelni friss káposzta vagy kelkáposztalevelekkel. A megmosott leveleket tépjük apróra darabokra, melegítsük meg, majd többrétegű pólyát képezve fedjük be velük az érintett bőrfelületet minden reggel és este.

A megtört káposztalevélből készített borogatás a migrénnek is régi orvossága. A népi gyógyászatban a zöldséget alkalmazzák még hörghurut, ekcéma, visszérgyulladás és reuma esetén. Savanyított változatát ajánlják vérszegénység, tavaszi fáradtság, megfázás és fertőzések megelőzésére. A savanyú káposzta készítésének külön fortélya van. Savanyításra a nagyfejű, kicsi torzsájú, fehér színű, jó szálminőséget adó fajták a legalkalmasabbak. A tartósítás ennél a formájánál az erjedés során olyan kedvező hatású, savtermelő baktériumok szaporodnak el, amelyek megakadályozzák más, káros mikrobák megtelepedését.

Sőt a káposztában lévő kén akár 40%-kal is visszaszoríthatja az emlődaganatok képződését, ehhez viszont naponta ajánlott a káposztafogyasztás, szintén nyers formában. Kiegészítésképpen pedig, minden negyedik héten kúrát kell tartani, ami abból áll, hogy egy pohár (200 milliliter) frissen csavart káposztalevet kell meginni, reggel és este.

Az olívaolajjal leöntött friss káposztasaláta kiváló C és A vitamin-forrás! Mindkét vitaminnak jelentős az antioxidáns hatása, továbbá meggátolják a szürkehályog kialakulását is. Ennek érdekében, ajánlott a heti háromszoros káposztasaláta fogyasztása, ami adagonként legkevesebb 200 grammnyi nyers zöldséget jelent.

Szerző: Udvari Fanni